Jogos védelem?

A sajtóban az utóbbi időben elhíresült „meggyboros gazda” ügye kapcsán a jogos védelem fogalma a közbeszéd részévé vált úgy, hogy sokak számára nem tisztázott, pontosan mit is jelent ez. Milyen védekezési módok alkalmazását teszik tehát lehetővé a jogszabályok a gazdának, aki a javait óvja?
Számon kérhető-e a rendőrség, ha úgy érezzük, nem kellő alapossággal végzi a nyomozati munkát? Erről és még sok egyébről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet.


– Mit nevezünk jogos védelemnek?
– A jogos védelem az, amikor valaki a saját tulajdonát vagy személyét érő, másként el nem hárítható közvetlen támadást véd ki. A jogos védelem nemcsak 
a személy ellen irányuló támadás esetén lehetséges, hanem akkor is, ha valaki a saját tulajdonát védi a rendelkezésére álló eszközökkel. A jogos védelemnél a korábbi szabályozás szerint az alapállás az volt, hogy a támadással arányos módon lehet védekezni, jogszabályban rögzítették, hogy milyen támadással milyen védekezés áll arányban. Ez azt jelentette például, hogy az élet elleni támadással arányban áll az élet elleni védekezés. A megfelelő arányosság megállapítása jórészt bírói mérlegelés tárgyát képezte. A konkrét esetek kapcsán a bíró feladata volt eldönteni, mit kell emberélet elleni támadásnak tekinteni, ennek érdekében igyekeznek a legapróbb részleteket is feltárni. Sok esetben az, aki élt a jogos önvédelemmel, maga is igen komoly bajba került.
– Miben történt változás a törvénymódosítást követően?
– A jelenlegi szabályozás szerint támadás közben, ha közvetlen veszélyben van élet vagy vagyon, nem szükséges mérlegelni, hogy arányos-e annak az elhárítása. Egy másik területen azonban megmaradt a bírói vizsgálódás és a szubjektum szerepe, ez pedig: a szándék. Jelenleg az ilyen esetekben az vizsgálja a bíróság, hogy 
a védekezés milyen szándékkal történt. 
A jogalkalmazó azt próbálja például felderíteni, hogy az volt-e a szándék, hogy valakit, aki a tulajdonunkat dézsmálja, elriasszanak, vagy pedig az, hogy úgy riasszam el, hogy ennek következtében meg is haljon. Napjaink elhíresült esete a borosgazdáé, amely vélhetően precedensértékű lesz többek között azért is, mert a vádhatóság fellebbez enyhítésért. Ebben az esetben is azt kellett és kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy mi volt a szándéka a gazdának. Ha az volt, hogy az elkövetőnek egy jó erős gyomorrontással menjen el a kedve az ilyen jellegű cselekménytől, és emellett figyelmeztetés is kikerült, hogy valamely hordókban vegyszerezett bor van, akkor megfelelően járt el. Abban az esetben is megfelelően, ha nem jelölte meg, mely hordóban van a riasztó hatású folyadék, és abban az esetben is, ha a tolvaj nem tudott olvasni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a szándéka a tolvaj halálos megmérgezése volt, illetve semmilyen módon nem figyelmeztette a veszélyre, akkor a tette merőben más elbírálás alá esik. Gyakran előfordul, hogy a terület őrzése céljából a tulajdonos villanypásztort használ. Ha abból a célból teszi ezt, hogy a potenciális elkövetőt elriassza, és a vezetékekben nem 220 voltot keringet, akkor nem kérhető számon rajta, ha előre nem látható körülmény miatt az áram mégis agyonüti az áldozatot.
– Milyen előre nem látható körülményre gondol?
– Akár rendszer- vagy technikai problémára, de az áldozat egészségi problémájára is. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem a „védelmi rendszer”, hanem maga a tulajdonos találja szemben magát a betolakodóval, és a találkozás következtében a támadó súlyosan megsérül vagy meghal. A bíróság itt a körülményekből próbálja a szándékot feltárni, figyelembe véve a szemben álló felek testi adottságait vagy akár a küzdősportokban való jártasságát. Az összes életviszonyt nem lehet leírni, így nem lehet rögzíteni, hogy mekkora a megfelelő áramerősség, vagy mit tehetünk a hordókba, vagy hogy a harapós kutyára vonatkozó táblát pontosan hová kell kihelyezni. Ezek megállapítása továbbra is a bírói mérlegelés tárgya maradt. Úgy gondolom, hogy ez így helyes, hiszen ha a joggal birtokolt területet korlátozás nélkül, akár emberélet kioltásával is meg lehetne védeni, az visszaélésekre adhatna lehetőséget.
– Hiába azonban a szigorodó jogszabályi környezet, a gazdálkodók megítélése szerint ez sem elég, és sajnos sok esetben azt sem érzik, hogy a nyomozó hatóság mindent megtesz, hogy a cselekmény újbóli megvalósítását megakadályozza, illetve az elkövetőket kézre kerítse.
– Teljességgel megértem a tulajdonos feldúltságát, aki hiába tesz meg mindent, hogy javait jogkövető módon megóvja, mégis bekövetkezik a kár. Tehetetlenségének mértéke tovább növekedhet, amikor úgy érzi, hogy a feljelentést követően a rendőrség nem az elvárható mértékben foglalkozik az ügyével. Annak bizonyítása azonban, hogy a rendőrség nem megfelelően végezte a munkáját, roppant körülményes. Egy élő jogeset kapcsán tudom ezt érzékeltetni: egy ingatlan tulajdonosai meghaltak, az örökösök pedig nem tudtak beköltözni, így az lakatlanul maradt. A házat viszonylag rövid idő alatt széthordták, tégláig lebontották. Az új tulajdonos megtette a feljelentést az illetékes rendőrkapitányságon, ahol a tetteseket a mai napig nem tudták előállítani, annak ellenére, hogy kitaposott ösvény vezetett a házakhoz, ahol az ingatlan egyes darabjait meg is találták. A lefolytatott bizonyítási eljárás során a nyomozó hatóság nem talált elégséges bizonyítékot a vádemelésre. A károsult, ha úgy érzi, nem kellő alapossággal járt el a hatóság, kártérítési igénnyel fordulhat bírósághoz, azonban tudni kell, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár igen nehezen bizonyítható. Mindaddig, amíg a rendőrségnek jogában áll elhalasztani egy általa folytatott nyomozati eljárást, vádemelésre indítványt tenni vagy nem tenni, addig pernyertesség szempontjából nagy kockázatot vállal, aki kártérítési igényével a hatóságot perli. Ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozás értelmében a kártérítés sikerrel kérhető azokban az esetekben, amikor a hatóság jogkörében eljárva bűncselekményt vagy valami roppant súlyos eljárásjogi hibát vétett.

Szerző: Szöőr Bea

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom