Glifozát - NapiKép 2023.10.08.
Kárkép - 2023.10.08
Ha egy olyan, gyakran említett, növényvédelemben használt hatóanyagot keresnénk, amely azok számára is ismert, akiknek nincs kapcsolódásuk a növényvédelemhez, vagy a mezőgazdasághoz, valószínűleg a glifozát kerülne ki győztesen. Megosztó hatóanyag lett belőle, amely esetében szakmai érvekkel kevésbé, indulatokkal annál inkább találkozhatunk.
A glifozát mostani említésének az az apropója, hogy hosszas huzavona után eldőlni látszik a sorsa, a várható döntés lehetővé tenné további felhasználását a következő tíz évben. Az Európai Unió felelős szervezete ugyanis nem talált közvetlen bizonyítékot a sokat emlegetett egészségkárosító hatásra.
Azért azt le kell szögezni, hogy a glifozát egy szintetikus, növényvédelmi célú hatóanyag, amelynek felhasználása kellő ismeret birtokában és a minden hatóanyagot megillető, kötelező óvatosság mellett történhet csak meg. Mint minden hatóanyag esetében, a szakszerűtlen alkalmazás a környezetet, valamint a felhasználó egészségét egyaránt veszélyezteti. De, mi szól mellette?
Terjedelmi okok miatt minden pontot nem tudunk itt végigvenni, de a két legfontosabb kerüljön azért említésre. A szántóföldi növénytermesztésben az évelő gyomnövények komoly problémát jelentenek. Hazánkban erre a két legjellemzőbb példa az egyszikű fenyércirok és a kétszikű mezei acat. Ezek ellen a gyomnövények ellen igen jó hatékonysággal lehet a glifozátot alkalmazni, sőt, ha éppen nincsenek világméretű ellátási problémák, akkor ez még viszonylag alacsony költségszint mellett tehető meg. Ez ugyanis az egyetlen olyan, amely az egy- és kétszikű gyomnövényekkel szemben egyaránt hatékony, felszívódó hatása miatt pedig a gyomok föld alatti szaporítóképleteit is hatékonyan irtja. Amennyiben a glifozát felhasználása ellehetetlenül, ezek ellen a gyomok ellen csak más hatóanyagokkal lehet, több alkalommal és magasabb dózisokkal elvégzett beavatkozással védekezni, ami összességében a jelenleginél lényegesen nagyobb környezeti terheléssel járna.
Mezőgazdaságilag művelt talajaink állapota a használat módjának és intenzitásának köszönhetően jelentősen romlik, amelynek megakadályozására terjedőben vannak a minimális talajbolygatással járó, vagy az azt teljesen elhagyó talajművelési technológiák. Ezeknek, mint mindennek, vannak előnyei, de vannak hátrányai is. Ez utóbbiak egyike, hogy az ilyen területeken felszaporodnak az évelő gyomnövények, amelyekkel szemben ebben a pillanatban a glifozát a leghatékonyabb hatóanyag, amely a gazdálkodók rendelkezésére áll. A glifozát nélkül ezek a modern, a talajok állapotát megőrző technológiák rövid időn belül ellehetetlenülnének, amely összességében nagyobb károkhoz vezetne, mint a hatóanyag alkalmazása.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a várható döntés mennyire politikai és mennyire szakmai, azonban az tény, hogy ameddig nem érkezik a glifozát leváltására egy hasonló tudású és költségű, kisebb kockázattal alkalmazható hatóanyag, addig használatának tiltása közvetlen károkat okozna a mezőgazdasági árutermelésben.
(A hírhez kapcsolóddó fotó egy glifozáttal kezelt gabonatarlót mutat.)
Címkék: glifozát
FURRIER: a forgózsámolyon túl
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Fito kalauz napraforgóban
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...