
Újat tanulhatnak a szőlészek: hol vágjuk el a metszéskor a felesleges vesszőrészt?
Kertészet - 2023.03.13
Szőlészeti és borászati szakmai napot, valamint metszési bemutatót tartottak március 11-én a MATE Georgikon Campuson, Keszthelyen.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a MATE Georgikon Campusa, valamint a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. szervezésében lebonyolított programra csaknem 140-en regisztráltak.
A szép számú megjelenteket dr. Szabó Péter általános főigazgató-helyettes köszöntötte, aki azt mondta: az idén 226. tanévébe lépő Georgikon szeretne a régió tudásbázisává válni, s a térség gazdáit korszerű ismeretek közreadásával segíteni, ennek az első állomása a szakmai nap.
Dr. Szőke Barna, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet vezetője az intézet tevékenységét mutatta be. Ezt követően az önkormányzat nevében Sáringer-Kenyeres Marcell képviselő mondott köszöntőt, majd dr. Brazsil József, a Da Bibere Zalai Borlovagrend elnök-nagymestere, aki azt mondta: hogy a szőlő ma is létező növény, az csak annak köszönhető, hogy a termelők, szőlészek-borászok szeretik, óvják, gondozzák. A szőlő ugyanis gyakran szorul gyámolításra és ökonómiai szempontból sem túl sikeres, termesztésének jövedelmezősége messze elmarad bármelyik szántóföldi növénytől.
A köszöntők után került sor a szakmai előadásokra, melyek sorában Csomós Bálint, a BASF Hungária Kft., dr. Varga Zoltán a Syngenta Kft. Makra Máté, a Yara Hungária Kft., Vaszily Zsolt pedig a Huminisz Kft. részéről elemezte a tavalyi növényvédelmi helyzetet, s ajánlottak különféle termékeket az érdeklődők figyelmébe. Dr. Kovács Barnabás, a MATE adjunktusa, a Szőlészeti és Borászati Intézet munkatársa egy érdekességről, az úgynevezett szalmaborról beszélt, mely adekvát válasz lehet a klímaváltozás negatív hatásaira.
A következő előadó, Mag Zoltán, a Tarján-Acél Kft. ügyvezetője a fém támrendszer előnyeit taglalta, Homola Kristóf, a Fx3Drone Kft. ügyvezetője a napjainkban a mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret nyerő drónok jelentőségéről, használatuk szabályairól beszélt.
Fotó: AgrárUnió
A szakmai nap a campus cserszegtomaji szőlészeti-borászati kísérleti telepén folytatódott gyakorlati foglalkozásokkal. Itt a campus részéről koszorút helyeztek el a nagy előd, Bakonyi Károly szőlőnemesítő szobránál, akinek például a mai magyar bortermelés egyik legnépszerűbb fajtáját, a cserszegi fűszerest köszönhetjük.
Varga Áron, az Fx3Drone Kft. értékesítési vezetője gyakorlati oldalról közelítette meg a növényvédő drónhasználat kérdését, a jelenlévők sok érdekességet megtudhattak az agrárium eme legújabb szegmenséről.
Szládovics László, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. képviseletében az egyetem saját nemesítésű szőlőfajtáit és a belőlük készült borokat mutatta be. Dr. Lukácsy György adjunktus pedig szőlőmetszési bemutatót tartott, amit óriási érdeklődés övezett, hiszen egy olyan gyakorlati problémára világított rá és kínált hozzá megoldást,
ami a tőkék idő előtti kifulladását okozhatja.
Ez pedig a metszett részek beszáradása, ami ha nem hagyunk úgynevezett beszáradási csonkot – a régi iskola esetében ezek a „kabátakasztók” fővesztéssel jártak -, a termőalapok pusztulását generálhatja. A szőlő ugyanis a metszési sebzésekre beszáradással reagálhat.
Ezért a korábbi tanítással ellentétben a felesleges vesszőrészt nem közvetlenül a meghagyni kívánt rügy felett, hanem akár 2-3 centivel is magasabban vágjuk el. További részleteket most nem árulunk el, a metszési bemutatóról hamarosan külön cikkben számolunk be, a szakmai napon elhangzottakról pedig áprilisi nyomtatott lapszámunkban számolunk be részletesen.
Címkék: keszthely, mate, georgikon, szőlő, szakmai nap, metszés, bemutató, újdonság
Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Továbbra is magas a napraforgó ára

Mi történik télen a repcetáblákon?

A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Olajos magvak piaca: kihívások és lehetőségek a repce, ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...