Idénymunka van, munkaerő alig

2020.04.26

Itthon és külföldön is súlyos gondokat okoz a határok lezárása Az új típusú koronavírus miatt kialakult helyzetben sürgető szükség lett azokra az idénymunkásokra, akik normális esetben ilyenkor elérhetőek, most viszont – a járvány miatt a legtöbb európai uniós országban márciusban elrendelt beutazási tilalom miatt – nem tudtak eljutni azokba az országokba, ahol szükség lenne a munkájukra. Hogyan oldható meg a helyzet?

Idénymunka van, munkaerő alig


Az uniós tagállamok jelentős része visszaállította a határellenőrzést, és a más tagországok állampolgárainak belépését korlátozó intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy meggátolja a ko­­ronavírus terjedését. Így viszont azok az idénymunkások sem tudnak beutazni az egyes országokba, akik ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák nagy részét végzik: Németországban például nagyjából 100 ezer idénymunkásra lenne szükség a mezőgazdasági ágazatban, 
de a március 20-án elrendelt beutazási tilalom után csak 20 ezren maradtak az országban. Többnyire európai uniós társországok – például Lengyelország, Románia, Bulgária – állampolgárairól van szó, akik normális esetben 75 napot dolgozhatnak a gazdaságokban. Ezt most 115 napra emelték, április 2-án pedig feloldották a teljes beutazási tilalmat: áprilisban 40 ezer, májusban pedig további 40 ezer külföldi idénymunkást fogadhatnak fel a mezőgazdasági termelők.[elofizeto]

A német szabályok szigorúak: a mezőgazdasági idénymunkások kizárólag re­­pülővel és csak csoportosan utazhatnak be Németországba, és ugyanígy távozhatnak. Az idénymunkásokat a német szövetségi rendőrség egységei fogadják a reptereken, megvizsgálják egészségi állapotukat, fertőzésgyanú esetén pedig megtagadják a belépést az országba.

Mi történik Magyarországon?

Németországban a szociális távolságtartást úgy próbálják megoldani, hogy az idénymunkásokat legfeljebb 20 emberből álló csoportokba osztják. A csoportok tagjai az első 14 napon – a koronavírus lappangási ideje alatt – karanténban vannak, vagyis együtt dolgoznak, szabad­idejükben azonban nem érintkezhetnek más csoportok tagjaival és nem hagyhatják el a szállásukat, illetve a munkavégzés helyét. A szállásokon és a csoportok szállításához használt járműveken csak minden második férőhelyet szabad betölteni, hogy elkerüljék a járvány terjedését elősegítő zsúfoltságot. A munkások csak védőmaszkban és kesztyűben dolgozhatnak, más csoport tagjaitól legkevesebb másfél méter távolságot kell tartaniuk.

A német mezőgazdasági minisztérium a munkaerőhiány enyhítésére egy kü­­lön állásközvetítő portált is indított. Ezt az ötletet a magyar Agrárminisztérium is átvette: néhány napja Munkaszüret néven vált elérhetővé az a mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldal, amellyel arra kívánják felhívni 
a figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség.

Az oldallal egyelőre nincsenek valós életbeli tapasztalatok, hiszen csak nemrég, április 3-án hozták létre. Mivel a portál egyelőre fejlesztés alatt áll, csak később fog kiderülni, hogy sikerült-e ezen a mó­­don jelentős számban mezőgazdasági idénymunkásokat toboroznia a minisztériumnak. Az online platform fő célja, hogy az élelmiszer-alapanyagokat előállítókat és a termelőket összekösse a potenciális munkavállalóikkal. Az állást keresőknek regisztrálniuk kell, és ezt követően böngészhetnek betöltetlen állásokat a szántóföldi növénytermesztés, a szabadföldi zöldségtermesztés, a zöldséghajtatás, 
a gyümölcstermesztés, a szőlőtermesztés, a sertéstartás, a baromfitartás, a húsmarhatartás, a tejhasznú szarvasmarha tartása, valamint a juhtartás területein.


Mi lesz a szezonális munkákkal?

Az idénymunkások hazai helyzetével kap­­­­csolatban megkerestük Pusztai Józsefet, a csorvási Hunapfel Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatóját is, aki az idénymunkával kapcsolatos kérdésünkre elmondta: ők eddig sem alkalmaztak külföldi idénymunkásokat, így a határátlépési korlátozások nem érintik őket. „Bízom abban, hogy ahogyan az elmúlt években is, a gyümölcsszedés idén is megoldható lesz a helyi munkaerő, elsősorban diákok és esetleg egyetemisták alkalmazásával. Ez nagyban függ attól is, hogy a szedés időszakában mekkora számban lesznek jelen a megyénkben koronavírusos páciensek, és milyen korlátozások maradnak esetleg még akkor is érvényben. A korábbi években jellemzően 5-600 embert alkalmaztunk gyümölcsszedésre, de az oroszországi embargó miatt később ez a szám körülbelül a felére, 2-300 emberre csökkent. A korábbi évekhez képest idén annyiból is rosszabb a helyzet, hogy még a virágzás előtti időszakban, zöld bimbós állapotban komolyabb fagykárunk is keletkezett. Emiatt csak kisebb mennyiségű termésre számítunk, aminek 
a leszüreteléséhez becsléseim szerint mintegy 100 idénymunkás is elegendő lesz. A meggy esetében gépi rázásra állunk át, és csak a cseresznye, az alma és a szilva szedését végezzük majd továbbra is kézzel” – mondja a jelenlegi, a fagykár pontos mértékének ismerete miatt ma még bizonytalan nyári kilátásokról Pusztai József.

Elmondása szerint Békés megyében jellemzően nem alkalmaznak külföldi munkaerőt, a dinnyések és az üvegházasok is döntően hazai munkaerőt vesznek igénybe. A foglalkoztatási sajátosságok a mezőgazdaság egyes ágazatait tekintve egészen eltérő képet mutathatnak: a nyugati határ közelében Ausztriába járnak át dolgozni az idénymunkások, a keleti határ közelében viszont rengeteg a keletről érkező idénymunkás. A mezőgazdasági idénymunkában dolgozók száma 2019-ben havi átlagban 35,5 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2020-as kormánydokumentum adatai szerint.

Egyelőre csak feltételezések vannak arról, hogy a külföldi vendégmunkások esetleges hiánya hogyan érinti majd a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazdasági idénymunkások zöme Romániából érkezik, róluk jelen pillanatban annyit tudunk, hogy a román belügyminiszter április 4-én bejelentette: lehetővé teszik charter repülőjáratok indítását, amelyekkel román idénymunkások utazhatnak más országokba a célországok beleegyezésével. Az Átlátszó március 22-ei cikke szerint nehéz helyzetbe kerültek azok a kertészetek, ahol spárgaszedéssel foglalkoznak: ez a terület nagy élőmunkát igényel, a portálnak pedig egy gazda úgy nyilatkozott, hogy idén egyelőre senki sem jöhet át Romániából, ezek a vendégmunkások ugyanis nem erdélyi, román–magyar kettős, hanem csak román állampolgárok.


Mennyi munkát végez el hazánkban 
a szezonálisan foglalkoztatott munkaerő?

A hazai zöldség-gyümölcs ágazatban a termelés mintegy kétharmadát a szezonálisan foglalkoztatott munkaerő végzi, egyharmada pedig állandó foglalkoztatott. Az egyes munkafázisok nagyon szűk és szoros biológiai határidőkhöz kötöttek. Egy-egy munkafolyamat elvégzésének elmaradása a teljes növényállomány megsemmisüléséhez vagy jelentős mennyiségi és minőségi termésveszteséghez vezet, így létkérdés, hogy megfelelő mennyiségű ember álljon rendelkezésre a termelés elvégzéséhez – idézi Nagy István agrárminiszter szavait az Agrárminisztérium közleménye.

Mik az uniós ajánlások 
a helyzet kezelésére?

Uniós szinten egy március 30-án kiadott ajánlással igyekeznek kezelni a kialakult helyzetet. Az Európai Bizottság útmutatója azt javasolja 
a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé a határokon naponta átlépő mintegy 1,5 millió európai munkavállaló számára a lehető leggyorsabb határátkelést, a bizottság emellett azt is szeretné engedélyezni, hogy az uniós országok beengedjék a más tagállamokból érkező élelmiszeripari dolgozókat és az idénymunkásokat, ahogyan ez Németországban már megtörtént. Az év végéig tartó átmeneti időszakban jogilag még mindig az uniós szabályozás alá tartozó Nagy-Britanniában már most 90 ezer kelet-európai vendégmunkás hiányzik a mezőgazdaságból. Franciaországban sikeresnek bizonyult 
a francia mezőgazdasági miniszter felhívása, amely a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket arra kérte, hogy menjenek ki a földekre dolgozni, ezzel segítve az idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságot. 
A kampánynak köszönhetően né-hány nap alatt 207 ezer önkéntes jelentkezett. A francia gazdaság évtizedek óta több ezer külföldi idénymunkást alkalmaz a földeken, ők a karanténszabályok és a határlezárások miatt nem mehettek Franciaországba.

[/elofizeto]


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE