Munkanélküliből idénymunkás

2020.06.03

Tudnak-e, illetve akarnak-e a pincérek cseresznyét szedni? Nem mindenhol fog gondot okozni a magyar mezőgazdaságban az új koronavírus-járvány, de várhatóan lesznek olyan munkatípusok, ahol más szakmák átmenetileg munka nélkül maradt képviselőivel kell majd megoldani a normális esetben alkalmazott idénymunkások hiányát.

Munkanélküliből idénymunkás


A vendéglátásban, a turizmusban vagy éppen a szolgáltatószektorban nagy számban akadnak most olyanok, akik elveszítették a munkahelyüket. Az élelmiszeripari vállalkozások és a gazdaságok az új típusú koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt ugyanakkor munkaerőhiánnyal küzdhetnek: az egyes mezőgazdasági munkafázisok nagyon szűk és szoros biológiai határidőkhöz kötöttek, egy-egy munkafolyamat elvégzésének elmaradása a teljes növényállomány megsemmisüléséhez vagy termésveszteséghez vezet. Létkérdés emiatt, hogy a következő hónapokban megfelelő mennyiségű ember álljon rendelkezésre a különféle feladatok elvégzéséhez. [elofizeto]

Álláslehetőségek 
a Munkaszüreten

Az Agrárminisztérium – a német mezőgazdasági minisztériumhoz hasonlóan – Munkaszüret néven online platformot hozott létre, amely az élelmiszer-alapanyagot előállítókat és termelőket köti össze a potenciális munkavállalóikkal. 
A regisztráció nélkül is azonnal használható portálon betöltetlen állások között böngészhetünk a szántóföldi növénytermesztés, a szabadföldi zöldségtermesztés, a zöldséghajtatás, a gyümölcstermesztés, a szőlőtermesztés, a sertéstartás, a ba­­romfitartás, a húsmarhatartás, a tejhasznú szarvasmarha tartása, valamint a juhtartás területein. A szántóföldi növénytermesztés kategóriában május 5-én hat ajánlat volt elérhető, a cégek mezőgazdasági gépkezelő technikust kerestek, illetve valakit, aki képes elvégezni a hibrid kukorica növényápolási munkáit. A szabadföldi növénytermesztés kategóriájában két ajánlat volt, spárgaszedésre, valamint biosárgarépa, paprika, burgonya, brokkoli és a karfiol növényápolási munkáinak elvégzésére kerestek embert. A többi növényes kategóriában kertészeti növényápolásra és betakarításra, mezőgazdasági erőgépek kezelésére, kézi és gépi gyümölcsbetakarításra kerestek idénymunkaerőt. 
A sertés- és baromfiágazatban május 5-ig nem kerestek munkásokat, ahogyan 
a mar­­­­­­ha- és juhtartók sem.

A Google-ba a mezőgazdasági idénymunka kifejezést beírva a Jooble álláskereső portál linkje ugrik fel első találatként: az oldalra kattintva május 5-én 395 állásajánlat volt elérhető. A lista meglehetősen eklektikus: a legtöbben általános mezőgazdasági munkás címszó alatt keresnek ideiglenes munkavállalókat, például ló- és szarvasmarha-gondozónak vagy épp a burgonyaszedésre, -válogatásra és -mosásra, illetve káposztakivágásra és pucolásra, fele részben szántóföldi, fele részben pedig csomagolóüzemi körülmények között.

Hiányzik a szakmai tapasztalat

A hirtelen megugrott munkanélküliségre többek szerint nem a mezőgazdaság lesz a megoldás. A Magyarországon közel 30 éve jelen lévő, 2005 óta a munkaerő-kölcsönzés és munkaerő-közvetítés területén is piacvezető Trenkwalder Kft. elemzése szerint a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka lesz képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható. Az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes vállalkozások közül a Trenkwalder mintegy 650 vállalkozást mért fel, ebből jelzett vissza 5 százalék. A cég azt írja, hogy az állattartással és -feldolgozással foglalkozó vállalkozások stagnálnak vagy leépítenek, egyedül a baromfival foglalkozó vállalkozások jelenthetnek lehetőséget komolyabb munkaerő-felszívásra. Pótlólagos munkaerőre főként a szabadföldi zöldségtermesztés és a gabonatermesztés területén lehet igény. A gyümölcstermesztésben a kései fagyok miatt idén várhatóan a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség – erről beszélt nekünk korábban Pusztai József, a csorvási Hunapfel Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója is –, az idénymunkák egy részénél pedig a nagyfokú fizikai terhelés akadályozza meg, hogy egy korábban irodai ülőmunkát végző alkalmazottat vegyenek fel mezőgazdasági munkásnak.

Az agráriumba – a gyümölcsszedést és más könnyebb munkákat leszámítva – most leginkább olyanokat várnak, akiknek korábban már volt tapasztalatuk 
a mezőgazdasági munkákról. A Munka­­­szüret oldalán mezőgazdasági gépkezelő technikust kereső Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársa, dr. Török Jolán kérdésünkre elmondta, hogy az új munkatárs feladata lesz a munkavégzés a társaság földterületein és külső kísérletekben önjáró és függesztett vető- és betakarítógépekkel és művelőeszközökkel. A gépkezelő technikus fogja továbbá elvégezni a vezetési és szállítási munkákat, valamint részt vállal az eszközök karbantartásában és a meghibásodott gépek javításaiban is. A szezon már elkezdődött, és egészen október 15-ig igényt tartanának az új munkatársra. Kiszomborba további munkaerőt is keresnek, még egy gépkezelőt, valamint egy mezőgazdasági munkást is várnak. „Több üres pozíciónkat sikerült feltöltenünk a közelmúltban. A kiszombori Dénesmajorba felvett munkaerő esetében akár későbbi tovább foglalkoztatás is szóba kerülhet. A napokban töltjük fel az oldalra a másik két említett munkaköri pozíciót. Ezek a gépkezelő techni­kusnál kevésbé speciális munkakörök, így reméljük, hogy népszerűek lesznek. Jó kezdeményezésnek tartjuk az agrármunkaerő-közvetítő online platformot” –mondta dr. Török Jolán.

Egyelőre tehát az látszik, hogy nálunk nehezebb lesz megoldani a mezőgazdasági munkaerőhiányt, mint például a németeknél. Ennek egyik fő oka az alacsony fizetés lehet: 2019 júniusában a mezőgazdasági munkák óradíja Magyarországon 1000 forint körül volt, Németországban viszont egy idénymunkás 3400 forintot, szerencsés esetben még többet is megkereshet óránként. A munkaerő-közvetítő kezdeményezéseket rengetegen osztják meg a német közösségi média felületein, és több internetes oldal is foglalkozik idénymunkás-kereséssel. Az Agrarheute információi szerint a mezőgazdasági idénymunkások keresése hatalmas siker, március 30-ig azon az idénymunkás-közvetítő platformon, amelynek az üzemeltetésében az Agrarheute is részt vesz, több mint 36 ezren jelentkeztek.

Korábban is munkaerőhiány volt

A mezőgazdasági idénymunkások hiánya hazánkban nem új jelenség. A csúcs­időszak a július–szeptemberi betakarí­tási szezon, ilyenkor nagyjából 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, 2019-ben pedig körülbelül 10-15 ezer fő hiányzott. A termelők a munkaerőhiány enyhítésére igyekeznek jobb munkakörülményeket biztosítani: amit lehet, gépesítenek, például szalag viszi a dinnyét a teherautóra. A nagyobb termelők emellett igyekeznek úgy kialakítani a növénykultúrát, hogy áprilistól szeptember végéig tudjanak munkát biztosítani.

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kérdésünkre elmondta: „A kertészetekben a többlet-munkaerőigény most kezd jelentkezni. A legtöbb gazdaság, vállalkozó rendelkezik állandó munkaerővel: ez lehet alkalmazott vagy alkalmi is, aki évek óta visszajár. Azok pótlása nehézkes, akik Erdélyből és Kárpátaljáról jönnek. Ez a becslések szerint évente 25-30 ezer fő. Jelenleg a spárgabetakarítás és az eperszedés indult el, ezeken a területeken a korábbi években külföldieket is szép számmal alkalmaztak. Mivel külföldről ma nehéz bejönni, ezért a más ágazatokban felszabadult munkaerővel kell őket pótolni. Egyelőre ez elég nehézkesen megy, vannak pozitív és negatív tapasztalatok is, de még a szezon elején vagyunk.”

Csak részmegoldás

Csak részben jelenthet megoldást a mezőgazdaság akut munkaerőigényére a más ágazatok nehézségei miatt felszabaduló munkaerő: az elbocsátottak közül főként azok mehetnek majd idénymunkákra, akiknek már van tapasztalatuk ebben, és közel élnek a termelés helyszíneihez – összegezte a jelenleg kialakult helyzetet az Agráruniónak Malatinszki György, a Malagrow Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a mezőgazdasági szereplők számára hosszabb távon kifizetődőbb lenne 
a technológiai fejlesztésre és a professzionális árutermelés feltételeinek megvalósítására koncentrálni.

Vsan azonban néhány olyan eset, amikor a munkájukat elvesztett dolgozók részt vállalnak a mezőgazdasági idénymunkákban. „Ez főként vidéken, elsősorban az alföldi megyékben valószínű, ahol a kézimunka-igényes ágazatok, 
a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Itt is elsősorban azokra lehet számítani, akiknek van mezőgazdasági munkatapasztalatuk, már dolgoztak idénymunkán keresetkiegészítésként vagy a diákéveik zsebpénzének megszerzésére” – vélekedett az ügyvezető, aki szerint semmiképp nem életszerű, hogy a korábban más tapasztalatot szerzett, illetve irodában dolgozó személyzet mezőgazdasági idénymunkára jelentkezzen. Különösen akkor nem, ha ezek a munkavállalók megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élnek.

[/elofizeto]


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE