Az érem két oldala

Egyik olvasónk, egy Vas megyei gazda kérte meg lapunkat arra, hogy két, szerinte fontos kérdést tegyünk fel a termelők nevében az illetékes döntéshozóknak és szakmai érdekképviseleti szervezeteknek. Az egyik: mit terveznek annak érdekében tenni, hogy az olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona ne áramolhasson ellenőrizetlen mennyiségben és minőségben az országba, ez ugyanis tönkreteszi a magyar termelőket? A másik: miközben hazánkban is működik műtrágyagyár, miért engednek be az országba talajsavanyító hatású műtrágyát vámmentesen?

Az Agrárminisztériumtól azt a választ kaptuk: Brüsszel Ukrajnát segíti a magyar gazdákkal szemben. Hiába kérte Magyarországgal együtt hat kelet-közép-európai tagállam az agrárminiszteri tanácsülésen, hogy az EU tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, Brüsszel továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított importtermények valóban letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Ezért kérte a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen, hogy az Európai Bizottság hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. Az említett ülésen az Európai Bizottság is elismerte, hogy komoly piaci zavarokat okoz az Ukrajnából nagy mennyiségben beáramló gabona, azonban konkrét intézkedést nem javasolt a kialakult helyzet kezelésére.

Hozzátették: a magyar gazdálkodókat a kelet-európai gabonapiaci helyzetben és a tavalyi aszály után finanszírozási nehézségeik áthidalásában a kizárólag számukra elérhető hitelmoratóriummal, a meglévő hiteleikhez kapcsolódó kamatstoppal, a kiemelt mértékű kamattámogatással és a termelés finanszírozásában jelenleg kulcsfontosságú jövedelempótló támogatások ütemes, gyors fizetésével segíti a magyar kormány.

Veszélyes is lehet az ukrán termény

A Magosztól a gabonaüggyel kapcsolatban úgy reagáltak: uniós lépések nélkül szűk mozgásterük van a tagállamoknak, ugyanis az Európai Bizottság döntése alapján teljes vámmentességet kell biztosítani az ukrán áruknak. Az viszont egészen valószínű, hogy az ukrán gabonatermesztésben számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az unióban már évek (egyes szerek akár évtizedek) óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is. Ez már nemcsak a termelőket érinti, hanem komoly élelmiszer-minőségi szempontokat is felvet, ezért fokozott ellenőrzésekre van szükség. Folyamatosan egyeztetnek az Agrárminisztériummal a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Az ukrán gabonatermesztésben számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az unióban tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Közös piac, közös műtrágya

A savanyító hatású műtrágyák behozatalával kapcsolatban pedig azt írták: a hazai nitrogénműtrágya-gyártás elvben alkalmas lenne a hazai kiskereskedelmi forgalom nagyobb arányú kiszolgálására is, azonban az EU egységes belső piacán a kiskereskedelem szereplői is szuverén üzleti döntésekre jogosultak. Az, hogy a kereskedő a hazai vagy a külföldi piacról szerzi be az árut, nincs szabályozva és nem is lehet szabályozni, mert piactorzító hatása lenne.

Magas aflatoxin-tartalom

Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta a HVG-nek az ukrán áru vélelmezett magas aflatoxintartalmával kapcsolatban: az EU rendeletileg szabályozza az aflatoxin határértékét. A búza esetében nem találkoztak még hasonló minőségi kifogásokkal, de az alacsonyabb sikérérték és emiatt a tészta rosszabb nyújthatósága jellemző. Hozzátette: a tavalyi magyarországi búza sem lett túl jó minőségű, a sikér (glutén) az aszály miatt szerkezetileg károsodott. Nem kell tehát ukrán liszt ahhoz, hogy kétes minőségbe botoljon a magyar vásárló a boltokban – írja a HVG. A lapnak nyilatkozott Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője is, aki azt mondta: az utóbbi másfél évben az állattenyésztők bajba kerültek a költségeik elszállása miatt, és tartalékaik is alig voltak már, így az olcsó ukrán gabona érkezése hozzájárult az ágazat összeomlásának elkerüléséhez, mivel a magyar piacról legalább 1,5 millió tonna tengeri hiányzott. Ráadásul az állattartók semmiféle szolidaritást nem éreztek a növénytermesztők részéről, ugyanis bár ők előre meg tudták mondani, hogy mikor és mekkora mennyiségre van szükségük, mindig csak annyiért kapták a takarmányt, mint a gabonakereskedők, akik viszont csak akkor vásárolnak, ha nyereségük van rajta. A HVG szerint sok gazda inkább visszatartotta a takarmányt, azt remélve, hogy a tavaly nyárra 2021-hez képest megduplázódott búzaár még feljebb kúszik majd.