Ha hagyma, akkor Makó – A fesztiválon nemcsak ünnepeltek, panaszkodtak is a gazdák
Kertészet - 2016.11.19
A fesztivál forgatagában sem feledhették a makóiak: egyre nehezebb megélniük a hagymából. Sürgető feladat a fajtanemesítés, a termelés felfuttatása, a versenyképesség elérése, hogy meg lehessen tartani a hungarikum makói hagymát a piacokon. Az idén szeptember 8–11. között megtartott 26. Makói Hagymafesztiválon erről esett a legtöbb szó.
Idén is mezőgazdasági fórummal vette kezdetét a hagyományos makói rendezvény, amelyen a vidékfejlesztés aktuális kérdéseivel foglalkozott dr. Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Szólt arról, hogy a gazdák számára a fejlesztésekhez a pályázatok nyújthatnak segítséget, és ezek nagy része már elérhető.
A látványos, zenés fesztiválnyitón egymást érték a rendezvények, programok a városközpontban, ahol ötven-egynéhány standot böngészhettek végig a látogatók, és közel ötven bográcsban készült az étel a közösségek főzőversenyén. Sok érdeklődőt vonzottak a kapcsolt programok, így a Csongrád megyei értékek napja és a Kiskertész családi nap a Galamb József Szakképző iskola tankertjében.
Ellátogatott a Hagymafesztiválra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője, aki közös munkacsoport alakítását kezdeményezte annak elemzésére, mi szükséges ahhoz, hogy a makói hagyma, amelynek vetésterülete látványosan csökken, újra piacképes lehessen, és hogy a gazdák meg tudjanak élni a hagymatermelésből.
Kádár József két minőségben, a Csanád és Térsége Gazdakör elnökeként és fokhagymatermelőként is naponta szembesül a gazdák gondjaival.
„Makón szinte minden családban foglalkoznak hagymatermesztéssel, ki nagyobb, ki kisebb területen termel – mondja. – Én valamivel több mint egy hektáron termesztek fokhagymát, és csak magyar vetőmagot használok. A napi munkámban érzékelem a jó és a rossz hatásokat. Sajnos az utóbbiból van több. Ki kell mondani, sok esetben nem gazdaságos a hagymatermesztés. Rendkívül alacsonyak ugyanis a felvásárlási, és magasak a kereskedelmi árak. A napokban bementem a boltba, és azt láttam, hogy kilencven forintért árulják a hagymát, miközben a termelőtől negyven forintért veszik át. Hol van a közte lévő ötven forint? Nem a termelőnél, pedig ő dolgozott meg érte. A másik dolog a minőség. Köztudottan a makói vöröshagyma a legjobb, mégis a francia, holland, spanyol, kínai hagymát veszik, mert az olcsóbb. A harmadik, hogy növelni kellene az öntözött területek arányát, így nagyobb termést takarítanának be a gazdák és talán hasznuk is lenne. Mondhatnám még a vetőmagellátás gondját is. Ha ezeket a problémákat nem oldjuk meg, bajban lesz a hagymaágazat. Azon dolgozunk, hogy kormányzati és helyi önkormányzati segítséggel mielőbb enyhítsünk a gazdák gondjain.”
Zsótér Géza makói agrármérnök őstermelőként harmincöt-negyven hektáron termel vörös- és fokhagymát. A tavalyi évről szólva elmondta, hogy gazdaságában a fokhagymatermés mennyisége és minősége tekintetében is javult a helyzet az előző évekhez képest. De nem ez a jellemző a térségben, nagy gondokkal küzdenek a termelők a vetőmag, a tápanyagellátás, az intenzifikálás tekintetében. Már az indulás sem könnyű, mert a fokhagyma igen tőkeigényes növény, egy hektár elindítása alapból úgy kétmillió forint.
– Mi tekinthető ön szerint már elfogadható hozamnak?
– Fokhagymánál hektáronként a száz mázsa feletti termés már elfogadható, az igen jó a 150 mázsánál kezdődik. Vöröshagymánál, ha makói kétéves dughagymás hagymáról beszélünk, akkor 250, 300, 350 mázsás termés jó beltartalmi értékkel, minőséggel már csúcsnak számít. A magról vetett állományoknál pedig a hektáronként 600 mázsa és efölötti a jó hozam.
– Milyen vetőmagokat használ?
– Fémzárolt francia fajtákkal dolgozunk, mert van egy káefténk, ez hozza be a többi termelőnek is. Tehát én is ezt vetem, ezt szaporítom két évig, és utána mindig frissítem. A nagy termés egyik elengedhetetlen feltétele ugyanis a mindig fémzárolt, vírusmentes jó vetőmag. Az a probléma, hogy sok gazdának ez nem áll rendelkezésére, nem tudja finanszírozni. Ha a saját vetőmagot választja, az ősi makói fajtát, az ugyanolyan jó, mint a franciáké, csak az utóbbit tovább nemesítették, vírusmentesítették, a makóinak viszont nincs megoldva a vírusmentesítése. Ezért szorult tehát vissza a régi makói fajta. Ezen mielőbb változtatni kell, ami azonban csak központi segítséggel sikerülhet.
Szerző: S. F. – T. I. Fotó: Naszradi András
Címkék:
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról
A Spectrum® stabil alap a napraforgó gyomirtásában
Ügyfélkapu+ élmények – Jó tanácsok átregisztrálás elé
Tavaszi aktualitások a növénytermesztésben
Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től
Megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség ...
Kalászos gabonáink levélbetegségei – Milyen betegségekre ...
Mi várható kukorica és cirok fronton?
Szántóföldi növénytermesztésünk – Ennek eredményei a ...
