Dinnye, te édes! – Mitől kezdődik egyre korábban a szezon, kit véd a védjegy?

Ledó Ferencet, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét mindenekelőtt arról kérdeztünk, hogyan alakul az idei év a dinnye tekintetében?

– 2016-ban 5-6%-kal nagyobb területen ültettek ki görögdinnyét a termelők, mint 2015-ben, összesen 5600-5700 ha-on. A kiültetések 2/3-a Békés megyében, a többi fontossági sorrendben Szabolcs megye, Hajdú megye északi része, Tolna megye, Baranya és Heves környéke. – sorolta Ledó Ferenc. – Az állomány 95%-a palántázott és csak 5% helyre vetett. A magyar termelők 100%-ban hibrid fajtákat használnak. Növekedett az oltott dinnyék aránya, átlagosan már 70% körüli. Idén az ültetések április elejétől május 20-ig tartottak, így széthúzódó szezon várható, egészen augusztus végéig, ha az időjárás is kedvező lesz. Nőtt a kisebb súlyú, 4-6 kg-os fajtákat, továbbá főleg export célra a magnélküli, sárga bélű fajtákat termelők aránya, de egyre többen keresik ezeket a belpiacokon is. A dinnye szedése június legvégén, július elején kezdődött, július 10-étől már az egész belföldi piacot el tudták látni a termelők jó minőségű magyar dinnyével, és július 15-től az export is elindult. Ha kedvez az időjárás, 235-240 ezer tonna lehet az idei görögdinnye termés Magyarországon, ez 25-30 ezer tonnával több, mint 2015-ben. Sárgadinnyét 800-850 ha-on termesztenek hazánkban, melyből 500-550 ha-t fóliában. Az éves termés 16-18 ezer tonna, ez nem fedezi a szükségletet. Jelenleg Magyarország több sárgadinnyét importál, mint exportál.

– Felröppent egy hír, miszerint július első heteiben a magyar dinnyét mesterségesen érlelik, mert egyébként akkor még nem lenne hazai dinnye a piacokon.

– Az elmúlt időszakban a dinnyetermelők körében is komoly technikai, technológiai változások következtek be, mert csak így tudnak versenyben maradni. Ami talán a legfontosabb változást hozta, hogy talajtakart, fóliaalagutas, csepegtető öntözéses termesztést folytatnak. Mindezek nagymértékben megnövelték a költségeket, de jelentős mennyiségi és minőségi javulást értek el. 8-10 évvel ezelőtt július végén indult a dinnyeszezon, ma már egy hónappal korábban. A termelők tudatosan törekednek a koraiságra, ezért sok esetben hajlandóak kockáztatni is. A technológia, fajtaválasztás, a tudatos öntözés és tápanyag-utánpótlás is hozzásegít ahhoz, hogy a céljaikat elérjék. Az érés kezdete előtt 7-10 nappal a káliumszint emelésével „gyorsítani” lehet az érést 4-5 nappal. A magasabb káliumszint pozitív hatással van a cukorképződésre is, így a fajta mellett meghatározó, hogy az érés előtt 4-5 nappal a növény a talajból milyen tápanyagokat tud felvenni, és milyen arányban. Ezt csak irányítottan, csepegtető öntözéssel lehet megvalósítani, nem véletlen, hogy a dinnyetermő terület 85-90%-án ezen öntözést alkalmazzák. Lehetőség van még arra, hogy különböző mikroelemeket – Ca, Fe, Mg, Br, stb. – lombtrágya formájában juttassuk ki, mely levélen keresztül jut el a növények sejtjeibe. Ahhoz, hogy jó minőségű dinnyét tudjon vásárolni a fogyasztó, ahhoz egészséges, nagytömegű gyökérre, egészséges lombozatra, és persze éretten szedett dinnyére van szükség. Az elmúlt 4-6 évben ezért a profi dinnyetermelők sokat is tettek, ennek ellenére előfordul főleg a szezon kezdetén, hogy egyes termelők a nagyobb haszon érdekében „féléretten” szednek dinnyét, szerencsére ez egyre ritkább.

– Elkezdődött-e a hagyományos dinnyetermelői körzetekben a minőséget nyomatékosító OFJ-védjegy, az Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzés bevezetése a fogyasztók megnyerésére?

– Magyarországon görögdinnyéből három, hagyományra épülő termelési körzet alakult ki. A Medgyesegyházi-Békési körzet jelenleg is a legfontosabb, hisz’ az országban termelt görögdinnyének jelenleg is közel 70%-át adja. A 2008-2011 közötti jelentős csökkenés után újra fejlődésnek indul, komoly technikai, technológiai korszerűsítések történtek, így nagy az esélye, hogy az itt termelők hosszútávon is versenyképesen tudnak majd termelni. A Dél-Baranya-Ormánság az elmúlt évtizedekben sokat vesztett piaci pozíciójából. Kevesen álltak át a korszerű technológiára. Így piaci részesedésük zömében a helyi piacokra korlátozódik. A Hevesi-Jászsági körzet szintén az elmúlt években sokat veszített piaci pozíciójából. Súlyos munkaerő-problémákkal küszködnek. Előnyük a többi körzethez képest Budapest közelsége. A FruitVeB szeretné felvállalni a szakmai munkát, hogy a Medgyesi-Békési dinnye minél előbb OFJ-tanúsítványt kapjon. Ezzel kapcsolatban megindultak az előkészületek, több termelői integrátor, TÉSZ jelezte részvételi szándékát. Reméljük, hogy 1-2 éven belül pozitív eredményekről tudunk beszámolni.

A biztonság, a minőség a legfontosabb

Horváth Gábor a Heves megyei Horton gazdálkodik. Korábban 13, ma már csak 10 hektáron termeszt dinnyét. A szezon eddigi tapasztalatairól és aktuális témákról beszélgettünk.

– Hevesben július derekán még nincs igazi szezon, jobbára azokon a területeken érik be a dinnye, ahol fátyoltakarással védték a kiültetett palántákat, a termést, augusztusban indul be a nagyüzem – mondta a fiatal gazdálkodó. – Az idő sem kedvezett igazán, ráadásul minket jégverés is sújtott, új állományt kellett beállítanunk, ami késlelteti az érést. A július közepi esők, viharok is megtizedelték a már fejlődésben lévő dinnyét, abban bízunk, hogy hosszúra nyúlik a szezon.
Az árakról elmondta, hogy július derekán a nagybani piacon 90-100 forint/kg a felvásárlási ár, a kamionos dinnyéé 35-50 forint közötti volt. Még nem látja pontosan, milyen lesz a szezon mérlege, de bizakodik. Arról, hogy július első heteiben a magyar dinnyét állítólag mesterségesen érlelik, ezt mondta:

– Nem hallottam ilyenről, és nem is helyeslem. Remélem, hogy ez csak egy spekuláció, és nem a nepperek állnak a dolog mögött. Vannak korai fajták, azt kell termelni, ha szezon elején akarunk kijönni a dinnyével, nyilván azért, mert akkor jobb áron lehet eladni. A minőséget nem szabad feláldozni a pillanatnyi nagyobb haszonért. Az persze jó lenne, ha a szezon elején nem a melegebb éghajlatú országokból importálnánk dinnyét, hanem magyart kínálnánk. Ennek kellene megteremteni a feltételeit, a biztonság, a minőség garantálásával.

Fuldoklott a növény a vízben

Holecz Zoltán medgyesegyházi termelőt arról kérdeztük, hogyan indult az idei dinnyeszezon, milyenek a kilátások, és mit szól ahhoz a hírhez, hogy július első heteiben a magyar dinnyét mesterségesen érlelik, egyébként nem lenne.

– A tavalyihoz hasonlóan június tizedike táján beértek a sárgadinnyék, július első napjaiban pedig a görögdinnyék – mondta. – A piac már várta, az időjárás még kedvező volt, ami serkentette a fogyasztást. A kilátások bíztatóak voltak.

– Azután jött az özönvíz...

– ... ami nagy károkat okozott. Július közepén szinte fuldoklott a növény a vízben, a földekre napokig nem lehetett rámenni, a hűvös időben a fogyasztás is lecsökkent. Tavaly görögdinnyéből nyolcvan tonna termett hektáronként. Az idei valószínűleg kevesebb lesz, bár augusztus végéig, szeptember elejéig még sok minden történhet.

– A felvásárlási árak változtak?

– Július tizennyolcadikán, amikor beszélünk, nettó 40-50 forint per kilogramm. Ez most elfogadható. Az árak innen innentől lefelé mennek, mértékét nem tudjuk.

– Mi a véleménye arról, hogy egyes hírforrások szerint a magyar dinnyét szezon kezdetén mesterségesen érlelik?

– Ilyenről nincs tudomásom.

Szerző: S. F.–T. I.