Az üvegfalon túl – Klímasemleges és állatbarát biovágóhíd uniós forrásból
Állattenyésztés - 2024.04.04
„A fenntarthatóság soha nem lehet divat. Ez egy életforma.” – vallja Manfred Huber, annak az osztrák biovágóhídnak a tulajdonosa, aki uniós beruházással a kapacitásbővítés mellett nemcsak klímasemlegessé alakította az üzemét, de állatjóléti szempontból is komoly előrelépéseket tett.
Számos kutatás feltárta már, hogy az állatok jóléte és a húsminőség összefügg egymással. Így gondolkodnak a 2004-ben alapított Sonnberg Biofleisch GmbH, Ausztria vezető biovágóhídjánál, ahol csak minősített biogazdaságokból származó állatokat vágnak le és dolgoznak fel. Évente 10 000 biosertés, 5000 bio fiatal szarvasmarha, 600 bioborjú, 600 biobárány és 30 tonna biopulyka húsát dolgozzák fel Unterweißenbachban két helyszínen. Az állatok mintegy 800 mezőgazdasági partner – többnyire kisvállalkozás – istállójából származnak Mühl-, Wald- és Mostviertelből. A Sonnbergnél nem csak jól hangzó frázis az, hogy az állatok jóléte prioritás, hanem gyakorlat is. A cég például ragaszkodik hozzá, hogy maximum négy órát utazhatnak a hozzájuk vágásra érkező állatok.
Manfred Huber a biovágóhíd osztrák tulajdonosa
Átláthatóság és az állatjóllét
Az átláthatóság és az állatjóllét mindig is a családi vállalkozás első számú prioritása volt, és amikor új vágóhídra volt szükség, hogy ki tudják szolgálni a növekvő keresletet, a lehető legkíméletesebb vágási módszert szerették volna bevezetni. További törekvésük az volt, hogy még hatékonyabban mutassák be vevőik, beszállítóik és látogatóik számára, hogy a vállalat milyen magas állatjóléti színvonalat képvisel.
Így született meg az ötlet egy „üveg” vágóhíd megépítésére, ahol a vágási folyamatot nagy üvegtáblákon keresztül lehet nyomon követni. Ily módon a cég ügyfelei és a látogatói saját szemükkel bizonyosodhatnak meg arról, hogy az állatokkal a lehető legkíméletesebben és legstresszmentesebben bánnak, és betartják az állatjóléti előírásokat. Kulcsfontosságú volt, hogy az új konstrukció megfeleljen a vevők magas elvárásainak, ugyanakkor megőrizze az állatok méltóságát.
A cég ügyfelei és látogatói saját szemükkel bizonyosodhatnak meg arról, hogy az állatokkal a lehető legkíméletesebben és legstresszmentesebben bánnak.
Célok és megvalósulás
2019-ben 8,5 millió eurós beruházással nyílt meg Unterweissenbachban az új szarvasmarha vágóhíd, amely oktatási és turisztikai célokat is szolgál. A kialakításnál a humánus megközelítés volt a prioritás, ami a vágás mellett a szállításra, kirakodásra és a kábításra is kiterjedt.
A beruházással többféle kitűzött célt kívántak elérni. Kapacitásbővítés történt, hiszen az évente feldolgozott állatok mennyisége közel megkétszereződött. A beruházással jelentősen javult a vágósor ciklusteljesítménye, illetve kifogástalan higiéniai eredményeket ért el a vállalkozás. Növelték a versenyképességet és javították a termékminőséget is. A cég 2023-ban körülbelül 105 alkalmazottat foglalkoztatott, a kizárólag biohús feldolgozásából származó árbevétele 29 millió euró volt.
Megerősödött az 1100 fős biogazdálkodói hálózatuk, valamint új üzleti kapcsolatok jöttek létre és erősödtek meg a kiskereskedelmi, nagykereskedelmi vonalon, illetve a közétkeztetés szintjén.
A Sonnbergnél meggyőződésből állítanak elő biotermékeket, így nem meglepő, hogy a teljes termelési láncban is kötelességnek érzik a fenntarthatóságot. A cég ma már klímasemlegesen működik, energiáját regionális, 100%-ban megújuló energiát hasznosító kiserőművekből szerzi be. A társaság kifinomult fűtési hővisszanyerő rendszerrel rendelkezik, a napi energiaszükséglet 30 százalékát biztosítja a 280 kWp teljesítményű fotovoltaikus rendszer, egy környezetbarát faapríték fűtési rendszer. A hűtőkamrák szabályozása természetes propángázzal történik, amely tíz százalékkal hatékonyabb, mint a többi energiaforrás.
Így védik az állatokat
Az épülettervezés és a személyzet képzése révén javították az állatjóléti szabványokat és az állatok stresszmentes kezelését. Az új épületet úgy tervezték és építették meg, hogy az az állatok megnyugtatását szolgálja. Magas falakat emeltek, mert így elkerülhető, hogy a szarvasmarhák vizuálisan érintkezzenek a vágást megelőzően. A helyiségek, közlekedők kialakításakor az állatok sajátosságait, szokásait is figyelembe vették. A szarvasmarhák szeretnek egyenes vonalakat követni, ezért a Temple Grandin módszert alkalmazva a kialakításnál kerülték a sarkokat vagy éles széleket. Faajtókat tettek be a hangos zajok tompítására, és érdesített betonpadló segíti az állatok biztonságos haladását. Még olyan etológiai sajátosságokra is figyeltek, hogy a szarvasmarhák szeretnek sötét területről világosra, illetve felfelé haladni, így pl. a megérkezéstől a várakozó területig, majd a vágási helyszínig 1,6 méteres emelkedőn jutnak el.
Vidékfejlesztés
Az európai uniós támogatást is felhasználó új húsüzemben pályázati követelmény volt a munkakörülmények javítása is. A projekt 20 új munkahelyet teremtett, ezzel vidékfejlesztési célokat is teljesített. A modernizált telepen az egyes állatok elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül jelölhetők meg, ami lehetővé teszi, hogy a kész hústerméket egészen a gazdálkodóig visszakeressük, nyomon kövessük.
Előrelépés történt a tekintetben is, hogy új tevékenységeket lehet kínálni a helyszínen, pl. a szarvasmarhavágással és az élelmiszer-termeléssel foglalkozó workshopokat. Az új épület megnyitása és bemutatása mintegy 3000 látogatót vonzott eddig. Ez jó lehetőség a vevőkkel és beszállítókkal való kapcsolatfelvételre is. A projekt jó példaként szolgálhat mások számára is falusi turizmus vagy oktatási létesítmények kialakításához.
A Sonnberg Biofleisch saját vágóhídja mellett gasztronómiai vonalon is építkezik, hiszen látványkolbászgyárat is működtet Unterweißenbachban, amely „Sonnberg BIO Wurst Erlebnis” néven kiránduló- és kulináris célponttá fejlődött az évek során.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék: vágóhid, biogazdaság, klímasemleges, szarvasmarhaJön a valódi áttörés a hazai ökológiai gazdálkodásban?
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás ...
Aflatoxin szennyeződés – a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat ...
Megszületett a döntés: elmarad a januári AgrárgépShow ...
Kiderült mekkora összegre számíthatnak a gazdák a közvetlen ...
Hogyan lesz a jó zongoraművészből kiváló marketinges? – ...
Az őstermelők már saját maguk is létrehozhatják hatósági ...
Pusztított az aszály 2024-ben: a kukoricánál a legnagyobb a ...
A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?
A „diómérgezés” valójában egy tremorogen mikotoxikózis