Rajtunk nyerészkednek a vállalatok a magas inflációt kihasználva, már egy friss elemzés is erre mutat rá
Hírek - 2023.03.11
Az idén eddig 25 százalék körül alakult a magyarországi infláció, amely éves szinten sem fog 18 százalék alá menni. A vállalatok jó része ezen alighanem extraprofitot szerez a fogyasztók rovására.
Nem gondoltuk volna, hogy a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatti energiakrízis után jöhet még komolyabb csapás is a magyar lakosságra, de aztán berobbant az infláció, amit még az ársapkás megoldások sem voltak képesek megfékezni.
A KSH a napokban hozta nyilvánosságra, hogy februárban már „csak” 25,4 százalékos volt a drágulás, és az elemzők, valamint a kormány várakozása az, hogy ez csak az év végére fog egy számjegyűvé szelídülni. Mármint havi alapon, mert az egész éves pénzromlás valahol 18 százalék körül alakul majd.
Az elmúlt egy évben ráadásul a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább, ezeket érzik legégetőbbnek az állampolgárok. 2022 februárjához viszonyítva az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (79,2), a tejtermékek (76,2), a vaj és vajkrém (75,1), a sajt (72,1), a kenyér (71,1), az édesipari lisztesáru (68,6), a száraztészta (57,3), a tej (53,7) és a péksütemények (51,9) drágultak – olvasható a Pénzcentrum összefoglalójában.
A vállalatok jó része alighanem a nyereség növelésére használta ki az inflációt, erre mutatott rá a müncheni ifo gazdaságkutató intézet friss elemzése, amelyet az MTI idézett. Mindez azt takarja, hogy egyes cégek a beszerzési árak növekedése által indokoltnál nagyobb mértékben emelték eladási áraikat a profitjuk növelése érdekében, amit persze a vásárlóknak kellett „benyelniük”.
Az ifo szerint ez a tendencia különösen a kiskereskedelmi, vendéglátási, szállítási, valamint az építőipari vállalatok körében volt jellemző. Ugyanakkor a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, amelyek nyáron még az infláció nyertesei közé tartoztak, az utóbbi időben a növekvő költségek nagyobb hatást gyakoroltak.
A müncheni gazdaságkutató intézet természetesen német adatok alapján dolgozik, ám meglepő volna, ha a magyar eljárás ettől jelentősen eltérne. Azt viszont az ifo is elismerte, hogy a bruttó működési többletek a gazdaság szinte valamennyi jelentős ágazatában magas szintre emelkedtek. Az emelés tehát a legtöbb esetben indokolt volt, a túlzott mértékű áremelkedést pedig a piaci verseny fokozása segíthetne megakadályozni.
(Fotó: Tumisu/Pixabay)
Címkék: infláció, vállalatok, profit, növelés, fogyasztók, német, felmérés, magyarország
A korai gyommentes kukorica kulcsa – a pre-poszt technológiában ...
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Újdonságok Szlovéniából. Egyszerűen a legjobb…
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Paci® a gyompusztító
