TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
„A talaj a tőkéd” –  Legeltetés a tejelőtehenészetekben

„A talaj a tőkéd” – Legeltetés a tejelőtehenészetekben

Állattenyésztés - 2023.11.06

Az állattenyésztők manapság számos kihívással néznek szembe. Kisebb környezetterhelést követelnek tőlük, különösen az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása esetében, egyre több állatjóléti intézkedésnek kell megfelelniük, és az intenzív termelés visszaszorítását várják el tőlük, mindezt pedig úgy kellene elérni, hogy garantált legyen a stabil termelés és a magas jövedelem. Ami azonban egyik oldalról kihívást jelent, az a másik oldalon egyben számos olyan lehetőséget is magában hordoz az állattenyésztők számára, amivel fokozhatják a rugalmasságukat és növelhetik gazdaságuk jövedelmezőségét.

A fenntartható legelőgazdálkodás jó megoldást jelenthet a tejelő szarvasmarhák megfelelő takarmányozására, és segíthet csökkenteni az állatállomány kibocsátását, a szén felhalmozódását, talajban való tárolását, de hozzájárul ahhoz is, hogy ezáltal enyhítsük az éghajlatváltozás hatásait, illetve még sok más további pozitív hozadéka lehet. A digitalizálás és a döntéstámogató eszközök is támogathatják a gazdálkodókat abban, hogy jobban eredményeket érjenek el az állatállománnyal, például a jobb erőforrás- és költséghatékonyság elérésében.

A gyepek hatalmas potenciállal rendelkeznek a szén (C) talajban való tárolására. A szénmegkötés javítja a talaj egészségét, ellenállóbbá teszi a talajt a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és javítja a legelők minőségét. A fenntartható legeltetési rendszerekben a fő kihívás az, hogy megtaláljuk a legjobb gazdálkodási módot az állattenyésztés és a talaj ökoszisztéma-szolgáltatásainak kombinálására, mint például a széntárolás, a tápanyagciklus és a biodiverzitás.

Európában a gyepek komoly szénnyelőként működhetnek. Nem világos azonban, hogy a különböző legeltetési rendszerek milyen mértékben járulhatnak hozzá a szén megkötéséhez. Az unió döntés-előkészítő szakmai szervezetének számító EIP-AGRI a témában létrehozott fókuszcsoportja is megosztotta tudását és tapasztalatait a legeltetés és a talaj-szén kapcsolatáról. Az általános cél az volt, hogy meghatározzák, hogyan lehet növelni a talaj széntartalmát a legeltetési rendszerekben.

Gyógynövényes legelők

A brit Rob Richmond biotejtermelő 2005 óta legelőit a talaj szén-dioxid-kibocsátására összpontosítva kezeli. Erőfeszítései ellenállóbb talajokban és a legelőterületek növekedésében térülnek meg. Rob egy biotejtermelő gazdaságot üzemeltet 300 tejelő tehénnel 200 hektár mezőgazdasági területen az Egyesült Királyságban, Cotswoldsban. Legeltetési gyakorlatának köszönhetően sikerült javítania a talaj szervesanyag-szintjét. A sávos legeltetés módszerét alkalmazza, amely a szarvasmarhákat rövid ideig a legelő egy adott területére korlátozza, így az állatok mindennap friss legelőhöz jutnak. „Ehhez a legeltetési rendszerhez jó tervezésre és jó infrastruktúrára van szükség – magyarázza Rob. – A tehenek sűrűbb mozgatásával a fű gyorsabban nőhet, és hatékonyabb legeltetést tesz lehetővé.” Rob biodiverzív gyógynövényes legelőin a sokféle növénykultúra mélyebb gyökereket növeszt, és elősegíti a talaj táplálását. A megnövekedett levélfelület szerves anyagokat épít fel, és segíti a szén tárolását a talajban. „Nem használok ásványi műtrágyát – mondja Rob –, ősszel pedig komposztált trágyát szórok szét, amely táplálja a talaj mikrobáit, amikor kevés a fű. Ez segít a talajkészletek újjáépítésében.”

Rob legeltetési gyakorlatának köszönhetően évről évre nőtt a legelőterület a farmon. Legelői ma már ellenállóbbak mind a szárazsággal, mind a túlzottan csapadékos körülményekkel szemben, a szénmegkötéssel pedig hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. Rob úgy véli: „A talaj a tőkéd. Gyarapítani kell, nem elpazarolni. Nem volt egyszerű megtanulnom az ökológiai tejtermelés és a talajminőség javítása érdekében a legelők megfelelő kezelését, de megérte, mert úgy látom, hogy a legelőim most jobban teljesítenek szélsőséges időjárási körülmények között is. Remélem, az én megközelítésem Európa-szerte inspirálni tudja a gazdaságokat.”

„A talaj a tőkéd” –  Legeltetés a tejelőtehenészetekben

Legelőmarketing és kibocsátáscsökkentés

Az állattenyésztés jelentősen hozzájárul az ammónia és az üvegházhatású gázok, különösen a metán kibocsátásához. Az olyan legeltetési módszerek alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a tehenek optimális legeltetését, közvetlenül hozzájárulhatnak az állatállomány kibocsátásának csökkentéséhez. Emellett egyre nagyobb az érdeklődés a precíziós állattenyésztés, az új mérési módszerek és a digitális eszközök iránt, amelyek segíthetik a gazdákat a mezőgazdasági üzemek kibocsátásának csökkentésében, nyomon követésében vagy kezelésében.

A „Legeltető tehénfigyelő” projekt keretében egy olyan nyakörvet fejlesztettek ki, amely GPS-nyomkövetést használ az egyes tehenek helyzetének megfigyelésére. Az eszköz egyértelműen jelzi, hogy egy tehén mennyi időt tölt bent vagy a szabadban. „A monitor digitálisan mutatja a gazdálkodók számára, hogy teheneik elegendő időt töltöttek-e a szabadban legeléssel” – mondja Stephanie Van Weyenberg, a projekt koordinátora. Az új megoldás megkönnyítheti a gazdák adminisztratív feladatait, de lehetővé teszi számukra azt a marketingfogást is, hogy „legelőtejként” címkézzék és forgalmazzák a tejeiket. A legeltetés nemcsak azért jó, mert friss fűhöz jutnak a tehenek, de elősegítheti az egészséges talaj-ökoszisztéma fenntartását és az állatállomány ammóniakibocsátásának csökkentését is. Ha a tehenek kevesebb időt töltenek az istállóban, az csökkenti annak a lehetőségét, hogy a széklet keveredjen a vizelettel és ammónia képződjön. A tehenek legelési idejének nyomon követésére fejlesztett eszközzel bizonyítani tudják a gazdák, hogy lépéseket tesznek az ammóniakibocsátás csökkentésére.

A gazdálkodók az eredményeket egyszerűen elérhetik számítógépükön vagy okostelefonjukon. „Belgiumban és Hollandiában teszteltük a monitorozó eszközt – folytatja Stephanie –, és nagyra értékeljük a gazdálkodóktól kapott visszajelzéseket. A technológiát velük szoros együttműködésben fejlesztettük ki. Az állattartók tudatják velünk, mik az igényeik és elvárásaik. Ha azt tapasztalják, hogy például az érzékelő mintavételezési frekvenciája túlságosan befolyásolja az akkumulátor élettartamát, a technológia szolgáltatója reagál erre az információra, és módosítja a technológiát. Reméljük, hogy ezzel a megoldással sok európai gazdálkodót érhetünk el.”

A legeltetés nemcsak azért jó, mert friss fűhöz jutnak a tehenek, de elősegítheti az egészséges talaj-ökoszisztéma fenntartását és az állatállomány ammóniakibocsátásának csökkentését is.

Az állandó legelő kezelésének stratégiái

Az állandó gyepeknek számos előnye van a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma, így például a szénmegkötés és az állategészségügy szempontjából. A fenntartható gazdálkodási stratégiák segíthetnek ezen előnyök maximalizálásában, például a gyepgazdálkodás és az állattenyésztési igények összehangolásával. A digitális mérő- és döntéstámogató eszközök segíthetnek az erőforrás-hatékonyság növelésében és a fűtermelés optimalizálásában. A legeltető gazdálkodás és állattartás során előállított termékek, például a hús, a tej és a sajt ilyen jellegű megkülönböztetése magasabb piaci árat jelenthet a gazdáknak, vagyis ez az egész folyamat végső soron a gazdálkodók bevételeit, a termelés hatékonyságát növeli. A tudáscsere kulcsfontosságú az európai állandó legelők jövedelmezőségének, termelékenységének és fenntarthatóságának növelése szempontjából.

A legeltető gazdálkodás és állattartás során előállított termékek, például a hús, a tej és a sajt megkülönböztetése magasabb piaci árat jelenthet a gazdáknak, vagyis ez az egész folyamat végső soron a gazdálkodók bevételeit, a termelés hatékonyságát növeli.

Magasabb hozzáadott érték

Milyen hatással van a minőségi fűtakarmány a tejre, a hozam és a megtermelt tej minőségére? Ezt a kérdést az Azori-szigeteken működő „Fenntartható legelők” portugál operatív csoport vizsgálta. A projekt során kísérleteket végeztek magas biodiverzitású, fehérjében gazdag legelőkkel, évelő legelőkkel és szilázs céljára betakarított fűfélékkel. „Szeretnénk tesztelni, hogy a talaj, a gyep összetétele, valamint a nagy mennyiségű csapadék és a tengerszint feletti magasság milyen hatással van a tejhozamra és a tej minőségére” – magyarázza Eduardo Vasconcelos, a projekt koordinátora. A telepített legelőkön 30 százalékkal több hüvelyes található meg, a kutatók eredményei pedig azt mutatják, hogy ha a tehenek hüvelyesekben gazdag legelőkön táplálkozhatnak, az 8 százalékkal magasabb tejhozamot is jelenthet. A hüvelyesek telepítése segíthet csökkenteni a kijuttatott műtrágyák mennyiségét és az importált takarmány-alapanyagok iránti igényt is, csökkentve ezzel a gazdaság szénlábnyomát. Az ezekről a legelőkről származó tejért magasabb árat kaphatnak a gazdálkodók. A tejtermelőket a kezdetektől fogva bevonták a projektbe, szorosan együttműködnek velük és gazdálkodóegyesületekkel a különböző legelőtípusok, valamint ezek tejhozamra és tejminőségre gyakorolt hatásának tesztelésében.

Az érintett gazdálkodók örülnek, hogy olyan módszereket ismernek meg, amelyek segíthetnek nekik több tejet termelni. A projekt során kiderült, hogy a termelők egyre nagyobb hányadánál mutatkozik igény a hüvelyesek és a hüvelyesekben gazdag legelők iránt. A projekt keretében ezért továbbra is keresik azokat a jó/hasznos évelőket, amelyekkel a legjobb eredményt biztosító keveréket sikerül a gazdák számára kikísérletezni. Az eredmények megosztása és a gyakorlatban történő bemutatása érdekében a projektben segítő hálózatok létrehozását tervezik, amibe beletartozna a termelők képzése is.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: talaj, legelő, állattenyésztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

Az utóbbi időben egyre többet hallani a szójáról, ezért úgy gondolom, érdemes ezt a témát itt is elővennem. A jelenlegi ...