
Egyedülálló termékek gombatoxinok ellen
Állattenyésztés - 2019.12.05
Javul az egészségi állapot, megelőzhetők a termékenyülési problémák A fuzáriummal kapcsolatos idei helyzetet, a takarmányok fertőzöttségének lehetséges következményeit és a megoldási lehetőségeket Jakab Gábor, a Biomin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója foglalta össze az AgrárUnió számára.
Várhatóan mekkora gondokat fog okozni a takarmányozásban az idei év kalászosokat is érintő fuzáriumos fertőzöttsége? Milyen megoldások léteznek ma arra, hogy képesek legyünk a gombatoxinok által okozott gondokat hatékonyan enyhíteni? Ezek a kérdések sokakban felmerültek, amikor a kalászosok aratásának megkezdését követően megérkeztek az első visszajelzések arról, hogy a gombatoxinszintek országszerte viszonylag magasak. A takarmányozó cégek egy része a búza-, árpa- és tritikálétételek bevizsgálását követően csak azokat vette át, amelyekben a dezoxinivalenol (DON) átlagértékei 1, illetve 1,5 ppm alattinak bizonyultak. Az ország egyes részein ennél sokkal magasabbak voltak az értékek – Délkelet-Magyarországon például előfordultak 4–7 ppm körüli átlagértékek is –, emiatt az itteni cégeknek csak jelentősen rosszabb választási lehetőségeik maradtak az átvételnél. Volt, ahol a búzával ugyan nem volt gond, de például az árpában 16 ppm-es érték is előfordult, tritikáléban pedig 20 ppm. A különböző országrészek átlagos toxinszintjeit táblázatos formában összefoglalva az látszik, hogy a déli országrészben általánosan magas volt a toxinszennyezettség, északkeleten és a Kisalföldön szintén magasabb értékeket látunk, a Jászságban és a Dunántúl középső részén pedig nagyjából megfelelőek voltak az értékek.
Nemcsak a DON jelent problémát
Felmerül a kérdés, milyen negatív következményei lehetnek, ha egy takarmányozó cég az 1-1,5 ppm feletti tételeket is hasznosítja, és a kész tápban ennél magasabbak lesznek a DON-értékek. A DON – más gombatoxinokkal, például a zearalenonnal (ZEN) vagy épp a fumonizinekkel (FUM) együtt – az emésztőrendszerbe bejutva legalább négyféle negatív hatást fejt ki. Károsodik egyrészt a nyálkahártya és csökken az új bélhámsejtek termelődése, ami miatt kisebbé válik a bélbolyhok felülete, végeredményben pedig csökken a bél felszívófelülete. A második gond, hogy roncsolódnak a bélhámsejtek sejtkapcsoló struktúrái (szoros illeszkedés, angol kifejezéssel tight junction), így romlani fog a különféle méreganyagokkal és kórokozókkal szembeni védekezőképesség. Ehhez adódik hozzá a harmadik probléma: a toxinok a bél és a tüdő immunvédekezésért felelős sejtjeit is károsítják, ami még tovább rontja az állatok kórokozókkal szembeni általános védekezőképességét. A takarmányban jelen lévő gombatoxinok gátolják továbbá a fontosabb tápanyagok, például a glükóz vagy az aminosavak bélből történő felszívódását, valamint
a vízvisszaszívódást is, ami hasmenést okoz. A felsorolt negatív hatások akár még alacsonyabb toxinmennyiségek esetében is előfordulhatnak, magasabb szinteknél pedig már hatványozottan jelentkezhetnek ezek a problémák. A FUM toxinoknál kiemelendő még, hogy ezek az anyagok a bélhámsejtek sejtkapcsoló struktúráin kívül az immunrendszert is igen jelentős mértékben képesek károsítani, súlyosabb esetekben, másodlagos fertőzések esetén akár elhullást is okozva.
Mindezeken kívül várhatóan szaporodásbiológiai problémákkal – a sertések esetében például elhúzódó vagy álivarzás, meddőség és gyakoribb vetélések, szarvasmarhánál a magzatburok visszamaradása, méhgyulladás, baromfinál pedig a tojások csökkent keltethetősége és a madarak termékenységromlása – is számolni kell majd az idei évben. Ezek a gondok elsősorban a kívánatosnál magasabb ZEN-szintek következményeként jelentkezhetnek, a zearalenon szerkezete ugyanis az ösztrogén hormonéhoz hasonlít: a toxin képes az ösztrogénreceptorokhoz kötődni, ami felboríthatja az állatok normális hormonális egyensúlyát.
Fontos továbbá, hogy a különféle toxinok esetében nemcsak az egyes toxinok hatását kell figyelembe venni, hanem ezek egymásra gyakorolt hatásait is, ami egyaránt lehet összeadódó (additív) vagy egymást felerősítő (szinergista) is.
Koca ép és zearalenon miatt megduzzadt méhe
A nem köthető toxinokat át kell alakítani
A fuzárium gombatoxinjainak nagyobb része – mintegy nyolcvan-kilencven százaléka – nem a takarmányraktárakban, hanem már a szántóföldön képződik. Ha minden megelőző intézkedésünk ellenére a gabonában megjelentek a toxinok, akkor kénytelenek vagyunk ezek ellen védekezni. Egyes mikotoxinok ellen elvileg a fizikai (például hőkezelés) vagy kémiai (például ózon) kezelések alkalmazása a megoldást jelenthetné, de ezek ilyen mennyiségű toxinos gabona esetében nem gyakorlatiasak, rendkívül drágák, ráadásul a gabona minőségét is rontják. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint hogy valamilyen toxinellenes készítményt keverjünk az állatainknak adott takarmányhoz.
Jelen pillanatban a BIOMIN által kifejlesztett takarmánykiegészítő, a Mycofix® az egyetlen olyan termékcsalád a piacon, amelynek tagjai hivatalosan is bizonyítottan képesek rá, hogy a gombatoxinokkal szennyezett takarmányokban inaktiválják a különféle méreganyagokat. A cég harminchat éve kezdett el toxinkötőkkel foglalkozni, az évek során pedig kiderült, hogy ellentétben az Aspergillus gombafajok által termelt aflatoxinokkal, az Aspergillus és Penicillium gombafajok által termelt ochratoxinokkal, valamint a különféle Gram-negatív baktériumok által termelt endotoxinokkal, a több mint ötvenféle Fusarium gombafaj által termelt méreganyagokkal szemben a toxinkötők egyszerűen nem vagy csak kevéssé hatékonyak. Az utóbbi toxinok közé tartozik a már említett dezoxinivalenol, a zearalenon és a fumonizin, valamint a DON-on kívül további trichotecének, például a T2 toxin, a DAS vagy a HT2 toxin. Mivel megkötni nem igazán lehet őket, az egyetlen megoldást az jelenti, ha olyan anyagokká alakítjuk őket, amelyek már nem károsak a szervezet működésére.
Háromszintű védelem a gombatoxinok ellen
A BIOMIN-on kívül ma még egyetlen másik cég sem tudta keresztülvinni az európai uniós engedélyezési folyamaton a készítményét, hogy azt toxinellenesnek nevezhesse, és azt ezzel az állítással forgalmazhassa. Az európai uniós regisztráció a BIOMIN esetében annak köszönhető, hogy a vizsgálatokat végző referencialaboratórium egyértelműen igazolta, hogy ezek a termékek biztonságosak, valamint hatékonyak a gombatoxinok semlegesítésében, és ez a hatás élő állatokban is igazolható.
A Mycofix®-ban – azonkívül, hogy az egyedüliként regisztrált toxinkötő komponensével semlegesíteni tudja a köthető toxinokat (aflatoxin, ochratoxin, ergot alkaloidok, endotoxinok stb.) – a további toxinellenes hatásáért három biológiailag aktív összetevő is felel. A tehenek bendőfolyadékából izolált Biomin® BBSH egy olyan baktériumtörzs, amely képes a trichotecének, köztük a DON hatástalanítására azáltal, hogy ártalmatlan, mintegy 386-szor kevésbé mérgező anyagcsere-termékekké alakítja ezeket a toxinokat. A FUMzyme® egy különleges, tisztított enzim, amely a fumonizinek specifikus és visszafordíthatatlan biotranszformációját végzi el, szintén nem toxikus anyagcsere-termékeket eredményezve. A Mycofix® termékek harmadik összetevője egy észteráz enzim, mely a zearalenon semlegesítését végzi az állatok bélrendszerében. A termékekben a felsorolt összetevőkön kívül növényi kivonatok, algák és mikroalgák is megtalálhatóak, amelyek a szervezetbe már korábban bekerült gombatoxinok mérgező hatásait semlegesítik (ez az úgynevezett biovédelmi keverék, hivatalos nevén a Biomin® Bioprotection Mix). A biológiailag aktív keverék mérsékli az emésztőrendszerben kialakult gyulladásos folyamatokat, fokozza a máj méregtelenítőképességét és az immunrendszer makrofágjainak aktivitását, valamint serkenti a bélhámsejtek sejtkapcsoló fehérjestruktúráinak termelődését.
Trichotecén-terhelés miatti visszamaradás
Külön termékek a tenyész- és a hízóállatoknak
A Mycofix® termékcsalád egyik tagja a Mycofix® Secure, amelyben egy módosított bentonit kötőanyag található a köthető toxinok megkötésére. Két további termék, a Mycofix® Plus és a Mycofix® Select a bentonit kötőanyagon és a biovédelmi keveréken kívül tartalmazza még a trichotecénbontó enzimet termelő BBSH baktériumot, valamint a fumonizinek bontásáért felelős FUMzyme® enzimet is. A két utóbbi termék között az a különbség, hogy a hízóállományoknak javasolt Mycofix® Select nélkülözi a ZEN lebontását végző enzimet, ugyanakkor a Mycofix® Plusban ez benne van. Ez utóbbit tenyészállatok számára javasolják annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a ZEN által kiváltott szaporodásbiológiai problémák.
A BIOMIN által kifejlesztett takarmánykiegészítő, a Mycofix® tagjai bizonyítottan képesek rá, hogy a gombatoxinokkal szennyezett takarmányokban inaktiválják a különféle méreganyagokat.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: Biomin, toxin, gombatoxin
Elmarad a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva

Bizonytalan időre halasztják a 32. Alföldi Állattenyésztési és ...

Baktériumos talajoltás lépésről lépésre: Mit érdemes tudni?

Pulsar® Plus-os gyomirtás mesterfogásai

A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...

Tovább csökkent a mezőgazdaságigép-forgalom

Optimális gombaölőszer-választás a kalászosnövények kora ...

Húsipari innovációk: új kutatás-fejlesztési projekt indul a ...

A nagy távolságok ellenére a túzokok is járnak vendégségbe

Nézzük, hogy miért/mivel vakcináznak itthon a száj- és ...