Agrárcenzus

Agrárcenzus - böngésző – 2010 óta kétharmadára csökkent a gazdaságok száma

Agrárcenzus 2020 címmel teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre tavaly a Központi Statisztikai Hivatal. Tízévente kerül sor az ország minden települését érintő adatgyűjtésre, a 2020. évi volt 
a hazai agrárstatisztika történetében 
a nyolcadik.

A KSH-kiadvány szerint az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, és információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről: „Az összegyűjtött és feldolgozott adatok szükségesek a következő évek megalapozott hazai és uniós támogatási és egyéb agrárszakmai döntéseihez, emellett a hazai gazdákat is segíthetik döntéseik előkészítésében. A feldolgozott adatokból az ágazat szereplőinek, a különböző szakmai és érdekképviseleti szervezeteknek, kutatóhelyeknek is széles körű elemzésre nyílik lehetősége, elősegítve ezzel az agrárium fejlődését.” Az agrárcenzushoz kapcsolódó kiadványsorozat első elemzése 234 ezer, mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság előzetes adatai alapján mutatja be a cenzus főbb eredményeit.

Az EU inkább a növénytermesztést támogatja

A legutóbbi, 2010-es cenzus óta a hazai gazdaságok száma az akkori mintegy 351 ezerről folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent – olvasható a KSH előzetes adatokat ismertető, 2021 áprilisában megjelent kiadványában. Egyre kisebb a főként állattartással foglalkozó gazdaságok aránya: 2010-hez képest 46%-ról 25%-ra csökkent, ugyanakkor a főként növénytermesztéssel foglalkozók aránya közel ennyivel nőtt. „Ez megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre unió­szintű adatok – 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel” – fogalmazott Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója. Véleménye szerint „az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növényter­mesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a növényter­mesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya”. Ami a számokat illeti, 2020-ban a gazdaságok 25 százaléka foglalkozott állattartással, 67 százaléka növénytermesztéssel, a többi vegyesen. Ez az arány 2010-ben 46, 41 és 13 százalék volt.

A földek több mint négyötöde szántó

Hogyan változott a legutóbbi cenzus óta az egyes művelési ágakon belül a növények által elfoglalt terület, hogyan alakult 2020-ban a saját tulajdon és a bérelt terület aránya az egyes gazdaságcsoportokban? Ezt vizsgálta a cenzus a mezőgazdasági földhasználat témakörében. A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület legnagyobbrészt szántó volt; a művelési ágak szerinti megoszlás: szántó 82,2%, gyep 14,8%, gyümölcsös 1,8%, szőlő 1,3%. A gyümölcstermesztésben az alma és az őszibarack területének aránya számottevően csökkent, a dió, a kajszi és a bodza részesedése nőtt. Míg 2010-ben a gyümölcsösök 36,6%-át foglalta el az alma, 2020-ban ez a terület 31,2 százalékra csökkent. A meggy aránya nem változott, 17,5 százalék, a dióé 6,6-ról 10,1%-ra nőtt, a szilváé 9,3-ról 8,6%-ra csökkent, a kajszibaracké 5,7-ről 7,9%-ra, a bodzáé 4,2-ről 6,4-re nőtt, az őszibaracké 7,3-ról 4,6%-ra csökkent.

Bérelt és saját földek

Közepes méretű, 5–300 hektárral rendelkező gazdaságok művelik hazánkban a mezőgazdasági terület több mint felét; a szántók 55,2 százalékát, a szőlő- és gyümölcsterület csaknem háromne­gye­­­­­­­­­­­dét – 72, illetve 74,6%-át –, míg a gyep művelési ág esetében ez az arány 60,5%. Egy hektárral vagy annál kisebb területtel rendelkezők művelik a szántó 0,1 százalékát, a szőlő 7, a gyümölcsös 3,9 százalékát; 1200 hektár és afelett ez az arány 9,2%, 0,2%, 1,1%. Minden művelési ágban a 40–64 év közöttiek használják a területet a legnagyobb arányban, 60-65 százalékban. A fiatal gazdálkodók által művelt terület aránya a gyümölcsösök esetében a legmagasabb, 15%.

A használt mezőgazdasági terület felét 2020-ban bérelték a gazdaságok, 45%-a pedig a saját tulajdonuk volt – nagyobb arányban szántót (53,4%), illetve gyepet (40,4%) béreltek. Saját területen állt (83,9%-ban) az üvegházak, fóliaházak, fóliasátrak zöme. Néhány további adat a kertészetről: 2000-ben a csaknem 2000 hektárnyi üvegház és a fóliasátrak nagyobb hányada, 60 százaléka átlagos állapotú fóliaborítású sátor, illetve blokkfólia. A fóliasátrak és az üvegházak együttes területének kétharmada nem rendelkezett fűtési lehetőséggel.

Több szarvasmarha, kevesebb sertés

Sokkal, 31 százalékkal több a szarvasmarha, mint tíz évvel ezelőtt, ám kevesebb a sertés és a juh. Szembetűnő a változás az állatállományban: míg 2010-ben 706 ezer, addig 2020-ban 928 ezer szarvasmarhát írtak össze. A tehénállományon belül egyre növekszik a húshasznúak aránya: az előző cenzus 22 százalékához képest 2020-ban ez 44 százalék volt.

A sertésállomány viszont 3 millió 154 ezerről 2 millió 992 ezerre, a juhállomány 1 millió 179 ezerről 967 ezerre csökkent tíz év alatt. Kevesebb a lúd és a kacsa is, az előbbi állománya 38, a kacsáé 46 százalékkal volt kisebb tavaly, mint 2010-ben. Csökkent a tyúk- és a pulykaállomány is, tyúkból 34 millió 131 ezret, pulykából 3 millió 602 ezret írtak össze 2010-ben, majd 29 millió 874 ezret, illetve 3 millió 434 ezret 2020-ban.

Idősebbek, de képzettebbek a gazdák

Külön fejezetet szentelt a cenzus a mezőgazdaságban dolgozóknak; számos kérdés irányult arra, hogy kik, milyen életkorban, milyen végzettséggel, felkészültséggel irányítják a gazdaságot. Nos, a 2020-as adatok szerint a fiatalabb generáció, a 40 év alattiak csak a gazdaságok 10 százalékát irányítják, a 40–64 évesek derékhada az 55 százalékát, és nem csekély, 35 százalék a 65 éves és idősebb korosztály. 2010-ben ez az arány még 13%, 60%, illetve 28% volt, tehát most több az idősebb a gazdálkodók között, mint tíz évvel ezelőtt. A nők aránya az idősebb korosztályban magasabb, a 65 éves vagy idősebb gazdálkodók 33%-a nő, a fiatalabb generációk között az arányuk 26 százalék. Elgondolkodtató, hogy az egyéni gazdaságok irányítóinak többsége nem tudja, vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években, meddig tervez dolgozni.

2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya; alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik 10,9%, középfokkal 18,7% és felsőfokkal 9,1%, de a többség, 52,9% a gyakorlati tapasztalataira támaszkodva gazdálkodik. A fiatalabbak nagyobb arányban rendelkeznek szakirányú képzettséggel, mint az idősebbek. A legnagyobb termelési értéket produkáló gazdaságoknál a fel­­­­sőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők aránya 60 százalék. Az alkalmazottak közül több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott a gazdaságokban 2020-ban.

A digitalizáció még a jövő

A hatékonyságnövelés érdekében a mezőgazdaságban is egyre inkább nélkülözhetetlennek tűnik a digitalizáció. Erre is kitért a cenzus: leggyakrabban banki ügyintézéshez használnak számítógépet a gazdálkodók (34%), általános irodai szoftvert 17 százalékuk használ. A precíziós eszközök közül a növényállapot-felmérés eszközeit használják a legnagyobb arányban (5,3%) a gazdaságok. Sorvezető/automata kormányzást alkalmaz 3,9%, döntéstámogató szoftveralkalmazást használ 2,3%, saját, illetve szolgáltatásként igénybe vett robotokat alkalmaz 0,7%, drónokat 1,4%.

Arra a kérdésre, hogy miért nem használ a gazdálkodó precíziós eszközöket, a legtöbben azt válaszolták, úgy gondolják, nincs rá szükségük a termelés során. Sokan pedig a szükséges ismeretek hiányára hivatkoztak – olvasható a KSH a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit összefoglaló kiadványában.

Több az idősebb a gazdálkodók között, mint tíz évvel ezelőtt. Elgondolkodtató, hogy az egyéni gazdaságok irányítóinak többsége mégsem tudja, meddig tervez dolgozni.

 

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió

Tags: Agrárcenzus, mezőgazdasági összeírás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom