TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,26
USD: 369,47
CHF: 405,17
GBP: 457,03
Hirdetés
KAP és AÖP: hogy látják a gazdák?

KAP és AÖP: hogy látják a gazdák?

Agrárgazdaság - 2023.02.28

Most még úgy tűnik, mindenki örül, de a gyakorlat mutatja meg igazán, milyen az új rendszer.

Mint arról már többször beszámoltunk nyomtatott lapunkban és az agrarunio.hu címen elérhető weboldalunkon, idén drasztikusan átalakul az agrártámogatási rendszer. Januári lapszámunkban már közöltünk gazdavéleményeket a változásokról, most folytatjuk sorozatunkat.

A nagykanizsai Gudlin György bizakodó az új támogatási rendszert illetően, mert reményei szerint az jobban segíti majd a kicsi, pár tucat hektáron termelő gazdálkodókat. „Mi, gazdák, már sok mindent megéltünk, ezért személy szerint én kicsit úgy vagyok mindennel, hogy hiszem, ha látom, azaz a gyakorlat mutatja majd meg igazán, hogy ebből az egészből mi és hogyan valósul meg” – szögezte le elöljáróban Gudlin György.

A legkisebbek is jól járnak

KAP és AÖP: hogy látják a gazdák?Gudlin György úgy véli, örömteli, hogy végre a kisgazdaságokra is gondoltak a döntéshozók

 

„Amit eddig hallottam a KAP-ról és az Agrárökológiai Programról, az mind nagyon szép és jól hangzik, aztán hogy ebből mit bír kihozni a bürokrácia, az már más kérdés. Jónak tartom, hogy elvileg a kicsi, tíz hektár alatti gazdaságokat egy degresszív metódus szerint jobban fogják támogatni. Szintén előremutatónak tartom, hogy az eddig nem támogatott területek, az erdősávok, gyepek, füves sávok, fás társulások – amit idáig szinte üldöztek, minden egyes évben ezredmilliméter pontosággal mértek ki, nehogy egy forint támogatást is felvegyen utánuk az ember – is támogatásra jogosultakká váltak. Ez nálam a 22 hektárból hat hektárt jelent, ami nem mindegy. Megtehettem volna, amit sokan megtettek, hogy lezúzatok mindent, fát, cserjét, gyepet és beszántom ezeket a területeket, de én nem akartam kultúrsivatagot. Mert azt gondolom, hogy ezek a borzasztó nagy, több tíz vagy több száz hektáros, egybefüggő táblák azok, kultúrsivatagok. Ki kell menni Szlovéniába, vagy Ausztriába és megnézni, hogyan művelik ott a földeket: keskeny parcellák vannak változatos növényborítással, számomra az a követendő példa. Remélem, hogy az új agrártámogatási rendszernek lesz egy ilyen hatása, hogy ebbe az irányba tolja el a műveléstechnológiát. Annak is örülök, hogy az Agrárökológiai Program vállalásait nem kell több évre kőbe vésni, hanem évente lehet azokra jelentkezni, így ha esetleg valami nem úgy sikerül, akkor se kell, hogy fájjon a gazda feje, hogy most akkor mi lesz, ha vissza kell fizetni a támogatást.”

Gudlin György hozzátette: azt mondják, hogy egyszerűbb lesz az agrártámogatás, de benne mindig aggályokat ébreszt, amikor a döntéshozók az „egyszerűsítés” kifejezést használják, mert utána általában épp hogy bonyolultabbá válik minden. Ezzel együtt reméli, hogy nem lesz igaza, annál is inkább, mert nagy bizalma van Nagy István agrárminiszter iránt, aki – ahogy fogalmazott – „végre a szakmából jött”.  

„Az Agrárökológiai Program vállalásait nem kell több évre kőbe vésni, hanem évente lehet azokra jelentkezni.”

Felesleges volt aggodalmaskodni

A szentpéterúri Szummer László a fiával gazdálkodik. Mint azt elmondta: azt reméli, hogy a vállalásokkal növelni tudják a családi gazdaság bevételét.

KAP és AÖP: hogy látják a gazdák?Szummer László: „A választékbővítés érdekében már az idei évben hangsúlyosabbá válik a szortimentben a takarmánykukorica”

 

„Lackó fiam fiatal, 18 éves, így vele igénybe tudjuk venni a fiatal gazdálkodókra vonatkozó többlettámogatásokat, ami hektáronként 30-40 ezer forint pluszbevételt jelent – hallottuk Szummer Lászlótól. – Bevállaljuk az agrárökológiai programot is, pontosabban két vállalást kell teljesítenünk a többlettámogatásért; mi azt választottuk, hogy egyik parcellánk se lesz nagyobb 30 hektárnál, illetve hogy legalább háromféle növényfajt termelünk. Évek óta használunk növénykondicionáló készítményeket, de azt éppen ezért már nem tettük bele a vállalásainkba. Mindenki félt az új rendszertől, de szerintem felesleges volt, úgy látom, jó irányba megyünk, és a követelmények teljesíthetők. Hozzáteszem, az nyilván pluszterhelést jelent, hogy a permetezési naplót – csak a rovarölő készítmények esetében –, illetve a gazdálkodási naplót naprakészen, elektronikusan, interneten kell vezetnünk, ez folyamatos kötelezettséget ró ránk, de ebben lesz segítségünk az induláskor.”

Szummer László hozzátette: a gazdák kaptak annyi könnyítést, hogy a permetezési naplóba a rovarölős kezelést nem azonnal, hanem 24 órán belül kell bejegyezni – mint mondta, azt sok gazdatársával sérelmezik, hogy ezt az engedményt is úgy kellett „kiharcolni”. A magyar gazdákkal szemben nagy a szigor, miközben az ukrán gabona ellenőrizetlenül, toxinnal szennyezve, gyakran silány minőségben ömlik az országba, s ami a legfelháborítóbb, valószínűleg az ottani fajták génmódosítottak is, ez ugyanis Ukrajnában legális. „Miközben földrajzi értelemben Ukrajna is Európa. Tőlünk viszont mindent megkövetelnek, kivonták a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket, az ukrán gazdák pedig korlátozás nélkül bármilyen szert felhasználhatnak, és hozzuk be tőlük a gabonát, amit már őrölnek a malmok, és belesütik a kenyérbe a pékek. Mondjuk panaszkodnak is rá rendesen” – fogalmazott a szentpéterúri gazda.

László arról is beszélt, hogy a földjeit villanypásztorral védi és a kerítés mellett – a körbejárást biztosítandó – már eddig is hagyott el két-három méternyi füves területet; illetve nagy hangsúlyt fektetett a mezővédő erdősávok meghagyására, hiszen jobb, ha a vad ott húzza meg magát és táplálkozik, mint ha bemenne a földekre. „Ezekre a területekre eddig nem lehetett támogatást igényelni, az új rendszerben már ez is lehetséges, ami szintén jó a gazdáknak – fogalmazott a termelő. – Arra ösztönzi őket, hogy ezeket a részeket – van olyan földem, ahol 6000 négyzetméternyi a mezővédő erdősáv – hagyják meg eredeti állapotukban, és ne vonják művelésbe a támogatásért, hisz azt immár így is megkapják.”

Szummer László arról is beszélt: a rendszer a vetésforgó alkalmazására is ösztönzi a gazdákat, ez sem újdonság számára, ő eddig is így csinálta. A választékbővítés érdekében pedig az idei évben már hangsúlyosabbá válik a szortimentben a takarmánykukorica.

Nem a legszerencsésebb pillanatban vezetik be

Tóth István, a Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. vezető tisztségviselője kérdésünkre azt mondta: a KAP ökológiai vonatkozásai és az Agrárökológiai Program vállalásai számukra nem okoznak nehézséget, ugyanis jelentős részben már eddig is e szemlélet szerint tevékenykedtek. Ugyanakkor maga a rendszer bevezetése nem e legszerencsésebb pillanatban történt.

KAP és AÖP: hogy látják a gazdák?Tóth István szerint számukra az Agrárökológiai Program vállalásai nem okoznak nehézséget, ugyanis jelentős részben már eddig is e szemlélet szerint tevékenykedtek

 

„A tavalyelőtti év nagyjából normális mederben zajlott, elfogadható energia- és inputanyagárral, meglehetősen magas terményfelvásárlási árakkal – bocsátotta előre Tóth István. – Az ország ezen szegletében még az időjárás is kedvezett, ennek köszönhetően jó évet zártunk. Azóta az inputárak az egekbe törtek, például a műtrágya ára a hétszeresére-nyolcszorosára nőtt, a terményárak pedig a tőzsdéken egyre csak esnek, köszönhetően az Európába özönlő olcsó ukrán gabonának. Tehát nagyon magas inputköltség néz szembe a zuhanórepülésbe kezdett terményárral, ezért ezt az évet úgy kell kezdenünk, hogy megnézzük, milyen tartalékaink vannak a túléléshez addig, amíg a helyzet normalizálódik. Az uniós, földalapú támogatások folyósítása a korábbi évekhez képest akadozik, tavaly az előző évi támogatások zöme, 75 százaléka az év ezen időszakára már megérkezett, most körülbelül 50 százaléknál tartunk. Ehhez jön az, hogy a munkáltatóként előírt minimálbér-emelés és a kapcsolódó járuléknövekedés pénzügyi forrásait az inflációs nyomás negatív hatásaival együtt teljes egészében saját büdzséből kell előteremtenünk, ahhoz a kormányzattól semmiféle hozzájárulást nem kapunk. Persze ezzel minden gazdálkodó szervezet így van. Nagyon bizonytalan tehát a mostani helyzet, ezért lehet, hogy egy nyugalmasabb időszakban szerencsésebb lett volna bevezetni az új támogatási rendszert, hogy minden erőnkkel arra koncentrálhassunk. A mi szerencsénk az, hogy az újfajta előírások számunkra nem újak, jelentős részét – például a növény-, illetve talajkondicionálókat, a vetésforgót – már régóta alkalmazzuk. A szabályozást nagy vonalakban ismerjük, bár a részletekről sok információt még nem kaptunk, de megpróbálunk úgy felkészülni rá, hogy a vállalásainkkal, illetve a vetésszerkezettel a maximális bevételt érhessük el. Mivel a fehérjenövények jelentős támogatottságot élveznek, várhatóan ezek vetésterülete növekedni fog az agráriumban. Az egyelőre még nem világos, hogy a gazdaságméret miképpen befolyásolja a többlettámogatás mértékét, ha pontosan kiderül, ezt is figyelembe kell vennünk.”

Tóth István hozzáfűzte: örvendetesnek tartja, hogy a jövőben a kisebb gazdaságok tevékenységét nagyobb figyelem kíséri majd, és több előírást kell betartaniuk nekik is a megfelelő támogatottsági arányhoz – eddig ugyanis minden figyelem és szigor a „nagyokra” vetült. 

Ezt az évet úgy kell kezdenünk, hogy megnézzük, milyen tartalékaink vannak a túléléshez addig, amíg a helyzet normalizálódik.
 

Mindenki megtalálhatja a számítását

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot. A 2023-ban a KAP Stratégiai Terv keretében induló Agro-ökológiai Program (AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, amely egy zöldítésszerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók többsége megtalálja a számára legkedvezőbb lehetőséget, hasznosítási módonként fogalmazott meg választható előírásokat a szaktárca. Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj- és vízvédelemre, a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Amennyiben igen, úgy minden művelési ágban legalább két pontnak megfelelő értékű gyakorlatot kell választania. Ha például egyaránt művel szántót, állandó gyepet és ültetvényt, akkor összesen legalább hat pontot kell gyűjtenie. Ha ezeket a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesíti, akkor a teljes gazdasága minden egyes hektárja után megkapja a támogatást, kivéve azokat, amelyek a mentesülési küszöb alatt vannak és nem választottak azokra gyakorlatot. A támogatás hektáronkénti összege minden évben attól függ, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg a kifizető ügynökség, azaz a Magyar Államkincstár. Amennyiben 2,5 millió hektár termőterület venne majd részt a programban, az hektáronként 80,85 eurót jelentene.

Forrás: Agrárminisztérium




Szerző: AgrárUnió

Címkék: kap, aöp, gazdák
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megfelelni a zöldséghajtatás növényvédelmében jelentkező ...

Olyan szakmai és társadalmi elvárások jelentkeznek a zöldségtermesztésben használatos növényvédő szerekkel ...