Afrikai sertéspestis: a kitörésének száma ötször magasabb volt, mint 2022-ben
Hírek - 2024.05.24
Tizennégy tagállamot érintett 2023-ban az afrikai sertéspestis; a vírus házisertések körében való kitörésének száma az EU-ban ötször magasabb volt, mint 2022-ben, és hasonló nagyságrendet ért el, mint 2019-ben. Ezek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által május derekán közzétett legutóbbi éves járványügyi jelentés fő megállapításai, amelyekről a honlapján adott hírt a hatóság.
A vírus először Svédországban és Horvátországban jelent meg
A házisertések esetében 2023-ban fordult elő 2014 óta a legtöbb afrikai sertéspestis. Ez elsősorban az afrikai sertéspestis horvátországi behurcolásának és azt követő terjedésének, valamint Romániában való újjáéledésének tudható be, amelyek az EU-ban kitört járványok 96%-át teszik ki. A vaddisznók esetében 2022-höz képest 10 %-kal nőtt a bejelentett kitörések száma az EU-ban, és jelentős eltérések mutatkoztak az országok között. A vírus először Svédországban és Horvátországban jelent meg (csak vaddisznó-kitörések), és Olaszország új területein terjedt el. Két év szünet után ismét megjelent Görögországban.
Németországban, Magyarországon és Szlovákiában javult a járványügyi helyzet, a vaddisznók körében pedig csökkent a járványkitörések száma.
A házisertéseknél jelentkező ASF-járvány egyértelműen szezonális volt minden országban, július és október között a kitörések 88 százalékát jelentették. A házisertéseknél a legtöbb ASF-járványt klinikai gyanú alapján észlelték (94%), ezt követte az érintett létesítmények felkutatása (3%), és legalább két elhullott sertés heti vizsgálata (3%).
Részesítsék előnyben a passzív felügyeletet
Az EFSA szakértői azt javasolják, hogy az aktív megfigyelés helyett inkább a passzív megfigyelést, felügyeletet helyezzék előtérbe, beleértve a vaddisznó tetemek felkutatását és vizsgálatát, beleértve a levadászott vaddisznók vizsgálatát az ASF-járványok kimutatására.
Az afrikai sertéspestis kimutatásának fő módja továbbra is a passzív felügyelet, különösen a betegség klinikai tüneteinek észlelése a házisertés-telepeken is. Ezért a mezőgazdasági termelőknek és az állatorvosoknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk a gyanús esetek bejelentésében.
Az EFSA tudományos szakvéleményt ad ki
2024 októberében az EFSA tudományos szakvéleményt ad ki, amelyben felülvizsgálja az ASF-vírus vaddisznópopulációiban, valamint házisertésekben való megjelenésének, terjedésének és perzisztenciájának kockázati tényezőit. Tanácsaik támogatják a kockázatkezelőket az ASF vírus terjedésének megelőzésére, ellenőrzésére és felszámolására irányuló folyamatos erőfeszítéseikben.
Forrás: efsa.europa.hu
Címkék: afrikai sertéspestis
Szakszerű tarlóápolás előnyei
A gabonakombájnok iránti kereslet csökkent a leginkább
Lépjen szintet egy új Monosem vetőgéppel
Tűzifa árak 2024 - Idei körkép
A csirkemell ára 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve
Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk ...
Megbízhatóság és hatékonyság a Pantera 40EC-vel ősszel is!
John Deere 8R/RT/RX új nyomatékváltó-opcióval: az egyedi ...
Hokkaido tök: Különlegesség az őszi szezonban
Versenyképes ökogazdálkodás a Debreceni Egyetemen
