Évtizede hegymenetben a földárak

A piac transzparenssé vált, 
a reális érték jól becsülhető

Már tíz éve tart 
az áremelkedés a hazai termőföldpiacon. A szakértő szerint az adásvételi és bérleti rendszer hatékonyan működik, és a mezőgazdaság összességében jövedelmező ágazattá vált.

2009-ben egy hektár szántó átlagára 491 200 Ft, 2014-ben már 939 200 Ft, 2016-ban 1 302 400 Ft, 2018-ban pedig 1 486 700 Ft volt. A szántóföldek átlagban tehát a háromszorosára drágultak. A földbérleti díjak kevéssel több, mint a kétszeresére nőttek tíz év alatt: 2008-ban 24 600 Ft, 2011-ben 32 800 Ft, 2015-ben 45 700 Ft, 2018-ban 55 700 Ft volt egy hektár szántó bérlete.

(Forrás: www.ksh.hu: STADAT 4. 1. 5. Földbérleti díjak és termőföld árak művelési ágak szerint [2008–].)

A használt földterület Magyarországon (2018. májusi KSH-adat) összesen 
9 303 400 hektár.

Forgalom – vezet a szántó

A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 11 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben, a földbérleti díjak 6,5 százalékkal emelkedtek – adta hírül az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványa alapján. Megközelítőleg ugyanannyi termőföld került forgalomba 2018-ban, mint az azt megelőző esztendőben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek egy százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek; a magasabb árak következtében a keletkezett forgalmi érték 9,8 százalékkal meghaladta a 2017. évit. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 14 százaléka erdő, 10 százaléka gyep volt, a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös.

A legnagyobb mértékben, 33 százalékkal Fejér megyében nőtt az értékesített terület nagysága, míg Pest megyében csökkent a leginkább: 25 százalékkal. Bács-Kiskun megyében forgalmazták 
a legtöbb termőföldet, 7800 hektárt, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett 7300 és 6100 hektárral. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását tekintve minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet, 5700 hektárt. A KSH adatai szerint az alföldi megyékben realizálódott a szántóértékesítés több mint a fele.
A legtöbb szőlőt, 400 hektárt Heves, 
a legtöbb gyümölcsöst, 600 hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták-vet­­­­ték; utóbbi megyében cserélt gazdát a legtöbb, 1500 hektárnyi erdő is.

Kétmillió egy hektárért, sőt!

A termőföldárak tehát, ha mérsékeltebben is, de tovább emelkedtek: a Takarék Termőföldindex 2019 elemzési adatai szerint nominálisan 8,1 százalékos, reálértéken 5,2 százalékos volt a drágulás 2017-hez képest 2018-ban. Egy hektár szántóföld átlagára országosan megközelíti 
a másfél millió forintot – ebben szerepel hektáronkénti csaknem 3 milliós és félmillió forint/ha alatti átlagár is. Az előbbire Hajdúböszörmény környékén, az utóbbira Észak-Magyarországon adódott példa. A legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a Dél-Alföldön drágultak 2017-ről 2018-ra a szántóterületek. A megyéket tekintve 2018-ban Hajdú-Biharban volt a legdrágább, átlagosan több mint 2 millió forint egy hektár szántó, míg Nógrádban 736 ezer forintot tett ki az átlagár. Mindent egybevetve a földterületek 48,6 százalékkal drágultak Magyarországon a tulajdonszerzés 2014-es szigorítását követő időszakban, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban 137 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, reálértelemben pedig megduplázódott a földek értéke.

Drágulás – élen a gyümölcsösök

A művelési ágakat tekintve a gyümölcsösök drágultak 2017-ről 2018-ra a legnagyobb mértékben: a súlyozott országos át­­­­­­­lagárak 16,8 százalékkal változtak a Ta­­­­­­­­­­­­karék Index elemzőinek adatai szerint (TAKARÉK Termőföldindex 2019 – Folytatódott a növekedés a termőföldpiacon). A szőlőknél 9,5 százalékos árnövekedést mértek – országosan a legdrágábban, 1,78 millió Ft/ha átlagáron a szőlőterületeket adták-vették 2018-ban. A „gyümölcsösök” művelési ágban az országos fajlagos átlag­ár 1,74 millió forint volt hektáronként. 
A legmagasabb árat – hektáronként 2,293 millió forintot – a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni, de ennek az árnak a közelében járt a Közép-Dunántúl is 2,287 millió, majd a Dél-Dunántúl 2,24 millió forinttal.

A gyep, rét és legelő művelési ágba tartozó földterület Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon volt a legdrágább, átlagos fajlagos áron 1,4 millió, illetve 1,25 millió forint. Erdőhöz, fásított területhez a legdrágábban – 1,037 millió forint/ha átlagáron – a Nyugat-Dunántúlon, legkedvezőbben – 602 ezer fo-­­­­­
rint/ha – Észak-Magyarországon lehetett jutni.

Tulajdonszerkezet, bérleti díj

A mai magyar birtokméretekre, a szétaprózódott tulajdoni szerkezetre hívják fel a figyelmet az Agrotax adatai. Országos adatbázisuk szerint a tulajdoni hányadokra figyelemmel átlagosan 1,42 hektár volt 2018-ban az értékesített szántóföldek nagysága.

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja a KSH adatai szerint 2018-ban átlagosan 6,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A legtöbbet, hektáronként 75 500–75 500 forintot Hajdú-Bihar és Tolna megyében; 70 900 forintot pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fizettek a bérlők a szántóért. 2018-ban a vételi ár 3,7%-át tette ki egy hektár szántó éves bérleti díja.

Földárak az EU-ban

Az Európai Unió tagállamaiban a termőföldárak tekintetében rendkívül nagyok a különbségek. A KSH Statisztikai Tükör „Termőföldárak és bérleti díjak 2018” adatai szerint a szántó átlagára 2017-ben Hollandiában 68 ezer euró/hektár, míg Romániában 2 ezer euró/hektár volt. 2011 és 2017 között a legnagyobb mértékben Csehországban és Litvániában drágult, háromszorosára emelkedett a szántó ára; Észtországban, Bulgáriában, Magyaror­szá­­­­­gon és Lengyelországban pedig a dup­­lájára.

Az iratok magassága elérte a 80 centit

Bő három évtizede 150-200 hektáron kezdte, napjainkban 2500 hektáron gazdálkodik Szarvas, Szentes határában Gazsó János vetőmagtermesztési szakmérnök, a dél-alföldi térségben vezető vetőmag-előállító Mezőmag Kft. ügyvezetője, akit 
a földárakról, forgalomról, haszonbérleti díjakról kérdeztük.
„Errefelé sok az osztatlan közös tulajdon, a kisebb földterület. Az egy hektár alattiakra alig van kereslet, inkább csak azok veszik meg, akik eddig is bérelték-művelik. Az ár itt egy hektárra számítva 800 ezer-egymillió forint, de kevés az adás-vétel, inkább a bérlet a jellemző” – sorolta a szakember. Mint elmondta, maguk is több mint száz földdarabot bérelnek, és csak elvétve van lehetőség vásárlásra. A fő gond a földhaszonbérletekkel, hogy a kis parcellák még mindig osztatlan közös tulajdonban vannak, nem történt meg a végleges rendezés. Így például 106 tulajdonostól(!) kellett a Linear-öntözőberendezés felállításához átjárhatósági nyilatkozatot beszerezniük – az e tárgyban keletkezett iratok egymásra pakolva 80 centiméter magasra nőttek.

A térségben a termőföldárak a következőképpen alakultak: a 20–25 aranykorona értékű területeken 1,2–1,8 millió forint/ha, a 30 Ak fölötti földeké 1,8–2,5 millió forint/ha. Számottevően emelkedtek az árak az elmúlt években, nem utolsósorban az állami földek értékesítésére 2014–15-ben meghirdetett program következményeként. „A családom is vásárolt több mint 200 hektárt, 10 százalékos önerővel, 20 év futamidővel, 1,8 százalékos kamattal” – mondta el Gazsó János, aki úgy véli, sok egyéb mellett a földárakat, bérleti díjakat is jelentősen befolyásolja a következő hét év EU-s támogatásainak mértéke.