Vadak harmincadjára?

A vadászok szerint csökken a vadak állománya, vadgazdálkodási tevékenységüket vadgazdálkodási terv alapján végzik a vadásztársaságok, amelyek többek között a túlszaporodást vagy a dúvadak kilövésére vonatkozó előírásokat is szabályozzák és szigorúan ellenőrzik.
Idén sincs ez másképpen: a gazdák az ősz óta, a tél elmúltával arra panaszkodnak, hogy az épp csak sarjadó vetésben helyrehozhatatlan kárt tesznek az őzek, fácánok és vaddisznók. Sokan pedig úgy vélik, több a vad, mint korábban.
Belterületen is
Agócs József Nyírkércsen gazdálkodik. Nagyon érzékenyen érinti a vadkár, most például a napraforgó területén tettek borzasztó nagy kárt a vadak. „Van olyan területem, ahová már nem tudok mit vetni, mindent a vadak pusztítanak el – kesereg a gazda. – Van olyan területem is, amely 600 méter hosszú, nincs az a pénz, amivel ezt be tudnám keríteni. Gyakran kimegyek, elriasztom az állatokat, de nem használ semmit. Zöldségnövényeket is termelek, amit nagyon meg kell gondolnom, hová ültessek, mert van olyan földem, ahová már egyáltalán nem tudok haszonnövényt vetni vagy ültetni. A gyümölcstelepítéseknél kötelező a körbekerítés, de a szántóföldön nem kerítünk. Így a kukorica, a forgó és nekem a káposztaféléim látják a kárát. Tudom, a vadakat a törvény védi, de már túlzottan is, lassan többet érnek, mint az emberi élet.”
„Az önkormányzatnak 6 hektár telepített almása van a Csűröskertben, 4. évesek a gyümölcsfák, hamarosan termőre fordulnak. A fák törzsét annak megfelelően levédtük takarással a vadak károsítása ellen, gondolva az esetleges rágcsálókra – magyarázza Simon József, Ramocsaháza polgármestere. – Bár ez inkább belterület, ennek ellenére a nyulak könnyen megtalálták és a fák törzsét a takarás fölötti részén rágták meg. Az ültetvényünk így nem fog a megfelelő időben termőre fordulni. Az önkormányzatnak a nyulak több milliós kárt okoztak. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Vadászkamarához fordultunk, akik annyit tettek, hogy az MVH-tól megkérték a kilövési engedélyt, amihez nyilván idő kell. Még a vadászkamarának is engedélyt kell kérni, hogy a vadakat kilőhessék, addig pedig a nyulak tovább károsítanak.”
Forrás kellene
Az Ibrony alatti Szilason gazdálkodó Laskai Jánosnak a 2-3 hetes kukoricáját egy az egyben a földdel tette egyenlővé a vaddisznó. „Végül is a vadásztársaságnak jelentettem az esetet, akik többszöri kérésre kilőtték a disznót, de már akkor, amikor az elvetett növényállományom, mint ez a csupasz beton, olyannal volt egyenlő – kesereg Laskai János. – Pénzbeli kártérítést nem kaptunk, annyit segítettek, hogy egy másik területünkre felajánlották a villanypásztort. Régen volt olyan, hogy vadászati jogra fizettek a földtulajdonosoknak valamennyi összeget. Talán 600 forintot hektáronként. Ezt vagy 5 éve fizették utoljára, nem tudjuk, miért szűnt meg.”
Pap Miklósnak kerítéssel védett 2 hektár diója és 2 hektár szilvája van Szamossályiban. A szilvában gyakrabban előfordul a vadkár, hiába vette körbe a gyümölcsösét kerítéssel, mégis mindig megrágják az őzek és a nyulak. „Az őz átugrik a kerítésen, a nyúl a pedig a kerítés alatt keres magának lyukat – mondja. – A fákat most is pótolnom kell majd, kihajtani már nem fognak. Jelentettem a vadőrnek a kárt, törekedtem a békés megoldásra.
Azt mondta, többször kellene kimennem a területre, de egész télen nem tudok kijárkálni a határba. Végül is ezt az ügyet megoldottam a vadőrrel. De ugyancsak kárt tettek a vadak ezen a télen az őszi búzámban is: most nemcsak leették, hanem ki is fetrengték. Ezt már nem is jeleztem a vadőrnek. A gazdák többsége úgy van vele, inkább nem szól, hogy béke legyen. Talán az lenne jó, ha valamilyen forrást biztosítanának arra, hogy az ültetvényeket olyan kerítésekkel tudjuk védeni, amelyen a vadak nem tudnak áthatolni.”
A nyírkércsi Severnyák Károlynak régebbi keletű a vadakkal való hadakozása. 
„A vetésforgó miatt olajnapraforgót vetettem, amelyet – rájöttem – különösen az őzek szeretnek. Vadriasztóztunk a területen, az esti programunk az volt, hogy mentünk a határba védeni a területet a vadaktól. Mégis, a szép napraforgó-állomány kifejlődése után, egyik reggelre szörnyű látvány fogadott bennünket. Lerágott levelek, csak a buga maradt meg. Több százezer forintos kárunk keletkezett. Szóltunk a vadőrnek, kártérítésként 60 ezer forintot kaptunk, amikor csak egy zsák napraforgó vetőmag ára 70 ezer.” 
A Severnyák házaspár szerint szélmalomharcot kell vívniuk a saját földjükön a vadak ellen. Ám, ahogy mesélik, hiába vadriasztóztak a káposztájukban is. „Állandóan pufogtattunk, elhasználtunk több gázpalackot, ami egyáltalán nem olcsó mulatság, mégsem tudtunk tenni semmit, a saját szemünk láttára, mellettünk ette meg a káposztafejeket az őz – meséli Ildikó. – Igazán mindent megteszünk a vadkár ellen, villanypásztor is van a területünkön, mégis kifognak rajtunk a vadak.”
Hektáronként 35 Ft
A vadkárokkal kapcsolatosan megkerestük az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének fővadászát, Plavecz Jánost, illetve 
dr. Móra István elnököt, jogászt. Kérdéseinkre a szervezet megbízásából Fazekas Gergely vadgazda mérnöktől kaptunk választ.
„Mióta a mezőgazdaság mint termelési forma létezik, azóta van vadkár is – áll a válaszban –, ennek mértéke azonban erősen változó. A gazdálkodással a vad természetes környezetéből veszünk el területet, ezzel csökkentve a vad élőhelyét. Ráadásul a termesztett növények nagyon táplálóak, ízletesek. Nem csoda, hogy a vad szívesen fogyasztja. Megyénkben a legfrissebb kimutatások szerint mindössze 35 Ft vadkár terhel egy hektár mezőgazdasági kultúrát. Ez az érték az országos átlaghoz képest igen alacsony, és ismerve az egy hektár művelését terhelő költségeket, mondhatni, elhanyagolható. Természetesen egyes táblákon okozhat érzékeny kárt a vad, de akár védett állat is, mely az ott gazdálkodót vitathatatlanul hátrányosan érinti. Tapasztalatunk szerint azokon a vadászterületeken, ahol a gazda és a vadásztársaság között jó az együttműködés, mindkét fél megteszi a vadkár megelőzésére és csökkentésére a tőle telhetőt, ott a vadkár alig tapasztalható. Ott azonban, ahol bármelyik fél részéről hiányzik a jó gazda gondossága és az együttműködés szándéka, sajnos előfordulnak komolyabb károkozások.
Vitathatatlan tény ugyanakkor, hogy a vad és a gépjármű-ütközések időszakonként megszaporodnak. Ennek több oka van. Egyrészt a vad élőhelyét egyre több út szeli át, így nő a találkozás esélye. Folyamatosan nő az autók száma is. Másrészt a vad szaporodási időszakában aktívabban mozog, és figyelmetlenebb, hiszen a fajfenntartás ősi ösztöne hajtja, ezért könnyebben kerül az úttestre. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az autósok nem mindig megfelelően választják meg a sebességet. A vadat sajnos az útról letiltani nem lehet, bár ez mindenkinek jó megoldás lenne. A vadgazdák mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék a veszélyt. Ezért a vadat etetéssel és itatókkal igyekeznek az úttól távolabb húzni. Ettől függetlenül az bármikor az úttestre kerülhet, hiszen szabadon mozog.
Bár az autókban okozott anyagi kár esetenként jelentős, nem szabad elfelejtkezni az ütközés során szinte törvényszerűen elpusztuló vadról sem. Egy őzsuta vadgazdálkodási értéke a vadászati törvény által 100 000 forintban van meghatározva. De egy golyóra érett dámszarvas vagy gímszarvas esetén a trófea akár milliókat is érhet. Ez a kár a vadásztársaságot éri, és közvetve az államot is, hiszen a vad állami tulajdon. Egy gímszarvas esetén 10-12 év munkája megy kárba egy pillanat alatt, mikor az autó elüti a vétlen vadat. Azonban ezt az összeget nagyon ritkán követelik a sofőrtől a vadászok, hiszen a vadban okozott kár többnyire meghaladná az autóban okozott kár értékét. Tisztán kell tehát látnunk, hogy egy vad elütésekor nem csak a sofőrt éri kár, sőt könnyen lehet, hogy őt érte a kisebb kár.
A magyar vadgazdálkodás, a magyar vad világhírű. Ez természetesen nem jöhetett volna létre a mezőgazdák közreműködése nélkül. A vadászat szakmai felügyelete mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan vadlétszámot tartasson a vadászokkal, mely alig-alig okoz kárt a termelvényekben. Azonban a vad a természet része, nem mindenre reagál úgy, ahogyan azt mi, emberek elképzeljük. Legyünk hát türelmesek, hogy gyermekeink is láthassanak szabadon vadat, ne csak az állatkertben. Nyugaton sajnos már elérték ezt az állapotot, ezért járnak hozzánk vadat fényképezni.”

Vadkárok

A helyzet Somogy megyében a legrosszabb, ahol a kárérték megközelítette a félmilliárd forintot, míg Baranya megyében átlagosan évi 170 milliót, Tolna megyében pedig 120 millió forintot fizettek kártérítés címén a vadásztársaságok. Jobb a helyzetkép az ország keleti megyéiben, így Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is alacsony kárérték esik 1 hektár földterületre. A vadkárok mértékét számos tényező befolyásolhatja: a terület növényzete, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok, 
a táplálék mennyisége.

Szerző: NÉVA