A magyar agrárium ma és holnap

2022.02.21

A Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály évindító szakmai beszélgetést szervezett. A résztvevők a magyar mezőgazdaság jelenlegi és a közeljövőben várható helyzetét elemezték.

A magyar agrárium ma és holnap


A beszélgetés moderátora Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke volt. Rövid bevezetője után Patay Ágnes, a KSH osztályvezetője bemutatta, hogy a gazdasági adatokon keresztül milyen összefüggéseket és jelenségeket vizsgáltak. Az adatok tavaly márciusban jelentek meg, azonban a részleteket csak a következő hetekben jelentik be, egy nagyobb sajtótájékoztató keretein belül. Jelentős mennyiségű reprezentatív adatot sikerült összegyűjteni, és ezek alapján a legfontosabb következtetés, hogy a magyar gazdaságok száma csökken.

Statisztikai változások 
2010 és 2020 között

Az összes gazdasági tevékenységet végző személyt felkereste a KSH, hogy a mérés a lehető legalaposabb legyen. Minden gazdálkodót csoportosítottak többek között neme, kora és mezőgazdasági tevékenysége szerint. Az adminisztratív jelleggel összeírandó alapegység a gazdaság volt, amely az együtt gazdálkodó családtagokból, őstermelőkből, államkincstári ügyfelekből, agrárkamarai tagokból áll. Az adatok alapján 2020-ban 31%-kal csökkent a gazdaságok száma 2010-hez képest. Ezen belül az állattartók száma nagyobb mértékben esett vissza, mint az összes többi típusé; összesen 53%-kal kevesebb gazdaság végez állattartást.

Azonban 2010 és 2020 között a szakosodott szántóföldi és kertészeti gazdaságok száma növekedő tendenciát mutat. A legtöbb gazdaság szakosodott szántóföldi növénytermesztést végez. A kertészetben a középső méretkategóriában megduplázódott a gazdaságok száma. További furcsaság, ami az arányokat jellemzi, hogy a gazdaságok 1%-ánál összpontosul az állatmennyiség 65 százaléka.

A demográfiai adatok szerint a 65 év alatti gazdálkodók száma 72%-ról 65%-ra csökkent. A 65 év alatti női vezetők aránya 26%, a 65 év felettieké pedig 33 százalék. A fiatalabb korosztályra nagyobb arányban jellemző a mezőgazdasági végzettség, azonban csak az összes vezető 28%-a rendelkezik középfokú agrárvégzettséggel.

Jelentős a hazai felvevőpiac

Ezután az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi főigazgatója, Udovecz Gábor kapott szót, aki hangsúlyozta, hogy a jövő tele van bizonytalan trendekkel és irányzatokkal. Szerinte ebben az évben a lemaradás behozása a legfontosabb szándék, és sok múlik a fiatal gazdákon. Kiemelte, hogy a magyar gazdaságban mindig van forrás az agrárterület számára, ami jó jel az utánpótlást jelentő fiatal gazdáknak. Ezenfelül továbbra is támogatni kell a szomszédos országokkal való együttműködést.

Egy fontos tévhitre is felhívta a figyelmet, amely szerint minden gazdálkodónak világszínvonalon kell termelnie. Azonban a világ termelésének csak 10%-a kerül a világpiacra, a maradék jelentősebb rész helyben kerül elfogyasztásra és felhasználásra. Végül összehasonlította a hazai agrárkörnyezeti problémák helyzetét a szomszédos országokéval. Ilyen probléma például a szerves trágya túlzott felhasználása Hollandiában; hazánkra szerencsére nem jellemzőek a súlyos mértékű gondok ezen a téren.

2023-tól érvényesek az új uniós agrárpolitika rendelkezései

Vajda László, a Földművelésügyi Mi­­nisz­­térium volt főcsoportfőnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2022-ben 2021 évhez hasonlóan még 
a korábbi nemzetközi 
agrárpolitika szabályrendszere marad érvényben, új rendszerre majd csak 2023-ban lehet számítani. Magyarországnak sikerült benyújtania a brüsszeli bizottságnak a stratégiai tervezetét, amelyet várhatóan júniusra fognak jóváhagyni.

A tervezet szerint a vidékfejlesztési támogatások 35%-át a zöld fejlesztésekre kell fordítani. A kis- és közepes vállalkozásoknak kell juttatni 10%-ot, a fiatal gazdáknak pedig közvetlenül 1,4 százalékot. Elhangzott az is, hogy a nagyobb támogatásokhoz nagyobb szintű adminisztráció is társul. Mivel az export 57 százalékos növekedését irányozzuk elő, sokkal több figyelmet kell fordítani az értékesítés segítésére és forrásokat kell biztosítani a marketingtevékenységekre.

A Covid uralja a gazdaságot

Potori Norbert, az AKI Agrár-közgazdasági Intézet igazgatója a nemzetközi helyzet eseményeiről és folyamatairól beszélt. A legfontosabb tényező, ami mindenre hatással van, a Covid-járvány és az ellene meghozott intézkedések, valamint makrogazdasági beavatkozások.

A legtöbb beruházást sajnos elhalasztják, és a fogyasztói magatartás is folyamatosan változik. A megtakarítások nőttek, így többet költenek az emberek, de ez nem minden területre igaz.

Az európai húsiparban jelentős dolgozói hiány lépett fel, akadozik az ellátás, és romlik a mobilitás a nyersanyagok és a feldolgozott ter-
mékek esetében is. A me­-
ző­gazdasági árszintek 
várhatóan még to
vább emelked-nek, és maga-
san is maradnak, ami kamatemelésekkel és a fogyasztás csillapodásával járhat együtt.

Fontos faktor továbbá a geopolitikai konfliktus és instabilitás több ország esetében, de főként Kína részéről. A kínai sertéságazatban az import folyamatosan csökken, a visszaesés már drasztikus, míg a kínai állomány növekszik. A gabonapiacon többletigény keletkezik, ezért a globális készletek csökkennek például a búza esetében. A bevezetett járványügyi korlátozások miatt csökkenhet a gazdasági teljesítmény és a fogyasztás.

A számok nem hazudnak: koncentrálódik a termelés, 20 a gazdatársadalom.

Csak az összes vezető 28%-a rendelkezik középfokú agrárvégzettséggel.

2020-ban 31%-kal csökkent a gazdaságok száma 2010-hez képest.

Mivel az új ciklusban az export 57 százalékos növekedését irányozzuk elő, sokkal több figyelmet kell fordítani az értékesítés segítésére.

A mezőgazdasági árszintek várhatóan még tovább emelkednek, és magasan is maradnak.

agrariun2


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE