Talajnedvesség-megőrzés és kiváló minőségű vetés egyszerre?

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy miként lehetne megőrizni a talajművelés során a talajban a nedvességet, és a lehullott csapadékot miként lehet(ne) helyben tartani. Amennyiben ez megvalósul, jön a következő kérdés, miként lehet például ebbe a földbe, felszínbe ősszel, illetve tavasszal tökéletesen vetni.

A talaj nedvességtartamát úgy tudjuk növelni, ha kisebb intenzitással, kevesebbet bolygatjuk, és betakarjuk. A takarás történhet szalmával aratás után vagy élő, termesztett takarónövénnyel. A takarónövények termesztését vagy zöldítést végezzük intelligensen, hogy az év végén elmondhassuk, több vizet fogtunk meg, mint amennyit elhasználtunk. A lényeg, hogy a takarás mellett a takarónövények talajt lazítsanak, plusz gyökértömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák (1. kép).

1. kép: Cultro ultrasekély tarlóhántás

A lényeg, hogy a takarás mellett a takarónövények talajt lazítsanak, plusz gyökértömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák

Őszi vagy tavaszi takarónövény-terminálás?

Az őszi vetéseknél általában csak a szalmatakaróval kell megbirkózni, ez egyszerűbb, mint a nagy mennyiségű takarónövény plusz nagyobb mennyiségű víz. A jó takarás alatt a felszín nedvesebb. A jó takarás azt is jelenti, hogy a szármaradvánnyal még dolgunk lesz (2. kép).

2. kép: Tiger AS – őszi alapművelés és takarónövény-bedolgozás

A takarónövényeket van, aki még ősszel, van, aki télen vagy tavasszal terminálja. Az őszi–téli terminálás esetén, például ha november–decemberben végezzük el, a természet nagyon nagy mennyiségű szerves anyagot bont el a vetés idejéig (3. kép).

3. kép: Cultro TC – takarónövény novemberi terminálása

A tél végi vagy tavaszi terminálásnál két lehetséges út áll előttünk: vagy talajművelést végzünk, és ebbe kerül a vetőmag, vagy a NoTillt választjuk. Az elsőhöz standard vetőgép is elégséges, a NoTillhez viszont olyan vetőgép kell, amely bele tudja tenni a magot a földbe. A tavaszi talajművelést és a nagy szármaradvány-mennyiség talajba történő bedolgozását csak lazább talajokon tudjuk elvégezni, ahol mélyebb műveléssel sem okozunk kárt (4. kép). A kötött talajokon a takarónövény terminálása, amennyiben nem a NoTillt választjuk, általában őszi, illetve tél eleji művelet marad.

4. kép: Joker RT és késhenger kombináció – elfagyott takarónövényen tavaszi magágykészítés

HORSCH Maestro: pontosan, szépen

A szemenkénti vetés egyike a mezőgazdasági csúcstechnikáinak. A magot minden irányban pontosan, kímélően, jól beágyazva kell a talajba helyezni. A talajműveléssel – vegyük ide a takarónövények termesztését is –mindent megteszünk azért, hogy olyan talajállapotot hozzunk létre, amelyben a mag a jól érzi magát, hogy a lehető legjobban meg tudja közelíteni a terméspotenciálját.

A talajműveléssel mindent megteszünk azért, hogy olyan talajállapotot hozzunk létre, amelyben a mag a jól érzi magát, hogy a lehető legjobban meg tudja közelíteni a terméspotenciálját.

A Maestro vetőgép nagyon sok mindennel fel van szerelve azért, hogy a vetőmag mindenféle körülmény mellett a legjobb minőségben kerüljön a talajba. A Horsch az új Maestro fejlesztésénél már egyszerre hozta ki a nyomott levegős és a vákuumos rendszert. A gépeknél a precizitás mellett a logisztika is nagyon fontos, ezért a legtöbb gépnél nagy műtrágya- és központi vetőmagtartályokkal is találkozhatunk. A nagy tartályok biztosítják az állásidők csökkentését, ugyanis a világ minden táján abban a pillanatban, hogy cigarettára gyújtanak, felüti a fejét a „kolhozvírus”. Ezt igazán a tankolások számának csökkentésével kerülhetjük el (5. kép).

5. kép: Maestro CX – központi műtrágya-, mag-, mikrogranulátum-tartályok

A központi vetőmagtartályoknak is van előnyük. A vetőmag tankolása akár sokkal gyorsabban is történhet, mint ahogy el tudnánk képzelni. A kukorica-vetőmagot, ha nem kapjuk meg big zsákban, akkor otthon átönthetjük, és aztán csak egy kézmozdulat, és máris tele van a magtartály. A mikrogranulátum is sokszor téma szokott lenni, mert általában a makroműtrágya mellé mikroműtrágyát és még talajfertőtlenítőt is ki szeretnénk juttatni. A legtöbb esetben egyikről vagy másikról le kell mondani. A Maestrónál két mikrogranulátumot tudunk akár egyszerre a vetőbarázdába kijuttatni. Ebben az esetben géptől függően két 300 vagy 400 literes tartállyal rendelkezünk.

Magadagolás és a csoroszlyanyomás-állítás

A vetőmag adagolásáról vagy az AirVac (6. kép), vagy az Air Speed (7. kép) adagolók gondoskodnak. Az adagolórendszeren és a magadagoló – földesési távolságon kívül a vetőgépeken minden egyforma. A nyomott levegős rendszerrel nagyobb sebesség mellett is precízebb a tőtávolság .

A fiatal kukorica olyan, mint egy újszülött. Legyen melegben, legyen nedvesség, de ne sok, mert kipállik a növény, a gyöker körül laza legyen a föld, de mégis annyira tömör, hogy jól tudjon fejlődni. Ezeket figyelembe véve fejlesztették a Maestrót.

A csoroszlyanyomás mindig sarkalatos kérdés. Hol és mekkora nyomással dolgozunk? A legtöbb rugóállítású vetőgép a szezon legnagyobb részében inkább nagyobb nyomásra van beállítva, mint amennyi szükséges lenne, ha viszont a parcellán belül van keményebb folt, akkor ott lehet, hogy nem éri el a kellő nyomást, így vagy mélyebbre, vagy sekélyebbre kerül a mag, vagy éppen a mag környezetét nyomjuk meg túlságosan (8. kép).

8. kép: AF mérőcella – automata csoroszlyanyomás-állítás

A Maestro a csoroszlyanyomást hidraulikusan állítja, és ezt lehet még automatizálni is, ami azt jelenti, hogy a gép a pillanatnyi talajállapothoz igazítja a csoroszlyanyomást. Itt kell megemlíteni azt is, hogy ha nagyobb sebességgel közlekedünk, akkor nagyobb nyomásra van szükség azért, hogy a kocsi ne ugráljon, és tartsa a mélységet, ám a nyomás a vetőbarázda két oldalára terhelődik.

Nedves körülmények között a vetőbarázda falát a tárcsák elkenik, a mellette haladó mélységtartó kerék meg össze is nyomja. Ezt a falat nehezebb bezárni, és aki kötött földeken gazdálkodik, biztos találkozott azzal a problémával, hogy vetés után vagy nem záródott be a barázda, vagy szétnyílt. Hasonló a helyzet a takarónövényes táblákon is, ugyanis itt azáltal, hogy jobban megmarad a nedvesség a talajban, a vetésnél szembesülünk ezzel a „gonddal” (9. kép).

9. kép: RID mélységtartó kerék

A Maestro vetőgépen azért, hogy a vetőbarázdát könnyebben, biztonságosabban be lehessen zárni, ajánlott a RID mélységtartó kerék, illetve az ujjas vagy tüskés tömörítőkerekek használata. A vetőmag még jobb beágyazásáról és a vetőbarázdában való megfogásról a magfogó kerék gondoskodik.

Az egyre szárazabb tavaszok megnövelték a folyékony műtrágya iránti igényt, így a Maestro vetőgépek némelyike folyékony műtrágya kijuttatására is alkalmas (10. kép).

10. kép: Maestro 24 SX L folyékony műtrágyatartállyal

A Maestro a csoroszlyanyomást hidraulikusan állítja, és ezt lehet még automatizálni is, ami azt jelenti, hogy a gép a pillanatnyi talajállapothoz  igazítja

Cél a termelékenység és a fenntarthatóság

A vetésforgó összeállítása is igen fontos kérdés lesz hamarosan. Különböző – természeti és politikai – okok miatt kérdéses lesz, hogy az eddig nyereségesen termelt növények a jövőben mennyire maradnak meg a portfólióban. Milyen új növények és ötleteket, technológiákat kell kitalálni, meghonosítani azért, hogy nyereséges legyen a vállalkozásunk?

Úgy tűnik, Magyarországon a szója is alternatíva lehet a repcével szemben. A szóját sokan főnövényként vetik, azonban lehet másodvetésben mulcsba, NoTillben, illetve köztes vetésben, őszibúza vagy árpa közé vetni (11. kép, 11B kép).

11. kép: Focus 6.50 TD + Maestro 12 CV – másodvetés direkt a tarlóba

11B kép: A műtrágya irányítja a gyökerek fejlődését

A Maestro a nagy vetőmagtartállyal nagyban megkönnyíti a termelők dolgát a szója vetésénél, ugyanis a tankolások számának és a tankolási időnek a csökkenése is a termelékenységet szolgálja (12. kép).

12. kép: Szója a búza között

A legkisebb és legújabb Maestro TX egy hárompontfüggesztett vetőgép, amelyen a műtrágyatartály a vetőgépen helyezkedik el, és soronkénti mikrogranulátum-tartállyal van szerelve. A teleszkópos váznak köszönhetően akár 37,5 cm-es (Maestro 7 TX) sortávtól 45, 50, 60, 75 cm-ig állítható. Ez a lehetőség a kisebb gazdaságoknak is megoldást kínál egy jobb technika minél jobb kihasználására (13., 14. kép).

13. kép: Maestro 7 TX – aratás után tarlóhántott földbe szójavetés

 

14. kép: Másodvetésű kikelt szója

A mulcsba vetés, a minimális talajművelés és a NoTill mind a termőföld kíméletesebb használatára irányulnak, és ha nagyon odafigyel valaki, akkor esetleg még „földet is tud csinálni”. A földhasználat és élelmiszer-előállítás mellett a gazdálkodó a környezetét is formálja, ha még esőt nem is tud facsarni… De jó lenne, ha minden parcella mellé fákat ültetne, és aztán majd megjön az eső is!

Szász Zoltán

+36 30 743 0302