TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.435,53 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.567,17 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 68.437,43 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.382,91 Ft (tonna)
Repcemag: 173.966,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 220.650,66 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,06000
USD: 358,25000
CHF: 403,53000
GBP: 463,15000
Hirdetés
Vedlőgyapjasak és szőrösek – Gyengébb termőhelyi körülményekhez alkalmazkodó juhfajták

Vedlőgyapjasak és szőrösek – Gyengébb termőhelyi körülményekhez alkalmazkodó juhfajták

Állattenyésztés - 2015.04.27

Kiemelkedő takarmányhasznosítás, jobb húsforma, gyorsabb növekedés és a hagyományos fajtákkal történő kiváló kombinálódó képesség jellemzi a vedlő gyapjas, szőrös juhokat. A jobb húsminőségű bárány előállításának lehetőségeiről, a Debreceni Egyetemen végzett nemesítési folyamat eredményeiről, gazdasági hasznáról dr. Oláh János tudományos munkatárs osztja meg ismereteit.


A Debreceni Egyetemen több mint tíz évvel ezelőtt a gyapjú árának drasztikus zuhanása és a szélsőséges időjárási viszonyok észlelése miatt kezdett dr. Jávor András, dr. Kovács András és dr. Oláh János a „magyar szőrös juh” kitenyésztésével foglalkozni. A gyapjú akkoriban vagy eladhatatlan volt, vagy többletköltséget jelentett a birkanyírás, az időjárás módosulása pedig már jó ideje megfigyelhető volt hazánkban. A tél egyre enyhébb, a nyarak szárazabbak, ez indokolta a gyengébb termőhelyi körülményekhez jobban alkalmazkodott juhfajták behozatalát és keresztezését, a magyar viszonyoknak megfelelő adaptálását.
A magyar szőrös előnyei
Bár a „magyar szőrös juh” jelenleg még a fajtajelöltetés státuszába sem jutott el, az egyetemen szerzett tapasztalat a nagyobb gazdasági haszon megszerzésének kulcsa lehet a juhtenyésztéssel foglalkozó gazdák számára. Három trópusi fajta keresztezéséből kezdték kialakítani a magyar fajtát. A szomáli juh szőrét tavasszal szálanként vedli le. A barbadoszi juhok télen gyapjassá válnak, de nyár elején levedlenek. A szomáli x dorset keresztezésből létrehozott dorper juh őshazájában vedlőgyapjas, de Európában többségük nem vagy csak későn és tökéletlenül vedlik, ezért nyírásra szorul. A fehér dorper előnye a gyorsabb növekedés, a fiatalabb állat a kész húsformákkal még jobb minőséget képvisel, így jobb áron lehet értékesíteni. Kiváló legelőkészségű, amíg a merinó juhok nyáron kilenckor beállnak a fa alá, addig a dorper 11-ig legel. Hosszabb ideig van a legelőn, nagyobb a gyomortérfogata, több takarmányt képes felvenni, és kiváló a fajlagos takarmányfelhasználása. A dorperek versenyképességét kiválóan szemlélteti, hogy jelenleg Ausztráliában is több mint 250 000 példány van belőlük, pedig Ausztrália a gyapjútermelésben piacvezető. A „magyar szőrös juh”-nak kisebb 
a növekedési erélye, de jobb az ellenálló és a szárazságtűrő képessége. Dél-Afrikából ered, így aszályos időszakban is képes elleni és a bárányt felnevelni.
Aszezonális ivarzású a dorper és a keresztezett juh is, ami azért fontos, mert a bárányok értékesítési ideje nagyban meghatározza a haszon mértékét. Jelenleg többnyire Olaszország a felvevő piac, a vallási ünnepek idején kedvezőbb a felvásárlási ár. A húsvét, nagyboldogaszszony ünnepe és a karácsony a meghatározó.

juh szőrösTömör bárányok
A gazdák egy része idegenkedik ezektől a fajtáktól, mivel máshogy néznek ki, mint az eddig hazánkban tenyésztett juhok. Alkalmazás tekintetében meg kell különböztetni a dorpert és a szőrös keresztezett juhokat. Az előbbi esetében többnyire tenyészkosokat vesznek a Debreceni Egyetemtől, és akik vásároltak már korábban, azok másodjára és harmadjára is visszatérnek, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon jól kombinálódnak a vegyes merinó anyaállománnyal. Javul az utódok húsformája, jobb a növekedési erély, kompakt tömör bárányok születnek. Ha az ilyen jerkéket meghagyják továbbtenyésztésre, akkor rendkívül életre való bárányok születnek, így kevés a bárányelhullás.
A szőrös keresztezett esetében általában jerke bárányokat vesznek, főleg a dél-alföldi részre, ahol melegebb van, és gyengébbek a termőhelyi adottságok. Ezek esetében korai az ivarérés, egyéves korukra megellenek és kiváló anyai tulajdonságokkal rendelkeznek.


Hagyományos fajtáink
Az őshonos, hagyományos juhaink, a cigája, cikta, gyimesi racka, hortobágyi racka esetében érdemes lenne fajtánként egy minimális létszámot meghatározni, ami védelem alatt áll. Ezen fajták tenyésztése másfajta programot igényel, mint a kultúrfajtáké. Esetükben a sokféleség kiemelt jelentőségű. Fontos lenne tenyészetenként több vonalat is kialakítani ahhoz, hogy a beltenyésztést elkerüljék. Az őshonos juhfajták esetében pedig közvetlen haszonállat-előállító keresztezésben a húsformákat javítva, kiváló minőségű vágóbárányok előállítására nyílik lehetőség, ugyanazon a költségen, mint az őshonos juhok esetében – emeli ki 
dr. Oláh János.
A Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesülettel történő együttműködés eredményeként fehér és fekete dorper kosokkal fedeztették a hortobágyi racka juhok egy részét. Hetente vizsgálták az utódok súlygyarapodását és húsformáját, s az első bárányokat már értékesítették is. A racka vágóbárányt mindig olcsóbban veszik meg, mivel gyengébb minőségű a rá jellemző húsforma és rosszabbak a vágási tulajdonságai is. Míg a racka bárányok ára kilogrammonként 100 Ft-tal olcsóbb volt, és csak 15-16 kg a súlyuk, addig a dorper keresztezett bárányok 18-24 kilogrammosak voltak, és drágábban is tudták őket értékesíteni. Fontos lenne tehát a génmegőrzés feletti állományt hústípusú fajtákkal keresztezni, hogy időben, kedvezőbb áron tudják eladni a bárányokat. Az őshonos fajták tenyésztésében elviekben ez nem okozhat gondot, mivel ellenállóak és hosszú életűek, így évente a bárányok 10-15%-át elég utánpótlás céljára meghagyni, a többi pedig amúgy is vágóhídra kerülne.
Jelenleg lejár az őshonos támogatás, és új nem lett meghirdetve, ami nyilvánvalóan bizonytalansági tényező a gazdák számára, akik minden rendelkezésükre álló eszközzel keresik ebből a kiutat. 
Az előbb ismertetett módszer megoldást jelenthet gondjaikra és esélyt adhat a nagyobb bevételre.

szőrös juh

Legelőhöz kötve
Az elmúlt 60 évben Magyarországon több mint 70 juhfajta fordult meg, de csak 
23 maradt a köztenyésztésben. Az őshonosokat leszámítva 4-5 fajta az, ami létszámát tekintve meghatározó.
A világon több mint 600 juhfajta létezik. E magas szám oka, hogy a juh a termelési környezetéhez, a legelőhöz kötött. Más haszonállatokkal ellentétben még mindig ki van téve a környezeti hatásoknak. Ezenkívül a juh a legrosszabban honosodó állat, így mindegyik a saját kinemesítési környezetében adja a legjobb hozamot. Az új fajta kialakításával tehát a cél az éghajlati adottságokhoz és piaci viszonyokhoz leginkább illeszkedő állomány kinemesítése. Még keresik azokat 
a kombinációkat, amelyek a legjobb eredményt adják.




Szerző: Tóth Noémi

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kincs a tarlón – Szármaradványoktól a fekete aranyig

Nyár elején a repce és a kalászosok aratásával kezdetét veszi a betakarítás várva várt időszaka. A munka sikerét ...