TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 87.511,60 Ft (tonna)

Napraforgómag: 229.381,12 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 78.275,57 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 74.000,00 Ft (tonna)

Repcemag: 218.000,40 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.396,41 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 597 Ft

Benzin ára: 589 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 404,2

USD: 355

CHF: 430,3

GBP: 476,09

Hirdetés

Lesz-e még „malacuk”  a sertéstartóknak?

Állattenyésztés - 2016.05.01

Nemcsak a sertéstartásban, de a -feldolgozásban is elvesztettük versenyképességünket. Míg itthon, egy korszerűtlen vágóhídon 3-5 ezer forint között vágnak le egy sertést, addig Dániában, Hollandiában 1500-2000 forintért. Ez csak az egyik tényező, amely miatt hátrányba kerülnek a hazai termelők.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Az alacsony felvásárlási ár miatt sokan szinte kilátástalannak tartják a helyzetüket, a sertésstratégiában megfogalmazott hatmilliós hazai állomány egyelőre álomnak tűnik, ráadásul már a zsírnak valót is külföldről hozzuk be. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertéstenyésztők tagozatának ülésén optimista gazdálkodóval nemigen lehetett találkozni.
Közös cél, hogy a magyar sertéstartók a jelenleginél jobb pozícióba kerüljenek – mondta előadásának bevezetőjében Horváth István, a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott. Ennek érdekében 2012 augusztusában hirdették meg a stratégiát, mert addigra 3 millió alá csökkent a sertéslétszám, illetve a feketegazdaság mértéke elérte a negyven százalékot. 2014. január elsejétől a kormány öt százalékra csökkentette az élő és félsertés áfáját, aminek az ágazat kifehérítésében komoly szerepe volt, hiszen míg 2013-ban csupán 3,7-3,8 millió sertést vágtak le Magyarországon, addig 2015-ben ez a szám meghaladta a 4,5 milliót. A miniszteri megbízott hangsúlyozta: tartós növekedés akkor érhető el, ha a tenyésztést erősítik, azaz a kocatartókat támogatják. Ezért vezették be a tenyészkoca állatjóléti támogatást, amelyre a kormányzattól 8,6 milliárd forintot kapott az ágazat. „Ezt az összeget pluszforrásként kapták a kocatartók – emelte ki Horváth István. – 2010-ben az összes sertés állatjóléti támogatás hatmilliárd forint volt, 2015-ben pedig már ezzel az új forrással együtt több mint 17 milliárd jutott a gazdáknak.  A 8,6 milliárd forint mintegy 223 ezer koca támogatását teszi lehetővé, és Brüsszellel úgy sikerült megállapodni, hogy ez az összeg húsz százalékkal a későbbiekben még növelhető is. Ez azt jelenti, hogy vagy a kocánként adható 38 580 forintot emeljük meg, vagy több kocát vonunk be a támogatásba.”

Szerző: AgrárUnió

Címkék:

Népszerű hírek