Nedvességmegőrzés a HORSCH fejlesztéseivel

A szalmamenedzsmentről már vagy húsz éve beszélünk, és már akkor is arról volt szó, hogy azért hasznos, mert több nedvességet tudjunk megtartani a talajban. Hogyan hasznosul a legjobban a szalma? Legyen egyenletes a szecskázása, alacsony a tarló azért, hogy amikor talajt művelünk, akkor azt a legjobb minőségben tudjuk elvégezni. Ma sincs ez másképpen, csak eltelt az a több mint húsz év, és változott annyit azóta az időjárás, hogy az ország bizonyos régióiban nem lehet biztonságosan, nyereségesen például kukoricát termelni, ezért a szalmamenedzsment most már sokkal fontosabb, mint egykor volt. (Valószínűleg lesznek olyan régiók, ahonnan eltűnik a kapásnövények zöme, és át kell állni őszi vetésűekre.)

Vetésforgó, nedvességmegőrzés

Megint meg kell tanulni valami újat? Igen: valahogy mégis tartani kellene egy szélesebb vetésforgót. Ugyanis a szűk vetésforgóban fennáll bizonyos gyomnövények rezisztensé válásának a veszélye, ahogyan ezt tapasztalják már Nyugat-Európa különböző régióiban. Vagyis a szűk kalászos forgó veszélyes módszer.

A talajművelés „milyenségével” sok mindent meg lehet oldani. Persze egy egész régió (Dél-Alföld, Kárpát-medence) kiszáradásának elkerüléséhez nem lesz elég, de nem lehet eleget hangsúlyozni: tegyen meg mindenki annyit a nedvességmegtartás érdekében amennyit tud, és ott, ahol csak lehet, a sok összefogás reméljük meghozza gyümölcsét! De visszatérve a helyi, egyéni szintre: ne feledjük, a saját parcellánkon több nedvesség betárolása azt is jelentheti, hogy néhány nappal, héttel tovább él a növényünk!

De milyen technológiák állnak ehhez rendelkezésünkre? Például a mulcsos technológia vagy mondhatni, a továbbfejlesztett „változata”: a rotációs no-till azon nedvességmegőrző talajművelési formák, amelyek hatására a jövőben nagyobb biztonsággal termeszthetjük növényeinket. Miért van ez így? Azért, mert nagyobb a nedvességmegtartó képességük, és alkalmazásukkal a talajban kialakuló tömörüléseket is jobban, hatékonyabban tudjuk kezelni, illetve kevésbé számíthatunk arra, hogy idővel újabbak alakulnak ki.

A tarlóhántás idején a vetőmagot is be tudjuk szórni például a Cultro gereblyéi elé.

Technológiák és nedvességállapot

A csapadékellátottság szempontjából eltérő régiókban eltérőek lehetnek a számunkra hasznos technológiák. A csapadékszegény régiókban valószínű, hogy a jövőben túlsúlyba kerülnek az őszi vetések, hiszen a nyár érkeztével már lekerül minden a termőföldekről. Itt a tarlóhántás kérdése jön elő, azaz, hogy egyáltalán csináljuk-e, és ha igen akkor mivel (1. kép)?

1. kép: HORSCH Cultro késhenger: ultrasekély tarlóhántás, szalmaterítés

Azt tapasztaljuk, hogy az ultrasekély művelés hatására később nedvesebb lesz a talaj, szemben azzal, mintha egy rövidtárcsát 5-10 cm mélyen húztunk volna át a talajban. Az ultrasekély műveléshez a HORSCH-nál a Cultro és nehézgereblye kombinációját javasolják a szakemberek, mert ezzel a kombinációval minimális talajművelés mellett kirázhatók a szalma közül a kihullott magok, azok a talaj felszínére kerülnek, és ezt a réteget borítjuk szalmával (2–3. kép). Érdemes nagyon odafigyelni a szalmaszecskázóra: a kések élesek legyenek, mert minél jobb a szecskázási minőség, annál jobb a szalmaterítési minőség is! Ezzel a megoldással amennyiben ősszel no-till vetésre kerülne sor, nem jönnek létre szalmakupacok, vagyis olyan zugok, ahol a pocok könnyebben meg tud bújni, illetve a vetésnél sem okoznak gondot a mélységtartásnál, valamint a magbeágyazásnál.

Amikor a tarlóhántás után elég csapadék hullott (mert lesz ilyen is), kikelt az árvakelés, akkor azt érdemes mielőbb kiütni. Ebben segítségünkre lehet egy sekély kultivátor, amivel egyben a talajfelszínt is egyengetjük (valószínűleg azonban több nedvességet is veszítünk), vagy alkalmazhatunk – ha más lehetőségünk nincs – totális gyomirtót. A feleslegesen nagyra nőtt árvakelés ugyanis csak vizet pazarol és kevésbé fogja helyettesíteni egy takarónövény funkcióját (4. kép)!

4. kép: HORSCH Cruiser 7 XL sekély kultivátor: tarlóápolás, felszínegyengetés, szalmaterítés

Azokon a területeken, ahol minimális költséggel szeretnénk takarónövényt előállítani, ott akár a tarlóhántás idején a vetőmagot is be tudjuk szórni például a Cultro gereblyéi elé azzal számolva, hogy úgyis később jön a csapadék, és majd csak a nyár vége felé fog kikelni a növényünk. Ott, ahol viszont számolunk a tarlóápolással a Cruiser-re, esetleg rövidtárcsára (Joker) szerelhetjük az aprómagvetőt, ekkor/ezzel a talajműveléssel együtt végezzük el a vetést. (5. kép).

5. kép: HORSCH Joker 7 RT rövidtárcsa és HORSCH Partner 2800 HT függesztett granulátum- és magkijuttató-tartály: tarlóápolás, tápanyag-utánpótlás, takarónövény vetése egyidőben

(Takarónövény esetében az sem mindegy, hogy mikor használjuk azt, ugyanis őszi kalászosok előtt igen rizikós a vetésük: kelés után elég sok vizet visznek el a talajból az őszi, csapadékosabb idő beálltáig, ha pedig nyáron nem kelnek ki, akkor esélyes, hogy az őszi vetéssel együtt szökkennek szárba, ezáltal az őszi vetéstől veszik el a nedvességet, helyet.)

Mivel vessünk?

Az aprómag vetése történhet mulcsvetővel mulcsművelés után, vagy akár no-tillben egy Avatar vetőgéppel amelyikkel akár mulcsos technológiában is tudunk dolgozni (6. kép).

6. kép:  HORSCH Avatar tárcsás vetőgép: direktvetés

Az Avatar egy direktvető gép, amelyiknél általában használunk sávtisztítót is azért, hogy a vetőbarázdába minél kevesebb szármaradványt nyomjunk bele, ami a csírázásban gátló hatású lehet. Az egytárcsás és közvetlen a tárcsa mellett futó mélységtartó kerékkel kialakított csoroszlya nagyon precízen tartja a mélységet (7. kép).

7. kép: No-till talajművelést követő kelés

Az egy sorban elhelyezett csoroszlyáknak köszönhetően a nagy mennyiségű szármaradvány esetében, például kukoricatarlón sem gond a vetés, mivel a sorok között van elég hely ahová a nagy mennyiségű szármaradványt „deponálni” lehet (így biztosított az is, hogy a vetőbarázdába ne kerüljön szármaradvány /8. kép/).

8. kép:   HORSCH Avatar: no-till talajműveléskor történő vetés nagy mennyiségű szármaradványba

Azáltal, hogy a vetőgépben nem található művelőeszköz, az őszi tápanyagot közvetlenül a vetőbarázdába helyezhetjük ki, ugyanis nincs, ami a földet megbolygatná. (Relatív kisebb szármaradvány-mennyiségről beszélünk, ami nem gátolja a vetőmagot a csírázásban, de segít a növényeknek az őszi fejlődésben, és serkenti a gyökérképződésüket is.)   

Abban a régióban lehet a legnehezebb eldönteni mit és hogyan csináljunk, ahol nagyon hektikus a csapadék-ellátottság. A régi, intenzív technológiával, amikor bejön a számításunk, mert olyan az időjárás, akkor lehet azt mondani, hogy na ugye, jó ez a régi módszer! De van, amikor nem jön be a számításunk, és ekkor is lehet mondani, na ugye, mondtam én… Persze, hiszen vagy-vagy/50-50 százalék az eshetőség… De ma már minden gazdálkodónak nagyon céltudatosnak kell lennie, mert minimális a hibázási lehetőség! A technológiai fegyelmezettség egyre jobban kifizetődő, hiszen arra játszani, hogy az időjárás majd úgyis helyrehozza a hibánkat, most már kifejezetten rizikós hozzáállás! Érdemes tanulni és másokat megnézni, akik jól csinálják.

Egyre többen tapasztalják, hogy a hektikus területeken is jól kifizetődő a mulcsos technológia. Még ott is megéri a kapásnövények (például bizonyos kukoricafajták) termesztése, mert van még annyi csapadék, amivel ez megoldható. A takarónövények alkalmazása viszont ezeken a területeken érdekesebb kérdés. Jól kell tudni sáfárkodni velük ahhoz, hogy a talajból ne vigyenek ki sok vizet, hanem inkább növeljék a talaj nedvesség-tartalékát, serkentsék a talajéletet azért, hogy még több és jobb termény jöjjön be az adott területről. Hasonlóan a minimális csapadékkal ellátott régiókhoz, az őszi vetésűek elé azonban nem ajánlott a takarónövény (a vízmenedzsment miatt); a rotációs no-till ebben a régióban viszont a legérdekesebb. Tudni kell, hogy a hektikus csapadék-ellátottság miatt a talaj állapota is változó. Amikor a talaj igen nedves vagy éppen igen-igen száraz, azaz amikor a talajműveléssel nagy károkat tudunk okozni, akkor forduljunk a direktvetéshez. Amikor viszont a talaj állapota olyan, hogy tökéletesen tudunk lazítani és keverni benne, akár a kalászosok előtt is végezhetünk mélyebb műveletet, így mélyre juttathatunk értékes tápanyagokat. Ezt a lehetőséget azért is kell/érdemes kihasználnunk, mert jöhet eztán egy olyan év olyan, amikor nem tudunk lazítani, ám tapasztalni fogjuk, hogy a megelőző évi talajműveletnek köszönhetően nem tömörödik be jelentősen a talajunk, ezzel elkerülünk például egy jelentősebb terméskiesést.

Megoldások terminálásra

A takarónövények terminálására több megoldás létezik, azonban a termelőknek gyakran fejtörést okoz, hogy mikor vessenek és meddig tartsák fent a takarónövényeket, vagyis mikor termináljanak? Érdemes akkor (olyan körülmények között) elvetni a magokat amikor biztonságosan kikelnek. Ez a művelet egybeköthető akár egy mélyítő művelettel is, ekkor általában nagyobb mennyiségű talajt mozgatunk meg, ekkor nedves réteget hozunk a föld felszínére, ezáltal biztonságosabb a kelés (9. kép).

9. kép: HORSCH Terrano FM univerzális szántóföldi kultivátor és Partner HT együttes alkalmazása: lazítás, tápanyag-utánpótlás, takarónövény vetése

Lehet hagyományos vetőgéppel is vetni, ám érdemes arra figyelnünk, hogy a vetőgép és a majdani szemenkénti vetőgép nyomvonalai megegyezzenek, ezzel ugyanis elérhető, hogy a gabonavetővel azokat a sorokat kizárjuk, ahová a szemenkéntvető sor kerül, így a tavaszi vetésben minimális gondunk sem lesz a szármaradványokkal a vetés idején. (A borítatlan sáv hamarabb felmelegedhet, így a vetést is néhány nappal előrébb tudjuk hozni.)

A takarónövény terminálása legjobb, ha még télen, a fagyon történik meg (10. kép).

10. kép: HORSCH Cultro 6 TC késhenger: takarónövény fagyon történő terminálása

Ebben az esetben használhatjuk megint a Cultro-t, vagyis ugyanazt az ultrasekély művelőt, mit a tarlóhántásnál használunk. Tavasszal az időjárástól és talaj kötöttségtől függően vagy a totális, vagy a mechanikus végső terminálás következhet, és ezt követheti a szemenkénti vetés.

A Maestro-k felépítménye, logisztikai adottságaik magukkal hozzák, hogy nagy csoroszlyanyomás is elérhető velük.

A kijuttatás lehetőségei

A Maestro-ról is ejtsünk szót, mert ez a gép úgy lett kialakítva, hogy a precíz vetés (mélységtartás és tőtávolság-tartás) mellett direktvetésre is alkalmas. Ennek a vetőgépnek a felépítménye, logisztikai adottságai magukkal hozzák, hogy nagy csoroszlyanyomás is elérhető vele. A Maestro SX/SV logisztikája számokban: vetőmagtartályának térfogata 2200/3800 liter; műtrágyatartálya 5400/3800 liter, ehhez jön a szilárd mikrogranulátum- (400 liter), valamint a folyékonytartály, utóbbi 800 (1600) literes, és ebből közvetlenül a vetőbarázdába kerül a folyadék (11. kép).

11. kép: HORSCH Maestro 16 SX univerzális szemenkénti vetőgép: a logisztikában is segítség

A nagy térfogatú műtrágya- és vetőmagtartályok csökkentik az állásidőket. Azon termelőknél, akiknél tavasszal minimális mennyiségű a művelés, kétféle műtrágyát: szilárdat, illetve folyékonyt, ezen felül pedig mikrogranulátumot is ki lehet juttatni a HORSCH gépeivel. Vagyis kifejezetten flexibilis a rendszer (forma, minőség, mennyiség), ami a nyereségesség szempontjából sem másodlagos!

Új évet kezdve jó lenne, ha a talajművelés-tervezések mellé még az is beleférne a gazdálkodóknak, hogy minél több őshonos csemete ültetésével is terveznek – legalább parcellánkként eggyel!

Szász Zoltán
​​​​​​​30 743-0302