Mi lesz veled, magyar falu?

Beszélgetés Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozóval

A hazai falvak nem nevezhetők a rendszerváltás nyerteseinek. Csökkenő népességszám, fogyatkozó munkalehetőség, elszegényedés sújtja kisebb településeinket, ahol 
a termelőszövetkezetek felszámolásával bő egymillió munkahely szűnt meg három évtized alatt.

Raskó György

Van-e ebből kiút? Van, ha mindent újratervezünk, és közösen megteremtjük a modern, 21. századi magyar falut – véli Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.

 – Próbáljunk tipizálni: mi történt azokkal 
a 18-20 éves fiatalemberekkel, akik a nyolcvanas évek második felében helyezkedtek el egy falusi termelőszövetkezetben, de aztán a rendszerváltással elvesztették a munkájukat? Hogyan élnek most, három évtized elteltével, ha nem költöztek be egy közeli városba?

 – A rendszerváltozás előtti utolsó évben, 1989-ben a KSH még 1 millió 250 ezer foglalkoztatottat tartott nyilván a mezőgazdaságban, bár ebben benne voltak a melléküzemágakban dolgozók is. Mostanra 215 ezerre csökkent ez a szám, vagyis bő egymillió munkahely szűnt meg a fal­vak­ban. Az említett fiatalemberek közül tehát hárman-négyen sikeres egyéni vállalkozók lettek, néhányuk pedig meg tudott maradni a téesz utódszervezetében brigádveze­tőként, traktorosként, bár ezek száma elenyésző. Az ilyen gazdasági társaságok ugyanis országosan körülbelül 60-70 ezer főt foglalkoztatnak, vagyis egy-egy falura meglehetősen alacsony százalék jön ki. Az egykori szövetkezeti dolgozók nagy része elköltözött egy közeli városba vagy Budapestre, esetleg Nyugat-Európába. A magyar falvakban az elvándorlás miatti lét­­számcsökkenés mára közel 600 ezer főre tehető. Nagy probléma, hogy nemcsak mezőgazdasági, de egyéb munka­lehetőség is alig van a kisebb településeken. A fogyat­ko­zó és elszegényedő falusi lakosság nem jelent komoly vásárlóerőt, ezért a boltosok, fodrászok, kőművesek, festők, kovácsok is eltűntek a falvakból, egyedül talán a kocs­­márosok maradtak meg. 
A kapcsolódó szolgáltatások iránti kereslet drámai mértékben megcsappant 
a ki­­­lencvenes években.

Szerző: AgrárUnió