családtámogatási program

Új családtámogatási program

Különleges Semmelweis-nap: gondolatok a tervezett jogszabályokról

Okkal övezi nagy érdeklődés a családtámogatással kapcsolatos új programot. 
A támogatások részleteit ezután fogjuk megismerni, ráadásul – úgy tűnik – ezek egy része még nem készült el. Nem biztos tehát, hogy céltalan elmélkedni a programról, hiszen a részletszabályok hatálybalépéséig még van idő. Talán arra is, hogy a célszerűtlen intézkedések ne szülessenek meg, a pozitívak pedig nagyobb hangsúlyt kapjanak.

A program politikai. Meghirdetett elvei szerint az intézkedések a családok támogatását célozzák. A politikai döntések helyes mivoltát végül a választók fogják visszaigazolni. Kiderül majd, hogy 
a támogatásnak ez a módszere mennyire egyezik a köz akaratával. Kiderül, hogy ez több embernek tetszik (válik hasznára), mint amennyinek nem vagy fordítva. 
A politológusok nyilván majd elkészítik az elemzéseket. Ez a cikk erre nem vállalkozik. Pusztán néhány, jogi szempontból talán érdekes kérdést igyekszik körbejárni.

Családokat segítő jogszabályok

A diszkrimináció (megkülönböztetés) akkor válik jogi kategóriává, ha jogellenes. A jogszabályokban rögzített megkülönböztetés formálisan nem lehet jogellenes, hiszen a jog írja elő. Ám lehet igazságtalan, és a jogalkotó feladata annak reális felmérése, hogy egy jogszabályban rögzített megkülönböztetés még „tűréshatáron belül” van-e.

Kezdjük azzal, hogy a nagyszülői gyed, tehát a lehetőség, hogy a még ak­­­­­­­­­tív, munkaviszonyban álló nagyszülők anya­­­gi támogatást kapnak ahhoz, hogy gyermeküket segítve unokájukat otthon gondozhassák, nagyszerű, valóban a családokat segítő támogatás. A bölcsődei helyek számának növelése azoknak nyújthat komoly segítséget, akik nem olyan szerencsések, hogy igénybe tudnák venni a nagyszülők segítségét. Ezek az intézkedések nem diszkriminatívak, a támogatások sem életkorhoz, sem nemhez, sem családi állapothoz, sem előélethez (elvált, özvegy) nem kötnek kedvezményt.

És ez így van jól. Képzeljük el, hogy milyen visszás lenne, ha ezekből a támogatásokból kizárnák az állampolgárok bizonyos körét. Ha például azok a nagyszülők, akiknek a gyermeke özvegyként, elváltként neveli az unokákat, nem ve­­hetné igénybe a nagyszülői gyedet. Mi lenne, ha az újonnan kialakított bölcsődei helyekre csak azok a gyerekek kerülhetnének be, akik édesanyja 18 és 40 éves kor között van, vagy ha nem lehetne beíratni azokat a gyerekeket, akik 2019. július 1. napja előtt születtek, ha gyermeküket egyedül nevelő férfiak nem adhatnák be gyermeküket az újonnan kialakított bölcsődei helyekre.. Az eddigi híradások alapján – legalábbis úgy tűnik – nincs tervbe véve, hogy a családokat (tulajdonképpen a gyermekeket) ezen támogatások kapcsán bármiféle hátrányos megkülönböztetés érné.

Megjelenik a diszkrimináció

A támogatások egyes elemei viszont kérdéseket vetnek fel. A családok támogatása keretében a 10 millió forintos szabad felhasználású hitel azoknak a családoknak jár, ahol az anyuka 18 és 40 éves kora között van, s ahol vállalják, hogy gyermeket szülnek. Minél többet szülnek, annál kevésbé és kedvezőbben kell törleszteni a hitelt. A harmadik lurkó után a teljes összeg visszafizetésének kényszere alól is mentesülhetnek.

A támogatás másik eleme szerint a már meglévő gyermekek mellé vállalt további gyerekek esetén a meglévő jelzáloghitel alól is lehet (részben) mentesülni. 
A második gyermek után egymillió forintot engednek el, a harmadik után pedig 
4 millió forintot.

A családtámogatás célját figyelve érthetetlen, hogy a már gyerekkel rendelkező családok esetében a másodikat, illetve harmadikat csak akkor tekintik a kedvezmény szempontjából gyereknek, ha az 2019. július 1. napja után születik. Ugyanis a család akkor is család, ha a gyerekek már megvannak, 2019. július 1. előtt születnek, s akkor is, ha csak ezután fognak megszületni. (Sőt, talán az a gyerek, aki már van, „inkább” gyerek, min aki még nincs, ugyanis már nem „alakulhat vissza” üzleti kamatozású hiteltartozássá, az viszont, aki még nincs, sajnos igen.)

A négy- vagy többgyermekes anyák esetében komoly csábítás és élethosszig tartó könnyítés lehet a személyi jövedelemadó eltörlése. Nyilván sokan gondoljuk azt, hogy ezek az anyák megérdemlik a kedvezményt, ugyanakkor okkal érezhetünk együtt azokkal a derék férfiakkal, akik valamilyen okból (mert például megözvegyültek) ugyanennyi gyermeket nevelnek fel, s a jelenlegi tervek szerint hasonló kedvezményre nem számíthatnak.

Hogy van értelme vitát nyitni a tervezett intézkedések egyes elemeiről, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy máris vannak pozitív változások az eredeti elképzelésekhez képest. Az az elképzelés például megváltozott, hogy csak nők, mégpedig csak az első házasságban élő nők vehetnek fel kedvező kamatozású hitelt. Nyilván jogellenes megkülönböztetés a férfiakat kizárni ebből a támogatásból (ezen túl jogilag értelmezhetetlen is, hiszen a házasságban élő férfi és nő házastársi vagyonközösségben van). A férfiak „kizárása” a támogatásból azért is észszerűtlen lenne, mert előfordulhat, hogy a családban ő rendelkezik három év munkaviszonnyal, ami előfeltétele a támogatás igénybevételének. És valljuk be: három gyerek esetében életszerűbb is, hogy az apának legyen munkahelye. Arra pedig nehéz lenne jogilag értékelhető magyarázatot találni, hogy az első házassággal létrejött család bármilyen észszerű, jogszerű indokkal megkülönböztethető lenne a második vagy további házasságkötésekkel létrejött családtól. (Az a korábban napvilágot látott okfejtés, miszerint a kedvezmény igénybevételének előfeltétele az első házasságkötés, viszont 
a házastárs halálával megszűnt házasság nem minősül házasságnak, kifejezetten morbid.)

Nem értjük… Vagy mégis?

A támogatásoknak tehát van olyan része, amely kifejezetten diszkriminatívnak tűnik. Miért inkább gyerek az, aki 2019. július 1. után születik, mint az, aki már megszületett? Mi értelme csak azokat a családokat támogatni, amelyek csak eztán vállalják a második, harmadik gyereket? Az a gyerek, aki már tinédzser, és lehet, hogy 10 év múlva adófizető lesz, miért ér kevesebbet az államnak, mint az, aki nem is biztos, hogy megszületik, s ha igen, akkor is 25-30 év múlva lesz adófizető? Mennyivel leszünk többen, ha azok, akiket nem támogatnak (hátrányosan megkülönböztetnek), esetleg elmennek az országból? Szerintem a majdan születők megbecsüléséhez a már megszületettek megbecsülésén keresztül vezet az út.

Persze az államnak is vannak szempontjai. Nem rossz „üzlet” három évig tartó befektetéssel megalapozni a közeljövő adóbevételeit. A hitelekből kibővített lakások, kedvezménnyel megvásárolt autók kedvet csinálhatnak a gyermekvállaláshoz. Ha összejön a gyerek, akkor nem kell visszafizetni (optimális esetben) semmit, „csak” fel kell őket nevelni, ami nemcsak rengeteg kiadással jár, hanem komoly állami bevételekkel is. Ha csak a gyerekek kitaníttatásáig vásárolt ruha és élelmiszer, használati tárgyak áfatartalmát vesszük alapul, az már önmagában bőven meghaladja a kedvezmény összegét. Ha a gyermek itthon marad, akkor részt vesz majd a termelésben és adót is fog fizetni. Ha többen maradnak itthon, mint akik közben elmennek...

A kérdéseket újragondolva lehetne úgy alakítani a részletszabályokat, hogy ne legyen csalódás a vége a jó szándéknak. Csalódhatnak ugyanis azok, akik gyereke(ke)t vállalnak, aztán mégsem jön össze a gyerek, vagy elválnak, meg kell osztani a vagyont és a terheket. Akik megveszik a nagyobb lakást, az autót, majd nem lesz elég pénz a fenntartásra a gyereknevelés mellett, nem lesz energia a munkára, megszűnik a munkahely, kiesik az adókedvezmény. Akik pedig biztos, hogy csalódnak, azok a már (második, harmadik) gyermeket nevelő családok, egyedülállók, akik azzal szembesülnek, hogy gyerekeiket (és őket) nem tekinti az állam olyan értékesnek, mint mások puszta ígéreteit. Akik úgy járnak, mint azok, akik hűségesek a biztosítótársasághoz, telefonszolgáltatóhoz, így elesnek 
az újonnan szerződőknek járó kedvezményektől. Csakhogy míg az elégedetlen ügyfél szolgáltatót vált, addig ők ezt nem tehetik meg (hacsak nem országot váltanak).

Július 1., a fordulat napja

2019. július 1. napja a családtámogatási kedvezmények szempontjából fordulónap, egyébként is nevezetes nap. Ez a gyógyítók ünnepnapja, a Semmelweis-nap. Az anyák megmentőjéről elnevezett nap hagyományosan munkaszüneti nap az egészségügyi szolgáltatóknál, csak ügyeletben dolgoznak. Lehet, hogy idén ez másképpen lesz, aki ugyanis egy nappal előtte szüli meg második gyermekét, egymillió forinttól, aki pedig a harmadik gyermekét, az négymillió forint jelzáloghitel-kedvezménytől esik el! Nem irigylem azt a kismamát, aki a fordulónapot megelőző éjjel vajúdik harmadik gyermekével, hacsak a részletszabályok úgy nem alakulnak, hogy kizárják a sértő diszkriminációt a támogatások rendszeréből.


Persze az államnak is vannak szempontjai: nem rossz „üzlet” há­­roméves befektetéssel megalapozni 
a közeljövő adóbevételeit.

Szerző: Dr Zeke László

Tags: családtámogatási program

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom