Asszisztált biotechnika haszonállatokban – Kiskérődzők és lovak számára is elérhető

Az egyet-kettőt ellő haszonállatok szaporasági potenciáljának javítására, valamint genetikai előrehaladása meggyorsítására az utóbbi évtizedekben egyre szélesebb körben alkalmazzák az ún. asszisztált reprodukciós eljárásokat. Ebben a lapban korábban már többször bemutattuk, hogy a „nagy testvér” szarvasmarháknál a világban 1,5 millió, ezen belül Európában évente változóan 120 000−150 000 – hazánkban kereken 1300 – embrióátültetést végeznek manapság.

Magyar együttműködéssel nemzetközi tudományos IETS–AETE-adatgyűjtés és adatfeldolgozás folyik a haszonállatok biotechnikájának a szaporításban elfoglalt helyzetéről.   További állatfajok esetében a résztvevő országok jelentései alapján készült legfrissebb világstatisztika jól tükrözi a tendenciákat.

Nyilvánvaló előnyökkel jár

Világszerte konszenzus van abban, hogy embrióátültetés alkalmazására azért kerül sor, hogy a gazdaságilag értékes tulajdonságokkal rendelkező, de a szokványos termelési körülmények között az életük során várhatóan megszülető utódok számánál többet „állítsanak” elő. További előny az állomány átlagánál jobban teljesítő egyedek gyorsabb elszaporítása, a ritka fajták egyedszámának gyorsabb emelése, továbbá az intenzív állattenyésztés kihívásainak eleget tenni nem képes, de a világörökség részét képező, őshonos és védett populációk megőrzése, megmentése. Biosecurity típusú előny a minimális állategészségügyi kockázat akár az import, akár a belföldi alkalmazás vonatkozásában. Járulékos előny még az akklimatizációs nehézségek kiküszöbölése, ha felnőtt egyedek helyett embriók importjára kerül sor.

A kellően tájékozott tenyésztő a módszer lényegét ismeri. Az egészséges fertilis nőivarú egyed petesejttermelő képességét hormonkezeléssel megtöbbszörözik (ez az ún. szuperovuláció), majd a megtermékenyített petesejtekből létrejött embriókat a méhből eltávolítják és recipiens (befogadó) állatokba átültetik. Természetesen vannak kritikus pontok, úgymint a szuperovulációs kezelésre adott válasz, vagy az anatómiai viszonyok miatt alkalmazandó mikrosebészeti, endoszkópos beavatkozások. Illetve megemlítendő, hogy az ún. in vivo technikát lassan kiváltja az in vitro lombikbárányok, -csikók előállítása. 

Az IVF-eljárás (in vitro fertilizáció) során a petefészeken megtalálható tüszőkből szívják le (OPU − ovum pick up) a petesejteket, és megtermékenyítésük lombikban történik. A tápfolyadékban aztán addig „kultiválják a »zigótákat«”, míg azok embrióvá fejlődnek.

Földrészenként eltérőek a fejlődés irányai

Juh esetében világviszonylatban kereken 40.000 juhembrió-átültetést jelentettek, az előző bázisévhez viszonyítva +3.1 %-kal több in vivo, és 12.5 %-kal több in vitro átültetés történt.

Az összes transzfer háromnegyedét három ország, USA, Ausztrália és Brazília teljesítése teszi ki. Az európai térségben piacvezető Egyesült Királyság ezzel együtt is a kontinens mindössze 3.7 %-ában részesedik a globális teljesítésből. A nemzetközi juh embrió kereskedelemre egyedül Svédország jelentett adatot: 295 fagyasztott embrió importjával.

Ilyen embrió importokra a korábbi években Magyarországon is volt precedens. Jelen tárgyidőszakban most is egyike volt azon európai országnak, amely adatot közölt, hogy foglalkozik juhembrió-átültetéssel.

Juh embriók

Kecskék esetében a beszámolási időszakban nem volt a fajban magyar átültetés. Világviszonylatban a kecskeembrió-átültetések száma nem éri el a 20.000-et, globálisan 16.486 in vivo átültetés történt, emellett 1750 in vitro átültetés. Gyakorlatilag két ország, USA és Ausztrália, mindösszesen több mint 90 %-át fedi le az átültetéseknek. A mélyhűtött kecske embrió világforgalma ugyancsak elenyésző.

Lovak esetében a legutóbbi mérések szerint a világban ellentétes folyamat játszódik le, mint azt 2021-ben tapasztaltuk. 2022-ben in vivo technikával a lóembrió-gyűjtés volumene 4.8 %-kal, a beültetéseké 12.2 %-kal csökkent, ugyanakkor az in vitro 22,6 %-kal, az IVP-transzfereké 23.2 %-kal emelkedett. Ha ez a tendencia így folytatódik, az in vitro technika lesz az egyeduralkodó, ahogy ez a szarvasmarháknál az elmúlt évtizedben be is következett.

Ebben a technológiai fejlesztésben Brazília és Olaszország az élenjáró. A klasszikus in vivo lóembrió-átültetés világviszonylatban 23.000 darabos tényszámát Brazília 21.380, az USA kereken 1000 transzferrel gyakorlatilag ki is adja. Brazíliában a póló póniknál széles körben folyik az eljárás, de számos labor in vitro technikákkal is foglalkozik. A tevékenység – a jelentések alapján – mindenütt országhatárokon belül zajlik. A világkereskedelem az adatközlések alapján gyakorlatilag egyszámjegyű, holott az interneten kiterjedt embrió-felkínálások találhatóak. Sok helyütt a recipiens kancában „hasban import” vemhekkel folyik a nemzetközi üzletkötés.

Mi a helyzet Magyarországon?

A kiskérődzőknél a már több mint negyven évre visszatekintő módszert számos speciális tenyésztési cél szolgálatában alkalmazták, ausztrál merinó embriók importjával javítva a gyapjúminőséget (Cseh S.), de ide tartozik a lacaune juhfajta Morel-féle betegségtől való mentesítési technikája (Gergátz E.), a fehér suffolk fajta megjelenítése (Vass N.), őshonos racka és cigája embriók mélyhűtése. Közelmúltban pedig Intézményközi Kiskérődző Biotechnológiai Kutatócsoport jött létre, amely már OPU-eljárás adaptálásával is foglalkozik.

OPU-technológia gyakorlása az Állatorvostudományi Egyetemen

Elmondható, hogy jól felszerszámozott mobil embriógyűjtő és átültető team közreműködésével on-farm telepi körülmények között is eredményesen végezhető ez a munka. Ahogyan ezt például Lajkó Levente juhtenyésztő üllési gazdaságában, az import fehér suffolk embriókkal végzett első kereskedelmi átültetések bizonyítják. A fehér suffolk − ez az Ausztráliában honos, a kontinens legnagyobb számban tenyésztett fajtája, − kiváló értékmérő tulajdonságokkal rendelkezik, és a szélsőséges időjárási viszonyokat is igen jól tolerálja − tudományos igénnyel fenotípusra (és párhuzamos genom szelekcióra) alapozott tenyésztési program szerint tenyésztik. A dél-alföldi gazdaságban (Fala Farm) pár éve 116 import suffolk fagyasztott embrió beültetésére került sor két programban, 52 és 60 %-os vemhesülési eredménnyel.

Import átültetésből született fehér suffolk bárányok, Üllésen

Lovak esetében jelenleg az itthoni évenkénti transzferek száma egyszámjegyű, viszont a világtendenciák követésében fejlődés tapasztalható. Az ICSI-vel (intracitoplazmatikus spermium injekcióval) történő megtermékenyítés, és a zigóta „lombikban” lezajló embrióvá tenyésztésének igénye a hazai kutatókat is kihívás elé állította. Már csak azért is, mert ismereteim szerint Közép- és Kelet-Európában máshol napjainkig nem indult még ilyen fejlesztés.

Ló embriók in vivo, in vitro

Az élen járó Embrió Kft. (Paks) az ICSI-vel történő megtermékenyítést, a zigóta „lombikban” zajló lóembrióvá tenyésztését és fagyasztását már sikerrel alkalmazza. A tavaly bejegyzett Scuderia SA Embryo Clinic & Laboratories (Tök) pedig az OPU-technológiát egyre szélesebb körben műveli. A lehetőségekről és a részletekről az említett vállalkozások honlapjain részletesebben tájékozódhatnak.

A hatályos tenyésztésszervezési jogszabályok állatorvosoknak alanyi jogon biztosítják az embrióátültetők hatósági nyilvántartásába történő akkreditációt. Embriók bejegyzett embrióátültető állomásról (vagy importból) kerülhetnek forgalomba.

A NÉBIH honlapján elérhetőek azok az állattenyésztési hatóság által elfogadott, működési engedéllyel rendelkező embrióátültető állomások, amelyek ezt a munkát a köztenyésztésben szolgáltatásképpen is művelni tudják. Természetesen első körben a faj fajtatenyésztő szervezetével szükséges – különösen import szaporító anyag behozatali kérelem esetében – egyeztetni, hogy az utódok törzskönyvbe vételének ne lehessen adminisztratív akadálya. Az meg, ugye közismert, hogy az angol telivérek törzskönyve kompromisszumok nélkül elutasítja a biotechnikai eljárásokat.              

Szerző: Dr. Flink Ferenc főállatorvos