TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.123,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 145.473,72 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.407,87 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 59.387,20 Ft (tonna)
Repcemag: 164.386,21 Ft (tonna)
Full-fat szója: 211.508,15 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 594 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 397,66
USD: 371,92
CHF: 416,86
GBP: 473,16
Hirdetés
Több európai uniós országban megjelent a kéknyelv betegség

Több európai uniós országban megjelent a kéknyelv betegség

Hírek - 2023.10.24

Hollandiában 2023 szeptemberében kitört a kéknyelv-járvány. Október elején a korábban mentes státuszú tagállamok közül Németország és Belgium is bejelentette a betegség holland határhoz közeli megjelenését.

Fokozott ellenőrzés és szűrővizsgálatok

Hollandiából az első bejelentett eset óta nem szállítottak betegségre fogékony állatot Magyarországra. Az ezt megelőzően (július 1-je óta) érkezett 59 szarvasmarha-szállítmány nagy része gyűjtőállomásokra került, ahonnan már elhagyták az Európai Unió területét – adta hírül honlapján október 19-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. – A még hazánkban lévő egyedeknél a hatóság szűrővizsgálatot rendelt el a vírus esetleges jelenlétének felderítése és terjedésének megakadályozása érdekében. Emellett a jövőben a Hollandiából érkező szállítmányok esetében fokozott ellenőrzésre és szűrővizsgálatokra kerül sor. Október elején Németországban és Belgiumban is azonosították a holland határ közelében a betegséget. A vírustörzzsel szemben (3-as szerotípus), – amelynek pontos meghatározása még folyamatban van – jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina. 

A kéknyelv betegségről (Bluetongue)

A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz – (forrás: portal.nebih.gov.hu)

Jellemző tünetek: A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tünetek, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Törpeszúnyogok terjesztik a kórokozót. A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 szerotípusa ismert. A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.

A betegség előfordulása: A kéknyelv betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Kelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USA-ban, illetve Közép- és Dél-Amerikában is. Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és elterjedt Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein. A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.

A betegség felismerése, kezelése: A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. A vakcinával való védekezés a hatályos magyar jogszabályok szerint tilos, csak az országos főállatorvos rendelheti el.

Megelőzés: Mivel kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés (rovarölő szerekkel történő kezelés, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történő legeltetés), valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. A vírus 60 °C-on 15 perc, 50 °C-on 3 óra alatt elpusztítható, alacsony és magas pH-ra (>6 pH 8) egyaránt érzékeny. Jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben érzékeny. Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, vérben például 20 °C-on évekig életképes marad.

Élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelent a kéknyelv betegség. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Címkék: kéknyelv betegség, szarvasmarha
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Szedd magad sárgabarack 2024

A sárgabarackot szinte mindenki szereti, édes íze és sokoldalú felhasználásának köszönhetően. Ahelyett, hogy ...