TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 69.683,26 Ft (tonna)
Napraforgómag: 218.023,34 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.086,97 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 63.417,87 Ft (tonna)
Repcemag: 184.878,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 199.544,54 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 351,99000
USD: 307,39000
CHF: 380,43000
GBP: 405,94000
Hirdetés
Afrikai sertéspestis: a kitörésének száma ötször magasabb volt, mint 2022-ben

Afrikai sertéspestis: a kitörésének száma ötször magasabb volt, mint 2022-ben

Hírek - 2024.05.24

Tizennégy tagállamot érintett 2023-ban az afrikai sertéspestis; a vírus házisertések körében való kitörésének száma az EU-ban ötször magasabb volt, mint 2022-ben, és hasonló nagyságrendet ért el, mint 2019-ben. Ezek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által május derekán közzétett  legutóbbi éves járványügyi jelentés fő megállapításai, amelyekről a honlapján adott hírt a hatóság.

A vírus először Svédországban és Horvátországban jelent meg

A házisertések esetében 2023-ban fordult elő 2014 óta a legtöbb afrikai sertéspestis. Ez elsősorban az afrikai sertéspestis horvátországi behurcolásának és azt követő terjedésének, valamint Romániában való újjáéledésének tudható be, amelyek az EU-ban kitört járványok 96%-át teszik ki. A vaddisznók esetében 2022-höz képest 10 %-kal nőtt a bejelentett kitörések száma az EU-ban, és jelentős eltérések mutatkoztak az országok között. A vírus először Svédországban és Horvátországban jelent meg (csak vaddisznó-kitörések), és Olaszország új területein terjedt el. Két év szünet után ismét megjelent Görögországban. 

Németországban, Magyarországon és Szlovákiában javult a járványügyi helyzet, a vaddisznók körében pedig csökkent a járványkitörések száma. 

A házisertéseknél jelentkező ASF-járvány egyértelműen szezonális volt minden országban, július és október között a kitörések 88 százalékát jelentették. A házisertéseknél a legtöbb ASF-járványt klinikai gyanú alapján észlelték (94%), ezt követte az érintett létesítmények felkutatása (3%), és legalább két elhullott sertés heti vizsgálata (3%).

Részesítsék előnyben a passzív felügyeletet

Az EFSA szakértői azt javasolják, hogy az aktív megfigyelés helyett inkább a passzív megfigyelést, felügyeletet helyezzék előtérbe, beleértve a vaddisznó tetemek felkutatását és vizsgálatát, beleértve a levadászott vaddisznók vizsgálatát az ASF-járványok kimutatására.

Az afrikai sertéspestis kimutatásának fő módja továbbra is a passzív felügyelet, különösen a betegség klinikai tüneteinek észlelése a házisertés-telepeken is. Ezért a mezőgazdasági termelőknek és az állatorvosoknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk a gyanús esetek bejelentésében. 

Az EFSA tudományos szakvéleményt ad ki

2024 októberében az EFSA tudományos szakvéleményt ad ki, amelyben felülvizsgálja az ASF-vírus vaddisznópopulációiban, valamint házisertésekben való megjelenésének, terjedésének és perzisztenciájának kockázati tényezőit. Tanácsaik támogatják a kockázatkezelőket az ASF vírus terjedésének megelőzésére, ellenőrzésére és felszámolására irányuló folyamatos erőfeszítéseikben.

 




Forrás: efsa.europa.hu

Címkék: afrikai sertéspestis
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik

A napraforgó gombabetegségei kapcsán a legtöbb figyelem általánosságban a virágzáskori kezelésekre irányul, ...