Globális erdővédelem: tudományos eredmény magyar részvéte
Hírek - 2023.08.21
A tuskógomba (Armillaria) világszerte az egyik legnagyobb károkat okozó erdőkárosító. Az elmúlt évtizedekben több gyors és látványos erdőpusztulást okozott közép-európai erdőkben is, Magyarországon például a Keszthelyi-hegység erdőiben tarolt.
A tuskógomba elleni védekezést alapozza meg az a nemzetközi kutatás, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Joint Genome Institute (USA), az ausztráliai Western Sydney University és a Soproni Egyetem együttműködéséből született. A kutatásról, a kutatómunkáról honlapján adott hírt a Soproni Egyetem.
Ha felborul az egyensúly
A tuskógombák nagyrészt az emberi szem számára láthatatlanul, a talajban vannak jelen, és szinte mindenhol megtalálhatók. Az egészséges, jó védekezőképességű erdőkben a tuskógombák és a fák között egyfajta egyensúlyi állapot van, amely két ok miatt borulhat fel. Az egyik, ha az adott tuskógomba a faj agresszív változata, s az egészséges erdőben is támad és tarol. A másik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai hazánkban is jól érzékelhetőek, elég a tavalyi hőségre és aszályra vagy az idei egyenetlen eloszlásban megjelenő csapadékra gondolni. Ezek a negatív hatások érzékenyen érintik az erdőket: általános egészségi állapotuk romlik, károsítók elleni védekezőképességük gyengül, teret adva ezzel a tuskógombák pusztításának.
A genetikai háttér feltérképezése
„A Keszthelyi-hegység erdőit kezelő Bakonyerdő Zrt.-vel a tuskógomba-pusztítások után, 2016-ban kezdtük meg ezirányú kutatásainkat és projektjeinket. Ennek köszönhetően csatlakoztunk a tuskógomba nemzetközi kutatási programjához, és már 2017-ben publikáltunk egy kiemelkedő színvonalú cikket a Nature Ecology & Evolution folyóiratban, aminek világszerte rendkívüli visszhangja volt. (A New York Times is beszámolt róla). A napokban pedig a legújabb eredményeinkről jelent meg egy meghatározó tudományos cikkünk a Nature Microbiology című szakmai folyóiratban. A mi kutatási területünk a tuskógombák genetikai hátterének feltérképezése. Ennek kiemelt jelentősége, hogy el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól” – foglalta össze Dr. Sipos György, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karának kutatóprofesszora, a nemzetközi kutatás soproni szakmai vezetője.
„Biokontroll” védekezés
A nemzetközi tudományos projekt célja természetesen a tuskógombák elleni védekezés, az egészséges és a klímaváltozás negatív hatásai által romló erdők védelme. Tekintettel arra, hogy erdőről és erdőkárosító faj elleni küzdelemről van szó, amelyben a vegyszeres kezelés nem csak a károsítót, hanem magát az erdőt és a benne található teljes ökológiai értéket pusztítja, csak biológiai védekezés jöhet szóba.
„A tuskógombák pusztító-képességét és virulenciáját nem csak a saját tulajdonságaik, genetikájuk határozza meg, hanem az őt és a gazdanövényt, azaz a fákat körülvevő egész mikrobiális, más gombákból és baktériumokból álló közösség is. Ebben a közösségben vannak olyan tagok, amelyek a tuskógombák agresszív támadókészségét erősítik, míg más tagok fékezik. Ezen a felismerésen alapszik egy új, természetbarát, úgynevezett „biokontroll” alapú védekezési stratégia, amellyel kapcsolatban intenzív és eredményes kutatást folytatunk a Soproni Egyetemen, a nemzetközi kutatási program szegedi partnereivel, az SZBK mellett a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológia tanszékével is szoros együttműködésben” – mutatott rá dr. Sipos György.
Az erdőket fenyegető agresszív tuskógombák elleni biológiai védekezés úgy a hazai, mint az európai és a globális erdőgazdálkodás számára kiemelt feladat, amely nagymértékben határozhatja meg ökológiai jövőképünket.
Forrás: uni-sopron.hu
Címkék: tuskógomba, gomba, erdő
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
A gyümölcsfák nyári metszése: A bőséges és egészséges termés ...
Strip-till művelés Hajdúböszörményben
Áfonyatermesztés házikertben: Útmutató lépésről lépésre
Magyar szakember az európai ökogazdálkodás élén
A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az ...
Élénkült az élő marha és a marhahús külkereskedelme
Nemzeti parki programajánló július 3–5.
Dicsőségek és a legújabb fajták – A Martonvásári Országos ...
Ukrajnának nem kell agrártámogatás