Kitörési pontok – A jövő kulcsa a hálózatosodás, az alapanyagoktól a végtermékekig

Öntözésfejlesztés, megújuló energia, hálózatosodás, versenyképesség, tudástranszfer 
– ezek voltak a legfontosabb hívószavak, amelyek az AGROmashEXPO keretében 
a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) által rendezett konferencián elhangzottak. A tanácskozáson minisztériumi vezetők elemezték a magyar agrárium fejlődési lehetőségeit.

A magyar mezőgazdaság, ezen belül 
a szántföldi növénytermesztés kiemelkedő évet zárt 2014-ben – hangsúlyozták az előadók a GOSZ szervezésében zajlott eszmecserén.
„A magas termésátlaghoz a jó agrotechnika és a szellemi tőke mellett a kedvező időjárás hatványozottan járult hozzá” – állapította meg a tanácskozást megnyitó Vancsura József. A GOSZ elnöke szerint ugyanakkor az eredmények értékelésekor felvetődik a kérdés: mihez képest számít ez jó eredménynek, illetve az Unió vagy a világ termelői között milyen pozíciót jelent a 9 millió tonnás kukoricatermés. Az elnök úgy véli, a magyar termelők már megfelelő műszaki és eszközháttérrel rendelkeznek, így a jövőben arra kell koncentrálniuk, hogy a legújabb technikai, technológiai megoldásokat beépítsék a termelésükbe, mert csak ezzel garantálható a jó termésátlag. Az elnök szerint sokan megértették, hogy az eredményes években keletkezett profitot érdemes gépvásárlásra fordítani. Ezt mutatja, hogy tavaly – annak ellenére, hogy nem volt rá támogatás – jól fogytak a precíziós gépek. A versenyképesség fenntartásához, megteremtéséhez elengedhetetlen a termelők ilyen irányú szemléletváltása.
A kiállítás keretében zajló szakmai tanácskozás egyik központi témája volt az öntözésfejlesztés. Glattfelder Béla, 
a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a tavalyi kiugró eredmény az elegendő csapadéknak volt köszönhető. A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a jelenlegi 100 ezer hektárnyi öntözött terület még a saját lehetőségeinkhez képest is nagyon kevés, ezt mindenképpen növelni kell.
A tanácskozás fontos témája volt a megújuló energia is. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja (akit a tanácskozás óta megválasztottak a Me-zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökének) szerint amellett, hogy a magyar mezőgazdaság a kedvező adottságaival és a jelenleginél intenzívebb technológiákkal akár 25 millió ember élelmiszerellátását is képes lenne teljesíteni, nem szabad elfeledkezni az agrárium energiatermelésben meglévő szerepéről sem. Az egyetem vezetője úgy látja, a hagyományos növénytermesztésre alkalmatlan, kedvezőtlen adottságú területek alternatív hasznosításánál kiemelt szerep juthat az energianövények termesztésének. Gyuricza Csaba a mezőgazdasági hasznosítású területekre vonatkozó, a melléktermékek hasznosítására és az energianövények termelésére irányuló egységes biomassza stratégia mielőbbi kidolgozását sürgette, illetve a decentralizált hőenergia központok támogatását hangsúlyozta. 
A klímaváltozás elleni küzdelem részeként kiemelten szerepel a hazai vidékfejlesztési programban az öntözés, az energiahatékonyság és a megújuló energiák támogatása – tudtuk meg Mezei Dávidtól. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: az Európai Bizottság eredetileg csak a víztakarékos beruházásokat kívánta támogatni, azonban a tárca szakembereinek sikerült elérniük, hogy szigorú feltételek között, de lehetőség nyílik az öntözött területek növelésének támogatására is az új finanszírozási időszakban, amennyiben energiahatékonyság-növelés a projekt célja.
Feldman Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében többek között arról beszélt, hogyan válhat versenyképessé 2020 után a magyar mezőgazdaság. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint a jövő egyik kulcsa a hálózatosodás, ugyanis a világ sikeres 
agrárvállalkozói nem elszigetelten, hanem hálózatokban működnek, ahol az alapanyagtermeléstől a végtermékig egy kézben összpontosul a termelési folyamat, a jövedelem a rendszeren belül marad és 
a tulajdonosi köröket gazdagítja. Szerinte Magyarország ebből a szempontból nincs túl előnyös pozícióban, ezért a termelőknek a jelenleginél nagyobb figyelmet kellene szentelniük a hálózatba szerveződésnek. Feldman Zsolt egy másik kitörési pontként a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelését jelölte meg. Szerinte az agrárium évi 8 milliárd forintos exportteljesítménye csak így növelhető tovább.

 

Szerző: Tóth Krisztina AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom