Fóliaházak, fóliasátrak, 
üvegházak létesítése

Tetemes a költség, ráadásul az olcsóbb hamar drágábbá válik

„A beruházási költségnek csak egy részét költjük magára a fóliaházra, azonkívül még számos tételre kell készülni.” Erdődi Péterrel, a Hírös Fóliaház Kft. ügyvezetőjével – aki csapatával már több mint 2500 hőszigetelt fóliaházat gyártott, épített, illetve újított fel – beszélgettünk.

 – Kezdjük az alapoknál! Milyen adminisztrációs feltételei vannak a kivitelezésnek?

 – 2017 januárjától bizonyos esetekben immár nem szükséges építési engedély, ez jelentős egyszerűsítés a kivitelezésnél. Erről a 312/2012. kormányrendelet intézkedik, amelynek első melléklete az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek között sorolja fel: növénytermesztésre szolgáló üvegház és fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, tevékenységek megváltoztatása. Arra azonban továbbra is oda kell figyelni, hogy a tervezett létesítmény Natura 2000-es területre kerülne-e. Sokan nem tudják, hogy bármennyire meglepő is, 
a termőföld esetén azt a területet, ahova építünk, ki kell vonni a művelés alól. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az adott település területrendezési tervében ne legyen olyan kizáró ok, amely meghiúsíthatja, befolyásolhatja az építkezésünket. Szintén ellenőrizni kell, hogy van-e régészeti előírás a kiválasztott területen. Meg kell bizonyosodni arról, hogy nincs-e olyan közmű a közelben, amelytől védőtávolságot kell figyelembe venni, gondolok itt a föld alatti gázvezetékre, elektromos magasfeszültségre, egyebekre. Az öntözés biztosítása miatt rendelkeznünk kell kúttal, illetve annak vízjogi engedélyeztetésével.

üvegház

Dupla felfújt fűtetlen fóliasátor Szentesen

 Mindenképpen sokba fog kerülni

 – Milyen költségekkel kell számolnia annak, aki belevág az építésbe?

 – A tereprendezés az első lépés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségszámításoknál sokan elfeledkeznek a közművekről, vagyis az ivóvíz, az elektromos áram, adott esetben gáz biztosításáról. Ha új beruházásról van szó, akkor a közművek lekötését mindenképpen meg kell szervezni és ki kell fizetni, de az sem kizárt, hogy a környék nincs ellátva, és külön közműfejlesztést igényel, hogy egyáltalán legyen miről lekötni. Főleg ez utóbbi esetben igen tetemes költségekkel számolhatunk. A növényház megközelítéséhez és az áru mozgatásához megfelelő úthálózat szükséges, mind a saját területen belül, mind az építményben. Gondoskodnunk kell szociális helyiségekről, kiszolgálólétesítményekről, épületekről. Az elmúlt években jelentősen növekedtek az építkezések költségei, kismértékben az alapanyagok és számottevően 
a munkaerő drágult. A telephely körbeke­rítése, a vagyonvédelem biztosítása is je­­lentős anyagi forrásokat igényel. Amikor mindezt biztosítottuk, akkor érkeztünk el a fóliaház vagy üvegház kivitelezéséhez. A termesztőberendezésnél olyan szerkezetet kell választani, amely a szélsőséges időjárási hatásoknak is ellent tud állni. 
A hazánkban is érzékelhető klímaváltozás következtében hirtelen lezúduló csapadék, szélviharok nagy károkat okozhatnak. A termesztőberendezés szerkezetét úgy kell megépíteni, hogy ellenálljon 
a szélsőséges időjárásnak, márpedig minél olcsóbb vázszerkezetű házat használunk, ez annál kevésbé igaz. Korábbiakban már említettem az öntözés kérdését. Ez elmaradhatatlan tartozéka a fóliaháznak, belső berendezéseivel, tápoldatozással és a hozzá tartozó vezérléssel, kúttal, víztárolóval. Ezek fontossága kiemelt, itt mindig célszerű szakemberhez fordulni 
a tervezésnél. Külön kérdés természetesen a fűtési mód, a fóliaház-építés szempontjából viszont elsősorban a hőleadó felületek – csőrendszerek, alsó fűtés, ol­­dalfűtés stb. – költségével kell számolni. Ehhez adjuk hozzá a kazán, a kazánház, a tüzelőanyag-tároló, illetve adott esetben a termálkút és tartozékainak költségét. Ez komoly tétel lehet, akár még több is, mint maga a növényház.

üvegház

A szélsőséges időjárásnak is ellenálló vázszerkezet

Hideg-meleg hajtatás és üvegház

 – Hazánkban milyen típusú termesztő­be­rendezések a legelterjedtebbek?

 – Három alapvető típust különböztethetünk meg. Az üvegházat, a meleg hajtatásos fóliaházat és a hideg hajtatásos fóliasátrat. Az üvegház rendkívül magas beruházási költségekkel jár. A meleg hajtatásos fóliaház kedvezőbb árú, így szélesebb körben elterjedt. A hideg hajtatásos kezdeti beruházási költségei rendkívül kedvezők, de nagyon oda kell figyelni ennek a megtérülésére, élettartamára. Alacsonyabb árral ugyanis alacsonyabb időjárás-állóság jár. Azok, akik a szabadföldiről szeretnének fedett kultúrára váltani, gyakran döntenek emellett. A hideg hajtatásos sátrakkal gyorsan érnek el eredményt, de onnan nem vagy nehezen lehet továbbfejlődni, hiszen a váz korlátozottan alkalmas arra, hogy például a későbbiek során komolyabb szellőzőrendszert hozzá lehessen építeni, ezért zsákutcának tartom. Ezenkívül nem télállók, szemben az üvegházzal, illetve 
a meleg hajtatásos fóliaházzal, amelyeken folyamatosan lehet fejlesztéseket végrehajtani. Ami pedig kulcsa a jövőbeni életben maradásnak.

Egyre nagyobbak és magasabbak

 – Általában milyen méreteket választanak a termelők?

 – A kisebb, 1000 négyzetméter alatti felületet általában virágtermesztők, faiskolások keresik, zöldséghajtatásnál a legelterjedtebb az 1000–5000 négyzetméter közti méret, de gyártunk 5000 négyzetméter felettieket is. Zöldséget 3000 négyzetméter alatt nem igazán lehet rentábilisan termeszteni. Az alapterület tehát változó, de egy tendencia megfigyelhető, mégpedig a magasságemelkedés. Többhajós blokkházaknál ma már négyméteres vápacsatorna-magasság alatt nem nagyon gondolkodnak a profi termesztők, ugyanis ezeknek a házaknak sokkal jobb a levegőháztartása, kevésbé van páralecsapódás, így a megbetegedések jobban elkerülhetők. Jobban érzik magukat a nö­­vények, hatékonyabb a munkavégzés…

 – Milyen alternatív felhasználási lehetőségeik vannak a fóliaházaknak?

 – Gyakran nem növénytermesztési célra keresik ezeket az épületeket. Egyre több fóliaház épül állattenyésztési, haltenyésztési, raktározási és sportolási céllal. Megjegyzendő, hogy ezekben az esetekben már szükséges az építési engedély megszerzése.

folia2

A virágtermesztőknél az 1000 négyzetméter alatti felület a legelterjedtebb

Fejlesztés, karbantartás

 – Mennyire jellemző a fedett területek elterjedése ma Magyarországon?

 – Be kell látni, hogy lenne szükség rájuk, de Magyarországon nem növekszik számottevően a hajtatott területek nagysága. Viszont várható a meglévő területek rekonstrukciója, javítása, illetve modern belső technológiával történő felszerelése. Ez érintheti a szellőzést, az árnyékolást, az energiamentést vagy a hőszigetelést, a belső technikákat. A virágtermelők esetében például egyre közkedveltebb az ár-apály rendszerű termesztőasztalos megoldás, míg a zöldségkultúrák esetében a földtől való eltávolodás figyelhető meg. A cél a hatékonyság, termelékenység növelése.

 – Így tavasszal milyen aktuális karbantartási munkák várnak a fóliaház- és üvegház-tulajdonosokra?

 – A fóliacserére mindig időben kell felkészülni, nincs „naposítva”. A tavaszi időszak erre igen alkalmas. Azt javaslom, hogy 
a korlátozott számú munkaerő miatt időben szervezzék meg, hiszen a rossz időzítés, csúszás komoly gondokat okozhat a termelésben. Talán furcsa, hogy már er­­­­ről beszélek, de rövid időn belül az ár­­­­nyékolással is foglalkozni kell, árnyékoló festékkel célszerű a fóliát bevonni. Jó ilyen tájban áttekinteni, hogy a mozgó alkatrészek megfelelően tiszták, kenőanyaggal ellátottak-e. A fóliarögzítéseket is ellenőrizni kell, amikor elmúlt a hideg, hogy a fagy nem mozdította-e ki azokat. Egy gondos gazdának nemcsak a nö­­­­vényeire kell figyelnie, hanem a ter­mesztőberendezésére is.

Szerző: AgrárUnió

Tags: üvegház, fóliaház

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom