
Mit tehetünk öntözővíz nélkül aszály idején?
Agrárgazdaság - 2023.01.07
A megoldás ott van a talajban, a talajon és a termőföld környezetében, alkalmazkodni kell megtanulni
A címadó kérdés költőinek tűnhet, de azért hagyjuk inkább azt a választ, hogy imádkozzunk! Kevésbé spirituális síkon az agrárszakmai válaszokat keresve azért vannak észszerű javaslatok, új gépészeti megoldások. Természetesen előre kell gondolkodni, jó előre – nem amikor már minden sárgul.
Alaphelyzet a felmelegedés és a szárazság, illetve nem kisebb probléma, hogy Magyarországon a szántóterületek 2%-a öntözhető csupán. Mit tehetünk a többi 98%-on?
1. A humuszkolloid-tartalom a vízmegtartó képesség alapja, így ennek tuningolására nagyon oda kell figyelni. Ezt kizárólag szervesanyag-bevitellel, beforgatással, jó esetben mélyszántott, humuszgazdag élő réteggel lehet elérni. Nincs új a nap alatt. Humusz és kolloid trágyából, szár- és növényi maradványokból, illetve zöld beszántásból lehetséges, műtrágyából nem. Különösen homoktalajokon ennek elhagyása aszályos időben csúnya következményekkel jár. A műfaj elsődleges eszköze – még ha páran manapság vitatják is – az eke. Természetesen lazítózni is lehet, de az nem alkalmas a beforgatásra, időnként, ha van mit otthagyni, a jövő érdekében akkor szántsunk, időnként mélyszántsunk, ha vastagabb és nagyobb vízgyűjtő, vízszolgáltató réteget szeretnénk.
2. A talajnál maradva nagyon lényeges a szerkezet, kapilláris képesség, morzsalékoság, amin a víz felvétele, mozgása, kipárolgása, vízszolgáltató képessége múlik. A köd, a pára, a harmat is csapadék, amit ugyan nem mérünk, de jó kapillaritású talajjal ez a víz is jobban megfogható. Itt az agyagtartalom és a homok érdemel extra figyelmet. Az orvosság az előző résszel megegyezik. A repedéseken keresztül melegben rengeteg vizet veszíthet a talajunk. Sok mindennel lehet és kell a talajfelszynt lezárni, párologtatófelületét csökkenteni. A magágykészítéssel a helyzet megoldódik, de korábban a különféle hengerekre sem szabad sajnálni a pénzt, mert rengeteg vizet tarthatunk meg a növényeink számára. A repedezettségre is a sorközművelők népszerűek, ugyanakkor a gyomfésűk nálunk méltatlanul ritkán alkalmazott eszközök.
3. A megváltozott klímához alkalmazkodni kell. Az évszázados szokásokat felülírta az ember klímapusztítása, ostobasága. A mezőgazdaság az egyik legnagyobb kárvallottja ennek! Maradt némi mozgásterünk a vetésidők előbbre hozásával is. Van benne némi lutri egy kemény tél esetén, de egy előrébb hozott őszi vagy tavaszi vetés az eltolódás miatt az igazán krízisnek tekinthető forró és száraz periódusokban, fontos vegetációs helyzetekben segíthet.
4. Szántóföldi kultúrákon belül is hatalmas különbségek vannak a szárazságtűrést illetően. Természetesen ez egy adott növényfajon belül is így van, tehát egyre hangsúlyosabb kérdés a fajtaválasztás. Egyéves növények kis gyökereikkel nyilván nem képesek olyan helyzetben megélni, mint a szőlő vagy füge. Természetesen az intenzív növekedésű, nagy zöldtömeget fejlesztő kapásnövények, mint a kukorica, napraforgó, sokkal intenzívebb vízellátást kívánnak. Elgondolkodtató, hogy amikor rendszeresen forró és száraz a nyár van, már tavasszal is száraz a talaj, porzik a föld a vetőgép után, akkor mire számíthatunk… Nagyjából csodavárás ez ott, ahol nincs vízpótlás. Nehéz kérdés ez, például a gépészeti átállás miatt, de a jó kereskedők tudnak okos megoldásokat.
5. Újra kell gondolni sok mindent. A bevezetőben is szereplő katasztrofális öntözési arány nem csak az állam bűne. Mediterrán térségben a csapadékvíz gyűjtse például záportározókban, ciszternákban természetes. A víz okos, veszteségmentes felhasználására is megvannak a megoldások, korszerű gépek és eszközök. Ugyanígy óriási tartalékok vannak a kiszáradófélben lévő hígtrágya-tározók hasznosíthatóságában, újrakeverhetőségében, egészen a bűzmentes kijuttatásig, injektálásig.
Összegezve, sok mindent tehetünk az „elemek” hiányának, hektikusságának kompenzálására. Kérdezzenek bátran akár a gépészeti kereskedőktől, akár nemzetközi szinten sokat látott kollégáktól. Vannak okosságok, új gépészeti megoldások – muszáj alkalmazkodni. Bízom benne, hogy segíthettem, és akár a jövőben személyesen segíthetem az Ön gazdálkodását, döntéseit. 2023-ra aszálymentes, rendkívül sikeres, boldog új évet kívánok!
Szerző: Szilágyi János agrármérnök, marketingvezető Pap-Agro Kft
Címkék: öntözés, aszály, öntözővíz
Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Kihívások és sikerek a NutriPlant Agro Kft. elmúlt öt évéből

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

Továbbra is magas a napraforgó ára

Mi történik télen a repcetáblákon?

Meglepetésnövény – Kiugró év lett 2024 a hazai ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Kihirdetésre kerültek az Agro-Ökológiai Programhoz (AÖP) ...