TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 88.159,16 Ft (tonna)

Napraforgómag: 239.125,61 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.915,04 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.038,42 Ft (tonna)

Repcemag: 215.601,36 Ft (tonna)

Full-fat szója: 206.538,43 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 612 Ft

Benzin ára: 598 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 399,25

USD: 368,79

CHF: 417,61

GBP: 476,99

Hirdetés

Ki nyer ma  a jéghálóval? – Hatással van a mikroklímára, a termésre  és a hajtásnövekedésre is

Kertészet - 2016.07.02

Lapunk múlt havi számában a jégkárok elleni védekezés egyik lehetséges módjával, a jégágyú alkalmazásával foglalkoztunk. Apáti Ferencet, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet docensét ez alkalommal a másik lehetőségről, a jéghálóról, létesítésének termesztéstechnikai  és műszaki lehetőségeiről kérdeztük.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

– A jégháló telepítését milyen megfontolások kell, hogy megelőzzék?

jeghalo1 – Mielőtt ezt ismertetném, fontosnak tartom leszögezni, hogy gyakran nem gazdaságossági kérdés a jégháló-létesítés, hanem finanszírozási, tehát a nagy összegű fejlesztési forrás, tőke rendelkezésre állása a legfőbb nehézség.  A hazai, korszerű intenzív – jégháló nélküli – almaültetvények többéves átlagban harminc-negyven tonna hektáronkénti terméshozam és ezzel mintegy ötszázezer-egymillió forint jövedelem elérésére képesek, aminek alapján négy-öt millió forintos beruházási költségük tíz-húsz százalék közötti tőkearányos jövedelmezőség mellett térül meg. A gazdaságossági viszonyokat azonban nagymértékben befolyásolni képesek a jégeső okozta mennyiségi és minőségi károk is. Gazdaságossági számításaink alapján minden egyes, a termőidőszakban bekövetkező ötvenszázalékos jégkár hozzávetőlegesen másfél-két százalékponttal rontja a tőkearányos jövedelmezőséget, így jelentős hatással van az ültetvény gazdaságosságára. Számításaink azonban igazolták azt is, hogy a hektáronként harminc-negyven tonna átlaghozamú almaültetvények képtelenek annyi nyereséget termelni, hogy a hét-tíz millió forint beruházási költségű jéghálós ültetvény valaha is megtérüljön. Így jéghálós almaültetvényeknél csak a legalább hektáronkénti ötven tonna vagy afölötti termésszint eredményezhet megfelelő gazdaságosságot, tehát ez esetben a hektáronként ötven-hatvan tonna termés elérésére – lehetőleg minden évben – képes új ültetvény létesítését kell kitűzni célul. Azt gondolom, nem túlzó megállapítás, hogy az előző ok miatt egy ilyen összegű beruházás már szinte elkerülhetetlenül maga után vonja valamilyen fagyvédelmi technológia létesítésének szükségszerűségét is, mert hiába tudjuk megvédeni az ültetvényt jégeső ellen, ha két-három évente komoly fagykárt szenved el. Ebben az esetben ugyanis totálisan gazdaságtalan viszonyokkal kellene számolni, összességében igaz tehát, hogy egy hét-tíz millió forintos hektáronkénti beruházás nem nagyon enged meg semmilyen termésveszteséget.