A melléklet rejti a lényeget – Öntözött ültetvény kiépítésére tizenkilencmilliárd fordítható

A legfontosabb elemek ebben az esetben a mellékletekben találhatók – hívta fel a figyelmet Csizmadia György, 
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke, amikor az ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével című pályázattal kapcsolatos tudnivalókról kérdeztük.


– Az általános tudnivalók közé tartozik, hogy a rendelkezésre álló tervezett keretösszeg várhatóan tizenkilencmilliárd forint, amelyet egy összegben fognak megnyitni, a támogatási kérelmek benyújtására 2016. március 9-től lesz lehetőségük a termelőknek. Nagyon lényeges, hogy a pályázat benyújtásához szükséges legalább jogerős elvi vízjogi engedély. A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat kézbesítését követő naptól számított legfeljebb huszonnégy hónap áll rendelkezésre. A fenntartási kötelezettség a gyümölcsfajtól függően öt vagy tíz évre szól. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege egyéni projekt esetén maximum 75 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 150 millió forint. Az igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás ötven százaléka. Támogatott tevékenységek az alábbiak:
⎬ meghatározott területnagyságot elérő, a pályázat benyújtásának időpontjáig a telepítéstől számított tizenkét évnél nem öregebb, vagy új, vagy cserélt ültetvényekben kiépített öntözőrendszer vízellátását biztosító, a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, ezen belül víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz-kivétel is lehetséges legyen
⎬ meghatározott területnagyságot elérő, a telepítéstől számított tizenkét évnél nem öregebb, vagy új, vagy cserélt ültetvények víztakarékos öntözési infrastruktúrájának és kapcsolódó műtárgyainak kiépítése;
⎬ meghatározott területnagyságot elérő, a telepítéstől számított tizenkét évnél nem öregebb, vagy új, vagy cserélt ültetvények energiatakarékos öntözési technológiái beszerzésének támogatása, öntözőberendezések energiafelhasználás-hatékonyságának javítása.
A többi kiírásra került kertészeti pályázattal szemben itt a Segédletek almappában található tizenkilenc melléklet alkotja a pályázat gerincét, ezek megismerése és értelmezése a sikeres elbírálás nélkülözhetetlen feltétele.


– Melyek ezek közül a leglényegesebbek?
– Az 1-es számú melléklet mindenképpen, hiszen ez tartalmazza a támogatásban részesülő gyümölcsfajokból létrehozott ültetvények követelményrendszerét. Itt látható például, hogy alma esetében mennyi az a minimum-csemeteszám, amelyet el kell ültetni ahhoz, hogy a támogatottságot elnyerje a gazdálkodó. Az E oszlop pedig azt a minimum-követelményszintet jelenti, amelyet meg kell valósítania a termelőnek. Vagyis hogyha valaki csupán ezer almafát szeretne ültetni egyhektárnyi területre, nem részesülhet a támogatásban, ehhez a fajtánként megadott követelményszintet kell teljesíteni. A 2-es számú melléklet a projektben maximálisan elszámolható költségek jegyzéke, amelyben meghatározták szinte mindennek a felső elszámolható költségszintjét, hogy ésszerűtlen költségek ne szerepelhessenek. Ez az összeg például alma esetében 1500 forint darabonként, cseresznyénél 2500, kajszinál 3500 forint.
A 3-as számú melléklet a saját kivitelezésben elvégezhető munkaműveletek és az azokhoz kapcsolódó költségek jegyzéke. Ami ebben új elem a korábbiakhoz képest, hogy maximálisan elszámolható a termelő által elvégzett munka, azonban ennek költsége szintén maximálva van. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó a saját gépével elvégzi az adott feladatot, majd elszámolja, valószínűleg egy belső számviteli bizonylattal.
A 4-es számú melléklet tartalma különösen hangsúlyos, itt rögzítik a telepítésre ajánlott fajták jegyzékét. A pályázat egyik célja ugyanis az volt, hogy úgymond terelje a termelőt, megmutasson olyan fajtákat, amelyekre pluszpontokat lehet kapni. Hogy melyek lettek a preferált fajták, szakmai konszenzus eredményei. Az a kertész, aki erről a fajtalistáról választja ki a telepítendő fajtája hetvenöt százalékát, pluszpontban részesül.
Az 5-ös számú melléklet az előzőeknek megfelelő elv alapján jött létre, ez ugyanis a preferált termőtájak listája, azokat a megyéket emeli ki és jutalmazza pluszponttal, ahol a faj termelése jelentősebb. Például alma esetében ez Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas és Zala megye.
A 6-os számú melléklet a fogalomtár, itt található például a mezőgazdasági tevékenység meghatározása. Szintén itt rögzítik, hogy az pályázhat, akinek van legalább 6000 standard termelési értékű (STE) a gazdasága, és az árbevételének több mint ötven százaléka származik mezőgazdasági termék előállításából és annak az értékesítésből. Mindennek egyértelmű célja az, hogy a valós termelőket támogassa, és mivel szűkek a pályázati források, a frissen alakult úgynevezett „projektcégeket” kizárja a pályázás lehetőségéből.
A 7-es számú melléklet az árajánlat kötelező elemeit tartalmazza és rögzíti. Kétfajta módon lehet költséget elszámolni, három árajánlat becsatolása kötelező, egyforma, azonos műszaki tartalommal rendelkező összehasonlítható ajánlatoknak kell lenniük
A 8-as számú mellékletben a konzorciumi együttműködés megállapodásának támogatási kérelme található. Az ültetvénytelepítésnél a konzorciumpályázat nagyon izgalmas kérdés, jelenleg még mi sem tudjuk pontosan, hogyan értelmezzük a pályázat kiíróinak szándékát. Ha lehet úgy értelmezni, hogy öt termelő konzorciumot hoz létre, és úgy építi fel az üzleti tervet, hogy vagy különböző, vagy megegyező gyümölcsök termelésével kiszolgálnak egy adott piacot, az nagyon kedvező feltétel, különösen, ha fiatal gazdákról van szó. Ugyanis a konzorciumi forma, akárcsak más esetben, itt is plusz tíz százalék támogatást jelent, mindehhez a fiatal gazdák hatvan százaléka járul. Hetven százalék támogatottsággal létrehozni ültetvényeket nagyon komoly támogatottságot jelent, és mai modern gazdálkodásnak megfelelő hátteret biztosítana.
A 12-es számú melléklet rögzíti, hogy az STE-módszertan alapján a mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6000 euró minimális üzemméret-számítás alapját képező adatok a pályázat beadásakor megvannak, és igazolni kell a pályázat során is, hogy megvan a 6000 SCE-érték. Az, aki úgymond össze-vissza vállal és nem teljesít, komoly szankciókra számíthat. Például ha valaki a pályázati anyag elbírálásának idején termelői csoport tagja, de ez a viszony megszűnik, vissza kell fizetnie a támogatás két százalékát.
A 14-es számú mellélet a jogkövetkezményeket tartalmazza, például azt, hogy három pontot ér, ha gazdálkodó rendelkezik termelői csoporti, termelői szervezeti vagy szakmai, vagy szakmaközi szervezeti tagsággal, de ezt biztosítani kell a fenntartási idő alatt is. Abban az esetben, ha megszűnik, minden jogosulatlanul igénybe vett többletpont után a hatályos támogatói okiratban meghatározott támogatási összeg egy, illetve két százaléka, amit vissza kell fizetni. Ha pedig a pályázó a vállalt foglalkoztatotti létszámbővítési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor 2,5, illetve öt százalék a visszafizetendő támogatás mértéke.
A 17-es számú mellékletben az üzleti terv kérdései szerepelnek. Az üzleti terv a korábbiakhoz képest jóval inkább menedzsmentszellemű terv, amelyben az innovatív tartalom a hangsúlyos. Az összes kérdés arra alapul, hogy a termelő miként kívánja megvalósítani a terveit.
A 19-es számú melléklet az rögzíti, hogy melyek a nem engedélyköteles beruházások műszaki terveinek minimális tartalmi elemei. Ebben a pontban érzékelhető leginkább a pályázat kiírójának az a célja, hogy valós telepítések és ültetvények jöjjenek létre, és kiszűrje az úgynevezett pályázati potyautasokat.

Szerző: Szöőr Bea

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom