KAP

Egyszerű és nagyszerű? – Nyilvános az új KAP-tervezet

Júniusban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) részletes tervezetét.

Az új KAP a jelenleginél jóval nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak, és kiemelten kezeli a környezettudatos és fenntartható gazdálkodás elősegítését, a vidéki térségek megerősítését, emellett a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését. Most úgy tűnik, az új ciklusban valamivel kevesebb jut agrárcélokra, mint a korábbiban.

A bizottság által júniusban kiadott KAP-tervezet értelmében az új, 2021–2027 közötti ciklusban folyóáron 5 százalékkal csökkenne az uniós agrárbüdzsé, az EB 
a javaslatban 365 milliárd eurós agrárköltségvetést irányoz elő. Ez az unió átfogó költségvetési keretének (1 279 milliárd euró) 28,5 százaléka, ami elmarad a 2014–2020 közötti 37,6 százaléktól.

Az új közös agrárpolitikának több olyan kihívásra kell választ adnia, amely az unió mezőgazdaságának és agrártermelők széles körének problémát okoz. Ilyen például, hogy a mezőgazdasági termelők bevétele továbbra is elmarad a gazdaság többi területén jellemzőétől, vagy azok a 2030-ra aktuálissá váló környezeti feszültségek, amelyek a potenciális nitrogéntöbbletből adódnak. Egyre súlyosabb gond az unóban a generációváltás elmaradása és a fiatal gazdálkodók helyzete is.

Általánosságban

Az új KAP-javaslatban olyan általános célok szerepelnek, mint az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása vagy a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez, de fontos feladat a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése is. Emellett gazdasági (például mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban), társadalmi (mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára) és környezeti (fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása) célok is szerepelnek a tervezetben. Az új KAP horizontális célkitűzései között a fenntarthatóság, az egyszerűsítés és a korszerűsítés a legfőbb célok.

Lezajlott az első vita

Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan 2018. június 1-jén mutatta be a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitika (KAP) rendelettervezeteit, amely első érdemi vitáját 
a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén tartották. A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, hogy Magyarország csak olyan új uniós szabályozás elfogadását fogja támogatni, amely valóban egyszerűbbé teszi a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférést, a tagállamok számára pedig azok kifizetését. Az ülés egy hosszú tárgyalássorozat első állomása volt, az új szabályok leghamarabb 2021-től lépnek hatályba.

Bővülő mozgástér

Az új KAP-ban a korábbiakhoz képest jelentősen bővülhet a tagállamok mozgástere saját támogatáspolitikájuk kialakításakor, illetve a legfontosabb újdonság, hogy a források lehívásához minden egyes tagországnak el kell készítenie a saját stratégiai tervét. Az új KAP irányvonalait böngészve kiderül, hogy a közvetlen kifizetéseknél (ide tartozik a területalapú támogatás is) elsősorban a kis- és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal mezőgazdasági termelők élveznek majd előnyt. A tervezet szerint gazdaságonként évente maximum 100 ezer euró (körülbelül 32 millió forint) közvetlen támogatást lehetne felvenni, de már 60 ezer eurótól (19 millió forinttól) csökkentéseket alkalmaznának. A tervezetben magasabb hektáronkénti támogatást kellene biztosítani a kis- és közepes méretű gazdaságoknak, illetve igényként fogalmazódik meg a célzottabb kifizetések teljesülése érdekében a „valódi” mezőgazdasági termelők meghatározása. A tagállamoknak közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékát a fiatal gazdálkodók számára kell elkülöníteniük. Ezt a vidékfejlesztéshez nyújtott pénzügyi támogatások, illetve a földhöz jutást és a földterületek átruházását megkönnyítő intézkedések egészíthetik ki.


Környezetvédelmi 
és éghajlat-politika

A tervek szerint az új ciklusban a KAP költségvetési keret várhatóan 40 százaléka környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok megvalósítását szolgálná. A tagállamoknak az EMVA-források legalább 30 százalékát közvetlenül a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene fordítaniuk. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között, illetve arra is, hogy további 15 százalékot áthelyezzenek az 1. pillérből a 2. pillérbe, és azt éghajlat-politikai és környezeti intézkedésekre fordítsák.

Újdonság a stratégiai terv

A legjelentősebb változás, hogy a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kell készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (például közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. A KAP Stratégiai Terv lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy a tagállami sajátosságokhoz igazodó célzott és komplex ágazati programokat dolgozzanak ki, ezáltal a jelenleginél hatékonyabban használják fel a némileg szűkösebb anyagi forrásokat. A jogosultsági kritériumok és követelmények rendszerének nagy részét minden országnak magának kell kidolgozni. Ezeket a terveket az EB hagyná jóvá.

A cél, hogy a tagállamok egyszerűsítsék és tovább racionalizálják a végrehajtási rendszereiket, hogy a gazdák, a támogatások kedvezményezettjei a jelenleginél egyszerűbb rendszeren keresztül juthassanak a nekik járó támogatásokhoz, forrásokhoz. Minden támogatáshoz, még a közvetlen kifizetésekhez is célt, tervszámokat (ún. indikátorokat) kellene rendelni, ezek teljesítéséről pedig évente jelentést kellene készíteni. A stratégiai tervektől az eredményszemlélet magas fokú érvényesítését, illetve a tagállami elszámolhatóság növelését várja az EB.

Modernizációs célok

Az új KAP modernizációs céljai között kiemelten kezelnék a tudástranszfert és innovációt. A tagállami szinten kidolgozandó KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell, hogy az adott ország mit kíván tenni annak érdekében, hogy a tudás, az innováció és a digitalizáció minél nagyobb szerepet kapjon a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben. Stratégia terveket kell készíteni a mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerekre (AKIS) annak érdekében, hogy a kutatók, tanácsadók, vidékfejlesztési hálózatok közötti kapcsolat megerősödjön.

Tudástranszfer és big data

Az új terv a korábbiaknál erőteljesebben fókuszál a szaktanácsadásra, például azzal, hogy a mezőgazdasági tanácsadást integrálja az „AKIS” rendszerbe. Ennek hatályát kiterjesztenék a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó, a KAP stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelményre, feltételre és gazdálkodási kötelezettségre, ideértve a feltételesség követelményeit is, az innovációs támogatásra, többek között a európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához, továbbá és a digitális technológiák fejlesztésére.

A mezőgazdaság digitális átállása érdekében az új KAP a nagyméretű adathalmazok és új ellenőrzési és nyomon követési rendszer technológiák (terület-monitoringrendszer; GSAA, előre kitöltött pályázatok stb.) illetve digitalizáció (precíziós gazdálkodási technikák) használatára ösztönzi a tagországokat.
Az unió Horizont Europe néven futó kutatási programjából 10 milliárd eurót biztosítanak az élelmiszer, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, valamint a biogazdaság területén végzett kutatásra és innovációra.

Szerző: AgrárUnió

Tags: KAP, agrárpolitika, Európai Bizottság

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom