
A jövő elkezdődött
Állattenyésztés - 2017.04.14
Biotechnikai vívmányok a lótenyésztésben A globalizálódó világban a lótenyésztés igen erős nemzeti gyökerei, a tradíciók, a tenyésztőszervezetek elkötelezettsége, az aktuális piaci konjunktúra, a minőségarányos árak és számos más tényező befolyásolja a tenyésztéstechnikai módszerek, a biotechnika és a lovaságazat kapcsolatát.
E leginkább tradicionális állatfaj és a sci-fibe illő technológiák viszonya ma még eléggé ellentmondásos.
A nemzetközi Jockey Club (angol telivérek tenyésztőszervezete), a Welsh Pony Society of America és az American Miniature Horse Association például kompromisszumok nélkül elutasítja a biotechnikai alkalmazásokat. Mire ezek a sorok megjelennek, már jócskán bent vagyunk a 2017-es fedeztetési idényben, de még nem késtünk le a döntésről, ha kancánkat tárgyévben vemhesíteni akarjuk. Az alábbiakban felsorolom azokat a módszereket, amelyekkel a tenyésztők élni tudnak, de legalábbis a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés hazai lehetőségeit.
A mesterséges termékenyítés
Először is el kell oszlatnunk azt a fogalomkeveredést, amely főleg a köznapi beszédben gyakran megnyilvánul. A mesterséges termékenyítés során a spermadonor méntől leveszik a spermát és azt műszeresen juttatják be a fogamzóképes nőivarú állat nemi szervébe. A spermiumok a nemi utakat bejárva jutnak el a petesejtig és magas százalékában termékenyítik meg azt.
Lóembrió mikroszkopikus képe
A helytelenül használt mesterséges megtermékenyítés során a petesejtet helyezik egy spermiumokban gazdag tápoldatba (az élő szervezeten kívül, „in vitro”), a petesejtet aztán a spermium természetes módon „megtermékenyíti”, majd az osztódó zigótát embrióvá fejlesztve vagy az eredeti petesejtdonor kanca, vagy egy másik kanca méhébe bejuttatják. Ezt a módszert, az „in vitro fertilizációt” bővülő körben alkalmazzák humán területen meddőség kezelésére, de zootechnikai okokból veszélyeztetett állatfajok egyedeinek megmentésére is. Lovaknál ez utóbbi módszert még nem alkalmazzák széles körben, bár OPU–ICSI-programokból Olaszországban 2015-ben már 594 ilyen embriógyűjtési programra került sor. Ebből 6273 petesejtet izoláltak, embrióvá fejlesztettek 551 zigótát, 29-et friss állapotban beültettek, 121-et mélyhűtve konzerváltak. (Az OPU és ICSI magyarázatát lásd később.)
A legutóbbi időkig a lovaknál a szaporodási képesség mint paraméter háttérbe szorult a kinetikai tulajdonságok, mozgásképesség, gyorsaság, ugrókészség, munkabírás mögött. A közvélekedés a szaporításba vont kancák esetén az 50%-ot meghaladó csikózási arányt már elfogadhatóként értékelte. Az meg ingoványos területre vezetne, ha e kérdés társadalompolitikai vetületeit is górcső alá vennénk, a II. József kora óta nem sokat változó fedeztetési állomási struktúrát, az állam fokozatos kivonulását a ménellátásból meg a tenyésztési kedv közgazdasági viszonyait. Sajnos az utóbbi másfél évtized számszaki adatait elemezve lényegesen nem változó összes állatlétszám és kancalétszám mellett a szaporítási hajlandóság jelentős megtorpanásának lehetünk tanúi. Írásom elsősorban azoknak szól, akik újra fontolóra veszik kancájuk szaporításba vonását, és még nem döntötték el, hogy melyik módszert – a fedeztetést vagy a mesterséges termékenyítést – válasszák.
Miért javasolt?
Az máris az utóbbi előnyei közé sorolható, hogy a mesterséges termékenyítés nagyban megkönnyíti a szabad ménválasztást. Ezt később részletezzük, most csak annyit, hogy az országban nemzeti és uniós akkreditációval bíró 24 mesterséges termékenyítő állomáson jelenleg 80-90 mén állhat a szolgáltatást igénybe venni szándékozók rendelkezésére, s a szé-les fajtaválasztékból a kancánkhoz illő partner nagy bizonyossággal kiválasztható.
Dr. Bába András ultrahangos vizsgálatot végez
A mesterséges termékenyítés az a módszer, amely az apaállatok meddőségét mondhatni kiküszöböli: a spermadonortól levett spermát minősítő eljárásoknak vetik alá, mikroszkóp alatt gondosan elbírálják, és csak azokat az ejakulátumokat használják fel, amelyek a szabványos paramétereket teljesítik. Azoknál a fedezőméneknél, amelyek életükben még soha egyetlen spermavizsgálaton sem estek át, a tömeges visszasárlás vagy a csikózások elmaradása hívhatja csak fel a figyelmet valamely rejtett meddőségi problémára. A mesterséges termékenyítés hatékonyan csökkenti az ivarszervi úton átvihető (fertőző) betegségek kockázatát.
A köztenyésztésben mesterséges ter-mékenyítésre beállított apaállatok a mesterséges termékenyítő állomáson tartózkodásuk ideje alatt természetes fedeztetésre nem kerülhetnek, kifogástalan egészségi állapotukat programozott ellenőrző vizsgálatokkal hivatalos laboratóriumokban rendszeresen ellenőrzik. Az ondóvételekhez sterilizált, illetve egyszer használatos eszközöket, tárolóedényeket használnak fel, és az ondó behelyezése is rendkívül higiénikus körülmények között történik. A sperma felkínálására, forgalmazására feljogosított mesterséges termékenyítő állomások a 92/65/EGK-tanácsi direktíva szerint a nemzeti akkreditáción túl uniós akkreditációval is rendelkeznek. Szoros állategészségügyi és állattenyésztés-szervezési felügyelet alatt állnak, apaállataikat a fajtafenntartó tenyésztőszervezetek jelölik ki, így a jogszabályoknak megfelelő szaporítás és a termékenyítési adat előírásszerű bejelentése garantálja, hogy a csikó törzskönyvbe vétele során akadály nem merül fel. Az akkreditált hazai ló mesterséges termékenyítő állomások a következő webcímen érhetők el: http://tinyurl.hu/Ee08/
Fő a szakértelem
Eddig főleg technikai feltételekről írtam, azonban az eredményesség szempontjából elsődleges fontosságú az emberi szakértelem. Mind a mesterséges termékenyítő állomások szakszemélyzetét, mind az alvállalkozói kört olyan lovas szaporodásbiológusok alkotják, akik készség és tapasztalat szintjén igen jól ismerik a kancák ivari folyamatait, és a termékenyítés optimális idejének kiválasztásával segítik elő az eredményes vemhesítést. A nemi ciklus történéseit, az ivarszervek állapotváltozását 3D és 4D típusú ultrahangos készülékeikkel nyomon követni, leképezni és archiválni is tudják. Ezek a műszeres vizsgálatok nemcsak a tüszők állapotának tesztelésével prognosztizálják az inszeminálások időpontját, de korai vemhességvizsgálatra, az ikervemhességek felderítésére, a nemi utak, a méh állapotának vizsgálatára is alkalmasak.
A természetes fedeztetési aktus nem képzelhető el a mén és a kanca egyidejű jelenléte nélkül, viszont a mesterséges termékenyítés jelentősen egyszerűsíti a helyzetet. Ennek során a partnerek térben és időben is elkülönülnek egymástól, sőt mélyhűtött ondó felhasználásakor akár kontinensnyi távolságok, a sperma előállítása és a beondózás között éves időintervallumok is előfordulhatnak. Ugyanígy igen fontos a spermatermelő helyeken a szakértelem a minősítési munka során. Az ejakulátum számos paraméterét vizsgálják és minősítik, míg eljutnak ahhoz a döntésig, hogy a végtermék szabad forgalomba hozható. A nemzetközi technológiai fejlesztések során modernizálódtak a szállítóeszközök – Equiténer tartály –, amelyek a hazánkban szokásos szállítási távolságoknál az expediált sperma optimális hőmérsékletét biztosítják.
Újabb fejlesztések
Már említettem a ménsperma mélyhűtését, ami ugyan még kevésbé elterjedt, mint a szarvasmarháknál, de egyre bővülő körben kap alkalmazást. Használata kiküszöböli a frissen hígított sperma alkalmazásának időkorlátait. (A hígított sperma a spermadonor mén egyedi tulajdonságaitól és az alkalmazott hígítómédium összetételétől függően korlátozott ideig – néhány napig – marad termékenyítőképes.) A mélyhűtött ménsperma a folyékony nitrogénes közegében szinte korlátlan ideig eltartható, és felolvasztására csak akkor kerül sor, ha a termékenyítő kolléga a sárlás monitorozása során a termékenyítés optimális idejét megállapította.
Elterjedése a felhasználás kereteit lényegesen kitágította, kiválaszthatók a kancához célpárosításban legjobban passzoló külföldi spermadonorok, amelyek szaporítóanyagához egy hazai mesterséges termékenyítő állomáson keresztül hozzá lehet jutni. Ehhez szükséges a fajtafenntartó tenyésztőszervezet hozzájárulása, javaslata, hogy a megszületett utód törzskönyvbe vételének ne legyen akadálya. A hazai tenyésztőszervezetek – az angol telivér kivételével – minden fajtában a szaporítási alternatívák között elfogadják a mesterséges termékenyítést mint utód-előállítási módszert.
Embrióátültetés a gyakorlatban
A többi haszonállatfajban felgyorsult biotechnikai fejlesztések serkentőleg hatnak a lovak tenyésztéstechnikájára is. Ennek során már elfogadható eredménnyel kecsegtetően vehető igénybe az embrió-átültetés.
Mi is az embrióátültetés? Az a módszer, amikor egy tenyésztés szempontjá-ból értékes kancából a termékenyítést követően, néhány nap múlva, amikor az osztódásnak indult zigóta embrióvá fejlődve a petevezetékből már a méhbe lekerült, azt speciális tápoldatban „kimossák”. Azután az embriót megvizsgálják, sztereomikroszkóp alatt az átültethetőségét megállapítják, majd a donorral azonos „szinkron” nemi ciklusban levő, de termékenyítetlen befogadó, úgynevezett recipiens kanca méhébe a természetes nemi csatornán keresztül műszeresen beültetik. Az utód természetesen a genetikai szülők génjeit fogja örökölni, a recipiens mintegy „béranyaként” hordja ki a vemhet. Mivel a recipiensbe egyetlen embriót ültetnek be, ezzel a nem kívánt ikervemhesség is kiküszöbölhető. Noha Magyarországon már több mint harminc éve megszületett az első ET-csikó (Üllő, Etelka kanca), a legutóbbi időkig a módszer alkalmazására hosszabb – többéves – szünetekkel került sor. A technológia rendelkezésre áll, s a vállalkozás, amely ezt sikeresen el tudja végezni, a NÉBIH honlapján ugyancsak elérhető (lásd feljebb).
A fejlődés azonban ezen a területen sem áll meg. Olasz kutatók sikeresen megoldották a klónozást, mások már a lombikcsikó-előállításon munkálkodnak. Az in vitro fertilizáció (IVF) és az OPU – Ovum Pick Up – a lótenyésztésben újabb távlatokat nyit. Az in vitro fertilizációnál az élő donorból a petefészektüszőből történő petesejtleszívás (OPU) során kinyert oocyták megtermékenyítésével előállított embriók segítségével biztosíthatjuk a donor értékes génjeinek megmentését. Az ICSI (intra-citoplazmatikus spermainjekció) során a megtermékenyítéshez egyetlen szál spermiumot használnak fel, amelyet mikroszkóp alatt úgynevezett mikromanipulátorral beinjektálva juttatnak be a petesejt belsejébe. Ezzel utódot lehet előállítani olyan csődörtől is, amelynek spermaminősége az elvárható paramétereket már nem teljesíti.
FlinkF@nebih.gov.hu
Szerző: dr. Flink Ferenc NÉBIH közigazgatási főtanácsadó
Címkék: lótenyésztés, biotechnológia
RSzKF-vírus: biztos, hogy meg kell semmisíteni a teljes ...

Bizonytalan időre halasztják a 32. Alföldi Állattenyésztési és ...

Tovább csökkent a mezőgazdaságigép-forgalom

Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás

Lássuk, mi történik azután, ha száj- és körömfájás tüneteit ...

A hamuszürke szárkorhadás az új növénygyilkos

Barkók a kapásokban – Előfordulásuk, fajtáik, kárképeik, ...

A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések ...

Pulsar® Plus-os gyomirtás mesterfogásai

Optimális gombaölőszer-választás a kalászosnövények kora ...