Műtrágyázás

Műtrágyázás okosan

A tápanyagpótlást talajvizsgálati eredményekre kellene alapozni

Nemcsak a földekre kijuttatott műtrágya mennyisége, hanem a felhasznált típusok változatosabb alkalmazása is fontos lenne a talajminőségre vonatkozó adatok figyelembevétele alapján. Néha pedig egyszerűen csak egy kis meszet kellene alkalmazni, amikor túl savanyúnak bizonyul a talaj.

A hazai műtrágya-felhasználás mennyisége jelenleg nem nevezhető elegendőnek, bár az elmúlt négy-öt évben folyamatos növekedés volt tapasztalható, ami 2018-ban egy kisebb visszaesést mutatott. 
A termelőszövetkezetek működése idején még nem volt probléma a hazai földek műtrágya-ellátottságával, hiszen az 1970-es, 1980-as években gyakran a 350 kilogrammot is elérte az egy hektár földre kijuttatott NPK (nitrogén-foszfor-kálium) hatóanyag mennyisége. Mára nagyot változott a helyzet, hiszen jelenleg az is jónak számít, ha az egy hektárra kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége eléri 
a 100-115 kilogrammot.

2018-ban a kereslet csökkent

Az elmúlt néhány évet nézve a hazai mű­­­­­­­trágya-felhasználás ingadozónak volt mondható: 2014-től egészen 2017-ig folyamatos növekedést tapasztalhattunk (az egyszerű és összetett műtrágyák értékesítése 1 307 104 tonnáról 1 696 615 tonnára nőtt), 2018-ra azonban 1 532 257 tonnára esett vissza. Ha csak az összetett, NPK műtrágya-felhasználást nézzük, akkor ugyanezt a trendet láthatjuk: 2014-ben 321 991 tonnát értékesítettek, ami 2017-re 463 058 tonnára nőtt, 2018-ra viszont 435 455 tonnára esett vissza 
az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatgyűjtése alapján.

Dr. Gulyás Miklóst, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Talajtani és Agroké­miai Tanszékének adjunktusát arról kérdeztük, milyen tényezők állhattak a 2018-as műtrágya-felhasználás csökkenésének hátterében, milyen adatok várhatóak idén és a következő években, valamint miként alakulhatnak majd a közeljövőben a különféle műtrágyák árai.

„Valóban érzékelhettünk egyfajta csök­kenést a műtrágya-felhasználásban, ha­­son­­ló tendencia azonban már a korábbi években, például négy-öt évvel ezelőtt is megfigyelhető volt. A statisztikákat áttekintve úgy gondolom, hogy a 2018-as csökkenés a különféle piaci változások eredménye volt: ezen változások egyike a műtrágyaárak tavalyi emelkedése, illetve a gazdák, felvásárlók részéről a termények iránti kereslet-kínálat változása. Műtrágyából ugyanis bőven elegendő mennyiség állt rendelkezésre a piacon, a felhasználói oldalon volt kisebb az igény. Az elmúlt évek statisztikáit figyelve viszont év közben is több esztendőben megfigyelhető volt a műtrágya-felhasználást érintő stagnálás, bár összességében valóban növekedés volt tapasztalható” – mondja Gulyás Miklós.


Több műtrágyát és pontosabban kellene kijuttatni

Az okleveles környezetgazdálkodási ag­­rármérnök, környezetmérnök és talaj­tani szakmérnök szerint is előnyös lenne, ha a műtrágya-felhasználás tovább növekedne, mint a jelenleg alkalmazott mennyiségek, mert az évi 100-115 kilogramm hektáronként kijuttatott NPK hatóanyag-mennyiség még mindig nem elég magas. Az is örvendetes volna a szakember szerint, ha a felhasználás változatosabbá válna. „A korábbi évek során berögződött műtrágyázási gyakorlatok helyett sok esetben érdemes lenne figyelembe venni a talajvizsgálati eredményeket és ezek után meghatározni a felhasználandó műtrágyamennyiségeket. A mészammon-salétrom felhasználása a statisztikai adatok alapján ugyan nagyon megemelkedett, ezenkívül azonban más anyagokat is érdemes lenne nagyobb mennyiségben alkalmazni. A talajvizsgálatokat kötelezően el kellene végeznie a gazdák egy részének, és az eredmények értelmezését követően meghatározni, hogy milyen típusú és milyen mennyiségű műtrágyát érdemes alkalmazni a földeken. Elsősorban azokra a gazdákra gondolok itt, akik ezt eddig nem tették meg, vagy ha igen, akkor nem alkalmaznak szaktanácsadókat, nekik ugyanis általában a rendelkezésükre állnak a talajokra vonatkozó aktuális laborvizsgálati eredmények. A gazdák többsége azonban a saját tapasztalataim alapján nem vesz igénybe ilyen döntéstámogatási segítséget, így náluk feltétlenül szükségesnek látom a megfelelő talajvizsgálatok elvégzését és szakszerű kiértékelését” – hangsúlyozza Gulyás Miklós.

A szakember szerint sok esetben egyébként nem is a nem megfelelő mennyiségű műtrágyázás, hanem például a meszezés hiánya okoz terméskiesést. Ez olyankor lenne fontos, amikor a talaj túlzott savanyodása figyelhető meg: ilyenkor nem minden esetben jelent megoldást a mészammon-salétrom használata, még ha a gazdák úgy is gondolják, hogy ez elegendő lesz. A fenntartó meszezés esetében nem kell nagy mennyiségekre gondolni egyébként, 50-100 kilogramm mész kijuttatása is bőven elegendő lehet.

Hogyan alakulnak az árak?

A Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Köz­­­­­­pont Agrárgazdasági Kutatóintézeté­nek (NAIK AKI) legutóbbi statisztikai je­­lenté­se szerint 2018 óta nagyot ugrott a műtrágyaféleségek ára: 2019 júliusában az ammónium-nitrát ára 33 százalék­kal haladta meg a 2018. júliusi árat, a mész­ammon-salétrom pedig 25 százalékkal került többe, mint tavaly. Más műtrágyatípusoknál nem volt ekkora áremelkedés, az NPK műtrágyák például csak alig 
5 százalék feletti mértékben drágultak.

Gulyás Miklós szerint a jövőt tekintve érdemes a nemzetközi árviszonyokból kiindulni és ebből következtetéseket levonni a közeljövőben várható hazai viszonyokra. „A műtrágyaárak folyamatos emelkedést mutatnak, ez teljesen egyértelmű, a nemzetközi és a hazai piacokon is, bár egyes termékek esetében ez 
az ár­­­­emelkedés nem feltétlenül lesz draszti­kus. Hazai viszonylatban – általánosságban véve – egy három-öt-tíz százalékos évenkénti áremelkedés figyelhető meg folyamatosan. Hozzá kell tenni, hogy év közben is többnyire jelen van egyfajta ingadozás, így amikor nagyobb szükség van a műtrágyára, akkor akár olcsóbban is hozzá lehet jutni.

A gyártók és forgalmazók esetében a gyártó- és tárolókapacitás határozza meg, hogy mekkora műtrágyamennyiségeket tudnak készleten tartani azokból a típusokból, amelyek keresettebbek és kevesebbe kerülnek, ezzel is szabályozva a piaci árakat” – mondja 
a szakember.

Jogerősen nyertek Bige Lászlóék, 
de a kénsavgyár nem indulhat újra

A hazai műtrágyaárakra is érezhető hatást gyakorolt a Nitrogénművek Zrt. szolnoki gyárával szembeni hatósági eljárás. Ebben az ügyben 2019. október 24-én hirdetett ítéletet a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tanácsa Bige László cégének, a Bige Holding szolnoki műtrágyagyáregységének bezárása és a kénsavüzem működésének felfüggesztése ügyében. A bíróság megállapította, hogy a megyei katasztrófavédelem szabálytalanul záratta be a műtrágyagyárat, 
a kénsavüzem bezárását viszont jogszerűnek találták. Mint ismert, 2019 májusának végén a területi katasztrófavédelmi igazgatóság kemenceszivárgásra hivatkozva először a kénsavgyár működését függesztette fel, néhány nappal később pedig egy újabb határozattal általánosan betiltotta a veszélyes üzemnek minősülő gyár működését. Bige László és cége egyaránt tiltakozott a működését betiltó határozatok ellen, ennek eredménye lett az októberi, immár végleges bírósági határozat. A gyár teljes működését megtiltó határozatot a bíróság megsemmisítette. Mivel azonban a kénsavüzem működésének felfüggesztése ügyében a bíróság a hatóságnak adott igazat, a kénsavgyár nem indulhat újra.

mutragyazas

Fotó: MTI/Mészáros János

Szerző: AgrárUnió

Tags: műtrágya, műtrágyázás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom