Sallai Róbert Benedek hazavágyik – Otthon és a parlamentben is a fenntartható mezőgazdaságért küzd
Állattenyésztés - 2016.05.08
Természetvédő, gazdálkodó, aki a középiskola befejezése után a Tessedik Sámuel Főiskolán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de félbehagyta, és később a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. Emellett OKJ-s méhész, lovassportoktató, lovastúra-vezető és vadgazdálkodási technikus is.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Nem szokványos életút egy nem szokványos politikustól: Sallai Róbert Benedekkel, az LMP országgyűlési képviselőjével, a fenntartható fejlődés bizottságának vezetőjével beszélgettünk, leginkább a gazdálkodásról.
– Mekkora területen gazdálkodik?
– Megközelítőleg ötven hektáron, amely egy 5,8 hektáros terület kivételével a sajátom. Sok kicsi birtoktestből tevődik össze, sok a zártkert, ez rendkívül diverz agrárszerkezetet eredményez, ami izgalmas kihívást jelent. Véleményem szerint a legmagasabb szintű ökológiai értékkel bíró kultúrtájszerkezetet hozza létre ez a forma, ami nekem fontos, hiszen eredeti szakmám a természetvédelem. Magamat sokkal inkább állattartónak vallom, mint növénytermesztőnek, igazából a „szerelmem” a legelő jószág. A jelenlegi rendszer szerint azonban nem minősülök állattartónak, hanem „állatkertet” tartok fenn, mert az állományban egyaránt van ló, szamár, szarvasmarha, juh és kecske is. Az állattartás miatt a növénykultúrák közül a gyepszéna a meghatározó, a szántókon pedig a takarmányozáshoz szükséges lucernát, árpát, zabot, kukoricát, és ha a vetésforgó engedi, napraforgót termelek. Ez utóbbit is az állatok miatt, mert a bevételből több takarmányt tudok venni. Mi jellemzi a gazdálkodásomat? Hagyományos, újkori paraszti gazdálkodás. Semmi intenzív, ahol szükséges, a műtrágyát és a növényvédő szereket is alkalmazom, de ahol lehet, kerülöm a használatukat. A gyepterületeimet kizárólag extenzíven kezelem, azok minősülhetnek „öko” területnek, de valójában a gazdálkodásom semmiképpen sem biogazdálkodás. A szemestakarmány előállításánál igyekszem ugyan a környezetkímélőbb megoldásokat választani, de sajnos használom a vegyszereket is. Ha befejezem a politikai pályafutásomat és végleg hazamegyek, akkor megtanulom azokat a módszereket, amelyeket például Kishantoson tanítanak.
Szerző: Szöőr Bea
Címkék:
Mi az összefüggés a stressztűrés és a levélnedv-Brix-érték ...
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Paci® a gyompusztító
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
