búza

Mondd, mennyit ér a búza

Idén kisebb lehet a termés, alacsonyabb a hektolitersúly

Hetekkel korábban kezdődött idén a búza aratása a hektikus időjárás miatt. A termésmennyiség nem ígérkezett túl jónak, viszont mára egyértelműen megfordulni látszik az a kedvezőtlen trend, amely szerint a gazdák a nagyobb terméssel kecsegtető takarmánybúzákat részesítenék előnyben a magasabb minőséget adó malmi fajták helyett. Vajon milyen taktikát érdemes követni az eladásoknál?

Nem kedvezett az időjárás az idei búzatermésnek, az elvetett magok már ősz végén rengeteg csapadékot kaptak, a mindenfelé kialakult vízállásos foltok pedig jelentős termőfelület-kiesést okoztak az áttelelés időszakában. Áprilisban aztán megérkezett a heteken keresztül tartó, 30 Celsius-fokos hőség, márpedig ilyen „csodára” – ahogy mondani szokták – a régi öregek sem emlékeztek. „A legnagyobb gondot az jelentette, hogy március végétől május közepéig szinte egyetlen csepp eső sem esett, ezért hiába volt áthúzódó víztartalék a talajban, a növények megsínylették a magas hőmérséklettel, folyamatos széllel járó, »hajszárítószerű« áprilist, ami jelentősen visszavetette a kalászosok fejlődését” – adott értékelést a kiinduló helyzetről Lacfi Endre, az egyebek mellett vetőmag-forgalmazással, gabonakereskedelemmel, speciális kukoricatermeltetéssel foglalkozó, székesfehérvári Panoráma Trade Kft. ügyvezetője.

2017-ben nőtt a termésátlag

A búza termésmennyisége 2013 óta min-den évben meghaladta idehaza az 5 millió tonnát, 2017-ben 5,2 millió tonnát takarítottak be országszerte a KSH adatai szerint. Az elvetett terület ugyan egymillió hektár alá csökkent (962 ezer hektárt tett ki), de az 5,4 tonnás hektáronkénti termésátlag nagyjából kompenzálni tudta ezt a visszaesést. A termesztők számára rossz hír volt, hogy 2017 első 11 hónapjában 9,1 százalékkal kevesebb búzát vásároltak fel tőlük, mint az előző év hasonló időszakában. 
A felvásárlási ár viszont 43 600 forint volt tonnánként, 8,6 százalékkal magasabb, mint 2016-ban.

Minőségi és mennyiségi kár

Miután májusban megérkezett a valóban aranyat érő eső, a búza is jobban érezte magát, bár az előzmények miatt gyakori eset, hogy van ugyan kalász, de könnyű, vagyis alacsony az ezermagtömege. „Néhány éve már előfordult, és idén újra óriási problémát jelent a hektolitersúly, amelynek egy jó minőségű búzánál nyolcvannal illik kezdődnie” – emelte ki Lacfi Endre. Ehhez képest neki is van olyan partnere, akinek hiába született üzemi szinten 7,5–8 tonnás termésátlaga, a hektolitersúly viszont csak 72-től 75-ig terjedt. Ez pedig takarmánybúzává silányította ugyanazt a fajtát, amelyből a termelő évek óta több száz hektáron 10 tonna fölötti üzemi átlagot produkált, malmi minőségben.

A csapadékhiány nemcsak minőségi, hanem mennyiségi károsodást is eredményezett, mert a folyamatos esők gyakran nagy széllel, viharral jártak, s ez a ka--lászosok és a repce jó részét lefektette. 
A földön fekvő búza közel van a talaj párájához, ami mikrobiológiai minőségi problémát okozhat, de mennyiségit is, hiszen a kombájnnal nem lehet száz százalékban felszedni a földről.

„A gazdálkodók idén azzal szembesülhettek, hogy a korábban bevezetett nagy hozamú fajtáik is kevesebbet teremtek. 
A mennyiségi visszaesés becslésem szerint országos szinten akár a 20 százalékot is elérheti a tavalyihoz képest” – mondta Lacfi Endre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 8-10 t/ha potenciális hozamú fajták országszerte növekvő aránya csökkentheti az időjárás okozta terméskiesést, ám ennek kompenzációs képességét a július végi beszélgetésünkkor még nem lehetett felmérni. Jó hír viszont, hogy idén nem voltak jellemzőek a különféle kalászosbetegségek. Akik kistermelőként a bérmunkára vannak szorulva, azoknál természetesen előfordulhatott, hogy csúszott néhány napot az aratás, így a táblák még néhányszor megáztak, rontva a sikértartalmat, de olyan generális probléma most nem fordult elő, mint például 2014-ben a sárgarozsdajárvány.


Nagy hozam és malmi minőség?

A Panoráma Trade Kft. érdekes minőségi problémákat észlelt idén, az egyik partnerüknél például úgy volt meg a 13,2–13,4-es fehérje-, illetve 29–30-as sikértartalom, hogy közben a hektolitersúly túlzottan alacsonynak bizonyult. „Emiatt én nem kapkodnék az eladással, mert alighanem máshol is hasonló gondokkal küszködhetnek a termelők. Talán ma még hátrányt jelent az alacsony hektolitersúly, ám később, ha a felvásárlók látják, hogy ez általános probléma ebben az évben, akkor a jelenleg mellőzött termény is megfelelő lesz” – vélekedett Lacfi Endre, akinek partneri köre lényegében egész Magyarországot lefedi. Takarmánybúzát július végén már 46 ezer forintért is látott kötni, miközben a malmi búza ára 50–51 ezer körül alakult, vagyis a korábbi 5–7 százalék helyett nagyjából 10 százalékos volt a differencia.

Jó pár éve alakult ki az a kedvezőtlen trend, hogy a termelők a munkaigényesebb, magasabb ráfordítást követelő, de szerényebb hozamú malmi fajták helyett a nagyobb termést hozó takarmánybúzák felé fordultak. Mára ez megváltozott, elsősorban annak köszönhetően, hogy az elmúlt években a nemesítő cégek – például a Panoráma Trade Kft. által is képviselt Limagrain – sem tétlenkedtek, és olyan fajtákat dobtak piacra, amelyek 
a nagy hozam mellett a malmi minőséget is megbízhatóan teljesítik.

A jó vetőmag behozza az árát

A gazdák egyre szélesebb körben hajlandóak áldozni az új generációs fajtákra, bár természetesen olyanok is akadnak, akik a garantált másodfokú vetőmag helyett inkább az előző évit vetik vissza. Ők nem akarnak 25 ezer forintot kiadni vetőmagra hektáronként, ha ez 10–12 ezerből is megúszható, miközben viszont megtakarítanak 12 ezer forintot, elbuknak két tonna, vagyis 80–90 ezer forint értékű hozamot. „A minőségi vetőmagon nem szabad spórolni, utána pedig a búzának meg kell adni tápanyagban azt, amire szüksége van, különben nem várhatunk el magas hozamot és kiemelkedő minőséget. Elmúlt már az az idő, amikor a bokrosodás, szárba szökkenés után elfelejthettük a tápanyag-utánpótlást, mert ezzel ma is csak 4–5 tonnás termést érhetünk el, és azt is csupán takarmányminőségben” – zárta Lacfi Endre.

A nagy hozamú fajták is kevesebbet teremtek, ám a potenciális 8-10 t/ha hozamú fajták országszerte növekvő aránya csökkentheti az időjárás okozta terméskiesést.

Szerző: AgrárUnió

Tags: búza, aratás, termésátlag

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom