Fárad olaj: Mihez kezdjünk vele?

Fáradt olaj - Mihez kezdjünk vele?

A mezőgazdaságban keletkező fáradt olajjal a kisebb gazdaságok nem mindig tudnak mit kezdeni, a nagyobb üzemeknek azonban már bejáratott módszerük van ezek szakszerű eltávolítására a telephelyről. A vonatkozó jogszabályok arról rendelkeznek, hogy a keletkező veszélyes hulladékot (ennek minősül a fáradt olaj is) nem szabad egy éven túl tárolni, vagyis legalább ilyen gyakorisággal le kell adni egy ártalmatlanítással foglalkozó cégnek. A nagygazdaságok jellemzően nem várnak ilyen sokáig, hanem a nagyobb szezonmunkák – például az aratás – előtt vagy után elvégzik a gépek felülvizsgálatát, leengedik az olajokat, nehogy csúcs­időszakban kelljen ezzel foglalkozni. 
A tárolással sem akarnak sokáig vesződni, mivel az is szigorú szabályokhoz kötött, a keletkező hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, és évi 200 kilo­grammot meghaladó mennyiség esetén 
a környezetvédelmi hatóságnak is jelenteni szükséges. Valóban az tehát a legegyszerűbb, ha a keletkező hulladékot szinte azonnal eltávolítják a telephelyről.

Miért van erre szükség?

A gépekben használt motor- és kenőolaj „elöregszik” a rendszeres használat következtében. Tudományos megközelítéssel mindezt úgy is mondhatjuk, hogy a szénláncok széttöredeznek, az olaj korommal szennyeződik, így jelentősen veszít kenőképességéből, vagyis egy idő után már nem képes megóvni az alkatrészeket 
a kopástól, a fém a fémen kontakt kialakulásától. Ha el akarjuk kerülni, hogy a gé­­­­­pünk károsodjon, akkor a használt mo­torolajat bizonyos üzemóra után le kell cserélni. Sokan nem tudják, mihez kezdjenek a keletkező ártalmas hulladékkal, pedig 200 liternél kisebb mennyiséget akár a Mol kijelölt töltőállomásain is le lehet adni díjmentesen.

Nagyobb tételnél az erre szakosodott cégekhez érdemes fordulni, ilyen például a tokodi székhelyű Gégol Kft. is, amely 1998 óta foglalkozik fáradtolaj-elszállítással és -felvásárlással. Két üzemüknek összesen 17 ezer tonna feldolgozására van engedélyük, ami „irdatlan” mennyiség, hiszen Magyarországon összesen mintegy 17-20 ezer tonna fáradt olajat gyűjtenek be és hasznosítanak évente 
(a teljes képződött mennyiség 40-50 ezer tonna lehet, de erről nincsenek pontos számok). „Számtalan mezőgazdasági céggel is szerződésben állunk, bár a felvásárlói tevékenységünk nem ágazatspecifikus. Elsősorban a gépjárműiparra fókuszálunk, a technológiánk az onnan származó alapanyag, olajhulladék feldolgozására alkalmas” – mondta el az AgrárUniónak Kajtor László ügyvezető.

A fáradt olaj elszállítása a mezőgazdasági nagyüzemeknél általában jól bevált protokoll szerint történik. A többségük szerződésben áll valamelyik olajtársasággal, amely rendszeresen ellátja őket kenő- és motorolajokkal. Ezek többnyire fémhordókban érkeznek, és a keletkező fáradt olaj ugyanezekbe visszatölthető. Természetesen csak akkor, ha valóban megfelelnek a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló ADR-előírásoknak. Ha nem, akkor az elszállító cég gondoskodik a megfelelő csomagolásról, hiszen a biztonságra nemcsak a tárolás, de a szállítás közben is ügyelni kell. 
A veszélyes hulladékot megbízható, csepegésmentes, szelektív csomagolásban kell tárolni és átadni, s ebben viszik el a telephelyről is. A Gégol Kft. már a kiszállás előtt gyors helyzetfelmérést készít, a kapcsolattartójuk megtudakolja, hogy a partnerük milyen mennyiségű fáradt olajjal, olajos hulladékokkal rendelkezik, majd visszaigazolja, mikor tudja a begyűjtő tehergépkocsijuk elvinni azokat. A szükséges dokumentumokat postai úton kapják meg a megbízók, akik ezekkel tudják igazolni, hogy az elszállítás törvényileg megfelelő módon történt. Kajtor László szerint a gazdálkodók többnyire tisztában vannak a náluk keletkező ilyen hulladékok veszélyességével, és felelősen kezelik azokat. A hatósági ellenőrzés egyébként a katasztrófavédelemre hárul, ők keresik fel szúrópróbaszerűen a telephelyeket, és tüzetesen megvizsgálják, hogy a tárolás és elszállítás szakszerűen történt-e.

Fáradt olaj újrahasznosítás

Felmerülhet a kérdés, hogy a fáradt olaj miért is veszélyes az élő környezetre. Mindenki tapasztalhatta, hogy ha csak kis mennyiségben jut be a talajba, már akkor is elpusztítja a legutolsó fűszálat is. Károsító hatása akár éveken keresztül fennmaradhat. A fáradt olaj nem méreg, de biológiai kockázat, legfőképpen azért, mert a forgalomba kerülő kenő- és motor­olajokat különféle vegyi adalékokkal látják el, hogy élettartamban, kenőképességben, viszkozitásban megfeleljenek az elvárásoknak. Ezektől válnak tehát veszélyes hulladékká, ezért a gyártók a biztonságtechnikai adatlapon azt is feltüntetik, mit kell tenni velük elhasználódás után. Meghökkentő, de egyetlen liternyi fáradt olaj képes egymillió liter édesvizet (vagyis körülbelül 50 ember éves ivóvízkészletét) szennyvízzé változtatni. Ráadásul élő vízbe kerülve légmentesen szétterül annak tetején, ezáltal megakadályozza az oxigénáramlást, így súlyos károkat okozhat a növény- és állatvilágban is. Mi lesz a sorsa a fáradt olajnak szakszerű kezekbe kerülve? A Gégol Kft. például az egyedi, saját fejlesztésű technológiája révén újra termékké tudja alakítani a beérkezett olajos hulladékokat. Olyan alapanyagokat készít belőlük, amelyeket a bitumengyártók, tetőszigetelés-készítők, útépítők és kenőanyag-forgalmazók használnak fel Nyugat- és Közép-Európában. A fáradt olaj ezáltal visszakerül a gazdaság vérkeringésébe, a hulladék újrahasznosításával pedig jelentős mennyiségű kőolaj kibányászása spórolható meg.

Szerző: AgrárUnió