Pozíciót erősítve – Az állattartásban valamennyi ágazat többletforráshoz juthat

– Az egyes ágazatok milyen támogatásra számíthatnak, hol várható emelés, és hol várható esetleg megvonás? Lehet-e már tudni, hogy az egyes állattartók mivel kapnak többet, mint az előző ciklus során? 
– Amennyiben a közvetlen támogatások és az elérhető nemzeti támogatások forrásának együttesét nézzük, akkor megállapítható, hogy a 2014. évi támogatási kerethez képest a cukorrépa-termesztőket leszámítva az uniós forrásból támogatható valamennyi ágazat többletforráshoz jut majd. Az anyajuhok esetében 168%-kal, a tej esetében 72%-kal, a húsmarha vonatkozásában pedig 43%-kal több forrásra számíthatnak a termelők. A növénytermesztési ágazatoknál a zöldség esetében 211%-kal, a gyümölcsnél 89%-kal, a rizsnél pedig 68%-kal magasabb keretösszegek lesznek az ágazatok számára biztosítva.
– Az állattartást a kormány a jövőben kiemelten támogatja, egyes hírek szerint akár ezermilliárd is juthat ide a következő ciklusban. Mely ágazatok kapnak több pénzt, és mi ennek az oka, illetve a célja? – Az előzőekben elmondottakon túl a 2014–2020-as időszakban – a Vidékfejlesztési Programon keresztül – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) valóban jelentős támogatáshoz juthatnak az állattartók. Részükre több intézkedés is biztosít forrást. Az állattenyésztési ágazat versenyképességét és energiahatékonyságának növelését különböző – összesen 65,7 Mrd forintos (219 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva) forrásösszeggel – beruházási pályázatokkal kívánjuk előmozdítani. Közvetlenül az állatlétszám alapú támogatás az állatjóléti intézkedés keretében a tejelő szarvasmarha ágazat számára jelent kiegészítő támogatást: 15,3 Mrd forint 
(51 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva) plusz, illetve a degresszióból visszafolyó többletforrásokból további 88,8 millió euró (26,64 Mrd forint 300 forintos árfolyammal számolva). Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel közvetetten van lehetőség támogatni a legeltetéses állattenyésztést. Az ötéves intézkedésre 125,76 Mrd forint (419,2 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva) forrás van betervezve. A kormányzat a következő költségvetési időszakban is kiemelt feladatként kezeli a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajok kérdését, ezért a génmegőrzéshez megnövelt – közel 16,14 Mrd forint (53,8 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva) – forrást terveztünk be.
– Az állattartással foglalkozó vállalkozások közül melyek indulnak nagyobb eséllyel egyes pályázatokon, a kisebb vagy nagyobb állattartók részesülnek inkább előnyben majd?
– A közvetlen támogatások állattenyésztési ágazatokra fordítható megemelt forrásai normatív támogatások, itt mindenki ugyanolyan eséllyel vehet részt 
a konstrukcióban, ha teljesíti a jogosultsági követelményeket, és a fajlagos támogatás is egyforma minden kedvezményezett számára. Másrészt a kormány egyik legfontosabb célja, hogy munkahelyeket teremtsen, illetve segítse megőrizni a már meglévőket. A 2014–2020-as időszak Vidékfejlesztési Programja is igazodik ehhez a célhoz, így a támogatásokat igénylők közül azok részesülhetnek majd előnyben, akik jelentős mértékben hozzájárulnak ehhez a célhoz. A vállalkozók oldaláról megközelítve a kérdést, a kis- és közepes méretű vállalkozások és családi gazdaságok támogatása a korábbiakhoz képest jóval erőteljesebben kerül előtérbe a következő években.

{guest}

{loadposition popupLogin} {/guest} {!guest} {user_group !10}

– Az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókra – vagyis jellemzően a nagyobb állattartó telepekre – vonatkozó megvonások hány állattartó telepet érintenek? Nekik lesz lehetőségük máshonnan a kieső támogatást pótolni?
– A korábbi becslések alapján összesen közel 520 termelőt érinthet a támogatáscsökkentés. Számukra különösen fontos szerepet tölt majd be a termeléshez kötött támogatások növekvő kerete, továbbá a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program, mellyel évente közel 33 milliárd forint többletforrást igényelhetnek 
az átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT), az állatjóléti támogatások és egyes, állattenyésztéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezésére szolgáló nemzeti jogcímek által. Az ÁNT keretében a tejtermelők 2015-ben összesen mintegy 20 Mrd Ft támogatást kapnak, amiből 14 milliárd Ft a többletforrás, a szarvasmarhatartók – több jogcímen – 11 Mrd Ft támogatásra (nagyjából 5 milliárd Ft többletforrás), a juhtenyésztők pedig 3–3,5 Mrd Ft nemzeti támogatásra és 0,5–1 Mrd Ft többletforrásra számíthatnak. A sertéságazat mintegy 8,6 milliárd forint többlet állatjóléti támogatásban részesülhet a már most meghirdetett 8,5 milliárdos keretösszeg mellett, a baromfitartók 8 milliárdos állatjóléti forrása pedig 11 milliárd forintra emelkedik. Nemzeti szinten szintén állat-egészségügyi kiadások támogatására lehet többet fordítani (8,5 milliárd forint), melyből 2,5 milliárd a növekmény 2014-hez képest, és 1 milliárd ahhoz képest, amire eredetileg lett volna keret. A közegészségügy és higiénia szempontjából kiemelten fontos az elhullott állatok ártalmatlanítása, amelynek keretét 600 millió forinttal, 3,6 milliárdra kívánja a tárca felemelni.
A program teljes időszaka alatt 
212 milliárd forint új forrás – melyből 
180 milliárd forint nemzeti támogatás – lesz elérhető. Ez kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására fordítható. A keretösszeg 
6 éven át nyújt majd hathatós segítséget az állatállomány további növeléséhez.
– A korábbi tervekkel vagy hírekkel ellentétben valóban megmarad a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatása 2016 után is? Miért döntöttek így végül?
– Az állatjóléti támogatás valóban elérhető lesz a 2014–2020-as időszakban is, de ahogy a kérdésben is szerepel, csak 2016 után. Ennek az az oka, hogy meg kell várni a támogatás kiírásával, hogy a 2011-ben meghirdetett 5 éves támogatási időszak leteljen. Ennek forrását a degresszivitás biztosítja. Ez alatt azt a döntést kell érteni, amely alapján az 1200 hektár feletti gazdaságoktól a SAPS-t 100%-ban elvonják. Az így felszabaduló – évi 20,72 milliárd Ft (2015 és 2020 között összesen 124,32 milliárd Ft) – forrást az uniós szabályok szerint az EMVA-ból finanszírozható intézkedések támogatására kell fordítani. Az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatáscsökkentésből eredő forrásoknak az EMVA-ból nyújtott egyes támogatások finanszírozásához történő felhasználásáról szóló 1487/2014. (VIII. 28.) Korm. határozat alapján a többletforrásból 2017–2020 között évi 8 milliárd forintnak megfelelő forrás áll majd rendelkezésre az intézkedésben várhatóan részt vevő – körülbelül 500-600 – állattartó számára.
– Mit tanácsolnak azoknak, akik most szeretnének mezőgazdasági vállalkozásba kezdeni? Van-e olyan kiemelt terület, amit a kormány azzal a céllal támogat, hogy kifejezetten arra ösztönözze a gazdálkodókat vagy a gazdálkodással még csak most ismerkedőket?
– A közvetlen támogatások, valamint az azokat kiegészítő nemzeti támogatások átalakuló rendszere – kiegészülve a minisztérium és a kormány egyéb intézkedéseivel, stratégiáival – rávilágít arra, hogy milyen irányba kellene átalakítani a termelőknek a gazdálkodásuk struktúráját. Több esetben ez markáns célja is az egyes ágazatokat (pl. állattenyésztés, kertészet) szabályozó intézkedéseknek. Ugyanakkor a gazdálkodóknak döntéseiket nem a támogatáspolitika vagy egyéb szakpolitikai intézkedések hatására kell meghozniuk, hanem azokat a piaci, értékesítési feltételek és lehetőségek alakulása kell, hogy meghatározza.
– Az élelmiszeripar terén milyen változások, előrelépések várhatóak 2020-ig?
– A 2014–2020-as időszak vidékfejlesztési forrásai jelentős mértékben hozzá kívánnak járulni az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javításához, valamint energiahatékonyságának növeléséhez. 
A Vidékfejlesztési Program forrásaiból mintegy 200 Mrd Ft támogatás felhasználása tervezett a hazai mezőgazdasági alapanyag-termeléssel szoros kapcsolatban álló, elsődleges feldolgozást végző mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és hatékonyságának növelésére, illetve innovatív, új vállalkozások létrehozására. Ugyanitt kaphatnak támogatást – mérettől függetlenül – a mezőgazdasági termelő vállalkozások élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseikhez. Mivel kiemelt cél az élelmiszer-biztonság kérdése és a minőségi élelmiszer-előállítás növelése, ezért támogatjuk a különböző minőségi rendszerekhez csatlakozni kívánó vállalkozásokat is. Annak érdekében, hogy a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatot erősítsük, a jövőben támogatjuk a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy termékeikkel minél közvetlenebb módon eljuthassanak a fogyasztókhoz.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) különböző prioritásai keretében további mintegy 
100 Mrd Ft támogatáshoz juthatnak az elsődleges feldolgozást végző középvállalkozások. Ez a tőkeinjekció lehetővé teszi az élelmiszeripar jelenlegi strukturális problémáinak csökkentését, növeli a szektor foglalkoztatását, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar mezőgazdasági alapanyagok hozzáadott értéke növekedjen – erősítve ezzel az agrár- és élelmiszeripar exportpiaci pozícióját.

{/user_group} {user_group 10} Ide jöhet az előfizetői tartalom!!!{/user_group} {/guest}

Szerző: Koroknai Edit