EU–Mercosur

EU–Mercosur: megállapodtak

A dél-amerikai Mercosur-államok – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay – és az Európai Unió közötti átfogó kereskedelmi megállapodás kedvez az uniós ipari exportőröknek, ám az európai, így a magyar agráriumot a dél-amerikai olcsó import miatt igen érzékenyen érinti.

A sokat kritizált, közel húsz éven át húzódó tárgyalássorozat után, 2019. június végén létrejött megállapodást igen rossznak minősítette a legnagyobb európai gazdálkodói érdekképviseletnek számító COPA-COGECA. Amint az várható volt, az agrárlobbi, az uniós agrártermelők egyre hangosabban kritizálják az egyezményt, annak elvetését szorgalmazzák. Hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amint létrejött a megállapodás, 2019 nyarán sajtóközleményében tudatta: osztja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek aggodalmát, amelyek szerint az egyezség hatására Dél-Amerika – az uniós előírásoknál lazább környezet- és állatvédelmi, illetve élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt – olcsó marhahússal, baromfival árasztja el az EU-t, tönkretéve a termelőket, kiszolgáltatott helyzetbe és veszélybe sodorva az élelmiszer-ellátást és élelmiszer-biztonságot.

NAK: elfogadhatatlan

Határozottan kiáll a NAK a magyar, illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett a minapi, újabb sajtóközleményében is: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást. „Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!” – hangsúlyozzák a közleményben, majd kitérnek arra is, hogy a COPA-COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek több mint 23 millió gazdálkodót és 22 ezer szövetkezetet képviselő érdekképviseleti szerve – felhívta a figyelmet az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás kockázataira. Az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. A COPA-COGECA pedig kampányt indít, hogy megértesse, miért nem támogathatja az EU lakossága és gazdálkodói közössége a megállapodást annak jelenlegi formájában. Kampányvideójukban egyszerűen, közérthetően és példákkal magyarázzák el – két ágazatra vetítve –, magyar nyelvű felirattal is, hogy milyen félelmeket kelt a megállapodás. A példák magukért beszélnek: a Mercosur-országokból a vámmentesen beszállítani tervezett csirkehús mennyisége megegyezik Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével. Továbbá az EU olyan cukrot és etanolt importálna, amely nem felel meg saját előírásainak; Brazília 27 olyan gyom- és rovarirtót használ, melyeket Európában betiltottak – sorolja a NAK sajtóközleménye, hangsúlyozva: a megállapodás tovább szélesíti a kettős mércét, az EU-s gazdálkodók kárára. Míg az EU a „Szántóföldtől az asztalig” stratégia keretében ambiciózus célokról beszél, ez a kettős mérce teljesen érthetetlen, és azzal jár, hogy a termelés átkerül olyan országokba, ahol a gyártási szabványok meghatározására nincsen ráhatása Európának. „A NAK a COPA-COGECA szervezettel közösen felhívja az Európai Parlament figyelmét arra, hogy emelje fel a hangját ez ellen, védje a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit!” – zárul a közlemény.

Történelmi pillanat?

„Az Európai Unió és a Mercosur ma politikai megállapodásra jutott egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó kereskedelmi megállapodásról” – ezzel a mondattal kezdődik a 2019. június 28-án Brüsszelben kiadott sajtóközlemény. A megállapodás­ról Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke így nyilatkozott: „Óvatosan fogalmazva is elmondhatjuk, hogy történelmi pillanat ez. A feszült nemzetközi kereskedelmi helyezet ellenére a mai napon erőteljes jelzést küldünk Mercosur-partnereinkkel a világ felé arról, hogy a szabályokon alapuló kereskedelem oldalán állunk. E kereske­delmi megegyezéssel a Mercosur-országok úgy döntöttek, hogy megnyitják piacaikat az EU előtt. Ez nyilvánvalóan nagyszerű hír az Atlanti-óceán mindkét partján található vállalkozók, munkavállalók és gazdaságok számára, amelyek így évente több mint 4 milliárd euró értékű vámot takaríthatnak meg. Volumenét tekintve ez a megállapodás lesz az EU által valaha megkötött legnagyobb kereskedelmi megállapodás.”
Érdemes idézni ugyanakkor a mezőgaz­daságért és a vidékfejlesztésért felelős akkori uniós biztost, Phil Hogant: „A jövőben a különleges, kiváló minőségű uniós agrár-élelmiszeripari termékeink a Mercosur-országokban is megkapják a nekik kijáró védelmet, és ezáltal javul a piaci pozíciónk és bővülnek az exportlehetőségeink. A mai megállapodás kihívásokat is tartogat az európai mezőgazdasági szereplők számára, és az Európai Bizottság a gazdálkodók rendelkezésére fog állni e kihívások kezelésében. Ahhoz, hogy ez a megállapodás kölcsönösen előnyös le­­­­­­­gyen, a Mercosur-országokból származó mezőgazdasági termékek előtt csak gondosan igazgatott kvóták fenntartása mellett nyitjuk meg piacunkat, nehogy egy termék eláraszthassa az EU piacát, és ezáltal az uniós gazdálkodók megélhetését fenyegesse.”

A brüsszeli közlemény szerint „Nem fognak megváltozni az uniós élelmiszer-biztonsági előírások, és a behozott termékeknek a jövőben is minden esetben meg kell felelniük a szigorú uniós előírásoknak.”

Tartanak a megállapodástól a szarvasmarha-tenyésztők

BARANYAI SANDOR – Az Európai Unió és a Mercosur-államok kereskedelmi megállapodása az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat számára előnyt jelenthet, de a dél-amerikai húsimport konkurenciát hoz az uniós gazdáknak. Az egyik legérzékenyebb agrártermék a marhahús lehet, mert az árak tekintetében a dél-amerikai termelőkkel nehéz felvenni a versenyt. Miként látja a helyzetet? – kérdeztük a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége elnökét, Baranyai Sándort.

 – Izgalmas kérdése ez az elkövetkező időszaknak, hiszen a döntés a szarvasmarha-ágazatot nagyon érzékenyen érintheti: elsősorban a húsmarhatenyésztőket, de természetesen a tejelőágazat szereplőit is. Magyarországon sikeres, de nagyon érzékeny a húsmarhaágazat; elsősorban árérzékeny, hiszen nincs más termék, csak a borjú, illetve a nagy súlyra felhizlalt hízott bika. Ha ez a megállapodás az egyéb érdekek mentén létrejön – amelyek nagyban befolyásolhatják a megállapodások eredményét vagy eredménytelenségét –, akkor nem alaptalanul tartanak a megállapodástól nemcsak a magyar szarvasmarha-te­­nyész­­­­­­­tők, hanem az Európai Unióban ha­­­­sonló tevékenységet folytató gazdák is.

Tudjuk, hogy a szóban forgó dél-amerikai államokban nagy területen, olcsón tudnak előállítani marhahúst, és nyilván más minőségű marhahústermékről van szó. Másfelől az is igaz, hogy ellentmondás és érdekkülönbség van a fogyasztók és a terméket előállító gazdálkodók között, hiszen az egy főre jutó marhahúsfogyasztást Magyarországon nem lehet összehasonlítani a sertés- vagy akár a baromfihús-fogyasztással. A fogyasztóknak az az érdekük, hogy olcsó, de jó minőségű marhahúshoz jussanak. A gazdálkodóknak pedig az az érdekük, hogy minőségi marhahúst biztosítsanak a fogyasztóknak, akár itthon, akár az EU-ban, de az ágazat eredménytermelő képességének meg kell maradnia. A magyar és európai húsmarhatenyésztők törekednek minőségi marhahús, úgynevezett prémiumtermékek előállítására, kínálatára. Ez a tendencia jól láthatóan kezd érvényesülni, ám ha az európai piacot elönti az olcsó importtermék marhahúsból, akkor nagy kérdés, hogy a vásárló mit választ, és milyen áron tudjuk elhelyezni a termékeinket a rendelkezésre álló piacokon.

 – Ebben a helyzetben hogyan lehetne támogatni az európai gazdálkodókat?

 – Ha létrejön a megállapodás, akkor, tetszik vagy nem, a helyzettel szembe kell nézniük a magyar, illetve az európai uniós marhahústermelőknek. Fontos, hogy a megállapodások mennyiségi korlátokat fogalmazzanak meg, és minőségi, valamint egészségügyi feltételek is kerüljenek a létrejövő megállapodásokba. Az egyébként sem nagy lendületű magyar marhahústermelés csak akkor tud fennmaradni az új helyzetben, ha az ágazathoz megnövelt európai uniós, illetve nemzeti támogatások kapcsolódnak. Ha az egyéb gazdasági és piaci érdekek az Európai Uniót a megállapodás irányába viszik, akkor a legfontosabb cél, hogy a saját termelési alapjaink megmaradjanak, ne számolják fel az ágazatokat. Ezt pedig csak uniós, illetve nemzeti kiegészítőkkel lehet segíteni, fenntartani.

A lényeg az én olvasatomban, hogy az egyik oldalon nem örülünk a megállapodásnak, a másik oldalon vannak egyéb indokok, amelyek ezt fölülírják. A megoldás véleményem szerint, hogy a fontos ágazatokat, amelyek a termelőktől függetlenül kerülnek hátrányos helyzetbe, segíteni kell, azért, hogy a termelés alapjai fennmaradjanak. Törekedni kell a konszenzusra, az visz előre.

Nem egyértelmű, hogy az előnyök felülmúlják-e a kockázatokat

Mi a helyzet az exporttal?

Az EU–Mercosur régióközi megállapodással túlnyomórészt megszűnnek a Mercosur-országokba irányuló uniós exportra kivetett vámok, és az uniós vállalkozások évi 4 milliárd eurónyi vám megtakarításával válhatnak versenyképesebbé. Az uniós ipar tekintetében a megállapodás fellendítheti azon uniós termékek exportját, amelyekre eddig magas, sőt olykor prohibitív vámtételeket kellett fizetni. Ilyen a személygépkocsik (35%-os vám), a gépjárműalkatrészek (14-18%), a gépek (14-20%), a vegyi anyagok (akár 18%), a gyógyszerek (akár 14%), a ruházat és a lábbelik (35%) vagy a kötöttáru (26%) ágazata. Az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat számára előnyt jelent, hogy a Mercosur eltörli a jelenleg az uniós exporttermékekre – csokoládé és cukoráruk (20%), bor (27%), szeszes ital (20–35%) és üdítők (20–35%) – kivetett magas vámokat. A megállapodás – bizonyos kvótákhoz kötve – vámmentességet biztosít az uniós tejtermékeknek (a vám jelenleg 28%), különös tekintettel a sajtokra.

„Ahhoz, hogy a megállapodás kölcsönösen előnyös legyen, a Mercosur-országokból származó mezőgazdasági termékek előtt csak gondosan igazgatott kvóták fenntartása mellett nyitjuk meg piacunkat.”
Phil Hogan mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős korábbi uniós biztos (2019–2020)

„Az Atlanti-óceán mindkét partján található vállalkozók, munkavállalók és gazdaságok így évente több mint 4 milliárd euró értékű vámot takaríthatnak meg.”
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió

Tags: megállapodás, EU–Mercosur

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom