Élettel teli Smaradfa

A smaragdfa keresztezéssel létrehozott fajhibrid. Méretes, mélyzöld színű levelei után kapta a smaragdfa elnevezését. Ősei, a több mint egy tucat fajt magában foglaló Paulownia nemzetség tagjai délkelet-ázsiai eredetűek, a 19. században kerültek Európába, itthon legismertebb a Császárfaként (Paulownia tomentosa) ismert tagjuk. A Paulownia nemzetség tagjainak keresztezésével hozták létre a fent megnevezett hibridet (valamint egyébként a „rokon” ún. oxyfát is). A nemesítés kiindulását a Paulowniák rendkívüli növekedési és ellenállóképessége (10-15 méter magasra nő, évente akár 3-4 métert is nőhet; vágás után a tuskóról is képes újra kihajtani), a légköri szén-dioxidot (CO₂) megkötő képessége, sokoldalú felhasználhatósága jelentette. A nemesítési folyamatban (melyben kezdetben az USA nemesítői jeleskedtek) a nemzetség különféle fajának előnyös tulajdonságait ötvözték, ráadásul például egy magyar nemesítésű fajhibrid esetében (tehát hazai szaporítóanyag is van) már sikerült elérni a magok sterilitását, így az „ősökkel” szemben felrótt agresszív terjeszkedés a nemesítői ígéretek szerint nem jellemző az új fajhibridekre. A hibridek jól tűrik a hőmérsékleti szélsőségeket, nagy mennyiségű lombavart termelnek, gyökérzetük lazítja és javítja a talajszerkezetet, és „megtisztítják” a talajt.

A brit kormány erdészeti hivatalának minősítése alapján 1 hektár smaragdfa-ültetvény 76 tonna CO₂ megkötésére képes.

Szék, talajrehab, takarmányozás

A nemesítőtelepekről nyilvánvaló előnyöket kínáló hibridek kerültek ki, ezek az előnyök többek között:

• Az ültetést követő 8. évben már rönkfaként letermelhető (sarjról újranő, még kétszer letermelhető, így nagyjából 24 évig életképes egyetlen ültetvény)
• Egyetlen smaragdfa-törzs akár 1 m³-nyi (csomómentes, vízálló) faanyagot képes adni (bútorgyártás, szerkezetépítés, belsőépítészet, hangszerkészítés, papírgyártás).
• Intenzív gyökérélete miatt ipari létesítmények területén a talajrehabilitációban is bevethető
• 1 kg száraz faanyag energiatartalma: 4500 kcal (tűzifa esetén a 3400-3900 kcal/kg közötti már nagyon jó fűtőértéknek tekinthető)
• Pár éve vizsgálták a hibridek óriási, 25-45 centiméter széles leveleinek felhasználási lehetőségeit: van bennük potenciál a biogázgyártás területén. Magas proteintartalmuk miatt takarmányozásra is jól hasznosíthatók (a smaragdfa levelének pozitív tápértékét sertések esetében, 2019-ben a Herceghalmi Kutatóállomás igazolta – de juhok, kecskék, szamarak is kedvelik)
• jó por- és pollenmegkötő, szélfogó képességű
• Kúpos-bugás, kékes-lilás illatos virágzata vonzza a méheket.

A karbongazdaság csodafája?

Ahogy fentebb írtuk, miként a Paulownia nemzetség ősi tagjai, úgy a hatalmas levelű fajhibridek is rendkívül gyorsan nőnek, ezáltal aktív szén-dioxid megkötők. Hatékonyabbak a légköri szén-dioxid megkötésében, mint a hazai fafajtáink többsége: előbbiek ún. C4-es típusúak, utóbbiak alapvetően C3-asak*. A szén-dioxid megkötés intenzitása persze termőhelyi körülményektől is függ. Ezért is fontos a klímavédelemben betöltött szerepe miatt a smaragdfa ültetvényekre kísérleti laboratóriumként is tekinteni: sok a nyitott kérdés abban, hogy egyértelműen csodanövény-e a smaragdfa a felesleges szén-dioxid légköri megkötésében, azaz karbonklíma-ültevények létrehozására, és a klímaadaptációban.

Az első smaragdfa ültevényt Magyarországon 2012-ben, Zsanán telepítették, hazai szaporítóanyagú állománnyal, majd 2019-ben, Nagyberényben, a Balaton közelében hozták létre Európa első, kifejezetten karbon-klíma ültetvényét smaragdfákból.

A 2022-es drámai aszály óta egyre több gazdálkodó számára vált egyértelművé, hogy el kell gondolkodnia a termelésszerkezet-váltáson: valami újat, mást kell termesztenie. És itt jön a kérdés, hogy például a smaragdfa némelyeknek megoldást kínálhat e ebben a váltásban?

Információhiány

A fent leírt előnyök csábítóak, és a brit kormány erdészeti hivatalának minősítése alapján 1 hektár smaragdfa-ültetvény 76 tonna CO₂ megkötésére képes, így a karbonfarming gyakorlatban** is úttörő eredmények érhetők el ezzel a növénnyel. Ugyanakkor tudni kell, hogy a telepítést követő első 3 évben kifejezetten vízigényes ez a fajta, öntözni kell, illetve kérdéses, hogy az aszálytól évről évre jobban sújtott területeken pénztermelő megoldást jelenthet-e az intenzív öntözéses évek után is.

Az első hazai ültetvény első 8 éve már bizonyított, sajtóhírek alapján kedvelték a nyers faanyag felvásárlói a smaragdfát. Ám részletes, bárki számára könnyen elérhető és folyamatosan frissülő online adatokat, termesztői beszámolókat még nem lehet fellelni róla (például hogyan változik a tápanyagszükséglete az évekkel, milyen kór- és károkozók támadják, hogyan hatnak rá a gyakorlatban a szélsőséges időjárási körülmények stb.). Pedig mindezekre az információkra, ismeretekre nagy szükség lenne. 

A trendváltást nehezítheti az is, hogy a magyar szabályozás mindmáig nem rendelkezik ipari növényként a smaragdfáról. Mindezt tetézi, hogy a karbongazdaság magyarországi akkreditációja még nem történt meg, és uniós szinten is egyértelmű, hogy a jelenlegi karbonkvótarendszer ezer sebből vérzik. Mindeközben pedig gyorsan itt lesz 2028, az első uniós szintű önkéntes tanúsítási keretrendszer elindításának startja***.

* A szám azt jelzi, hogy a fotoszintézis során megtermelt szerves anyag elsődleges molekulái 3 vagy 4 szénatomot tartalmaznak. A C3-as és a C4-es szénmegkötés (szénfixáció) nem jóval jelentősebb mennyiségi különbséget jelent: igazán a hatékonyságban térnek el egymástól. Vagyis a C4-esek fotoszintézise hatékonyabb (akár 60 százalékkal) a C3-as megkötőkhöz képest, és kevesebb vizet párologtatnak, így sokkal jobb a hőtűrésük (ilyenek a cirok vagy a köles is).

**A karbongazdálkodás (szénfarmolás) olyan mezőgazdasági és földművelési gyakorlatok összessége, amelyek célja a CO₂ légkörből való megkötése és a talajban, növényekben vagy más szén-dioxid-elnyelőkben való tárolása, miközben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

***Az Európai Unió 2024 decemberében elfogadott 2024/3012-es számú rendelete az első uniós szintű önkéntes tanúsítási keretrendszer elindítására a szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben történő szén-dioxid-tárolás számára.

Online elérhető összesített adatok (sz: Mokry Péter, d.n.):

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://www.tomoza.hu/document/smaragdfa.pdf

Szerző: AgrárUnió