TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 82.000,00 Ft (tonna)

Napraforgómag: 179.681,76 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.883,45 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 76.581,75 Ft (tonna)

Repcemag: 220.645,57 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.881,91 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 651 Ft

Benzin ára: 635 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 414,27

USD: 406,39

CHF: 443,13

GBP: 492,02

Hirdetés

Vadgazdálkodás okosan – A földtulajdonos és a vadász közös felelőssége a károk megelőzése

Vadgazdálkodás - 2016.01.11

Hosszú előkészítő munka előzte meg a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint  a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.  Az FM honlapján fellelhető normaszöveg – többek között – a vadkár újbóli szabályozását is rögzíti, eszerint a vadkár eltűrt mértéke az eddigi öt százalékról tíz százalékra változhat.  A Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete élt véleményezési jogával,  és a tervezettel kapcsolatosan módosításokat javasolt. Varga Zoltánt, az egyesület elnökét észrevételeikről kérdeztük.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

vadkár – Mit jelent az önök által használt „vadkáralap” fogalma?
– Az általunk kidolgozott vadkárkezelési stratégiában a magyar állam felismeri azt az ellentmondásos és sokak számára kérdéses jogi helyzetet, hogy az ő tulajdona által okozott károkért másoknak kell objektív felelősséggel felelniük. A magyar vad – mint ahogy ezt az 1996. évi LV. törvény bevezetője is rögzíti – nemzeti kincsünk, amelynek – álláspontunk szerint – megőrzése és fenntartása azokra hárul, akik a magyar vaddal gazdálkodnak, illetve akiknek a földtulajdonán él. A magyar vad élőhelye Magyarország, így jogosan várható el minden külterületi földtulajdonostól, hogy a földtulajdona után a magyar államnak területalapon „vadtartási hozzájárulást” fizessen. A magyarországi vadászatra jogosultak a magyar állam tulajdonával gazdálkodnak, annak haszonvételét végzik, és ez nem csak azokra a vadakra vonatkozik, amelyek a kezelésük alá tartozó vadászterületen élnek. Hiszen a vad folyamatos mozgásban van, otthonterületét is változtatja, és nem ismeri a vadászatra jogosultak által kialakított határvonalakat sem. Ha valaki más tulajdonával gazdálkodik, és annak hasznát élvezi, akkor ezt ne ellentételezés nélkül tegye! A vadászatra jogosult mint a magyar vad haszonélvezője köteles ugyanolyan mértékben és alapon, mint a földtulajdonos, hozzájárulni a magyar vad tartásához, hiszen gazdálkodási érdeke is fűződik hozzá, nem csak a nemzeti kincsünk megőrzését, megóvását végzi. Másrészt köteles a haszonélvezet mértékében a magyar államnak haszonvételi díjat megfizetni az elejtett vad darabszáma után. A magyar állam a magyar vad fenntartására és annak haszonélvezetéből befolyt pénzeszközökből, az úgynevezett vadkáralapból képes lenne a gazdálkodókat kártalanítani, az ehhez szükséges szervezetet működtetni.