Értékesítési gondok – Gazdavélemény felvásárlókról, feldolgozásról, piaci árakról
Agrárgazdaság - 2015.03.26
Kovács Gyula több mint fél évszázada őstermelő, illetve családi gazdálkodó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján. Mint mondja, a magyar gazdálkodók nagy problémája a kiszolgáltatottság, mert bármit is termelnek, ki vannak téve a kereskedők érdekeinek.
Kovács Gyula úgy látja, az állattenyésztés terén sem jobb a helyzet. Szerinte akkor lesz újra felemelkedés, ha létrejön az állami állatfelvásárlás, ami régen egyszer már működött. „Jöttek az állami felvásárlók, és megkötöttük együtt a szerződést. Megmondták, hogy mennyit tudnak adni a hizlalt állatokért, mi pedig felneveltük a jószágot, aztán leadtuk, és megkaptuk érte időben a pénzt – idézi fel a régmúltat az őstermelő. – A gazdák akkor fognak szívesen belevágni a tenyésztésbe, ha kiszámítható környezetben biztos jövedelemre tehetnek szert.”
A vajai gazdálkodó a helyi feldolgozásnak is nagyobb szerepet szánna. „Minden termékünket, amit frissen nem tudunk értékesíteni, fel lehetne dolgozni. Ehhez viszont a termelőknek össze kellene fogniuk. A feldolgozott termékek itthon és külföldön egyaránt keresettek lennének, persze ehhez szükség lenne hatékonyabb külkereskedelemre is. Visszahoznám a hangyaszövetkezeteket is a felvásárlásba, ezek lehetnének a termelő és a fogyasztó közti közvetlen értékesítés legmegfelelőbb csatornái. Jól járna a termelő, mert biztos piachoz jutna, de a fogyasztó is, mert neki így kerülne a legkevesebbe a friss zöldség és gyümölcs. ”Kovács Gyula többféle gyümölcsöt is termeszt, de a felvásárlókkal sokszor elégedetlen. „A dinnyét, amit tőlem 25 forintért vesznek meg, többszörös áron adják tovább – magyarázza. – Előfordul olyan is, hogy leszedetik a termelőkkel, aztán nem jönnek érte. De említhetem a meggyet is vagy a bőséges almatermést, ami komoly értékesítési gondot okozott, és még a garantált 20 forintos kilónkénti árat sem kapták meg érte a termelők. Az almának egyébként 200 és 350 forint között mozog a fogyasztói ára. A városi emberek aligha tudják, milyen áldozatos munkára van szükség ahhoz, hogy finom, egészséges, hasznos gyümölcs kerüljön az asztalukra. Talán azt sem sejtik, hogy nem a termelők, hanem a kereskedők nyomják felfelé a fogyasztói árakat. Gondok vannak a dohánytermesztéssel is, hiszen ettől az évtől már nem támogatja a termesztését az Unió. Amíg én 240 forintot kapok 1 kiló I. osztályú leveles Burley dohányért, addig a fermentáló 15 ezer forintot zsebel be érte. Régen egy család megélt két hold dohányból, most pedig három hektárból sincs meg még az egymillió forintja sem. A helyi és régiós összefogást kellene erősíteni, ez segíthetne a feldolgozó- és élelmiszeripar fejlődésében” – fogalmazott Kovács Gyula.
Szerző: Némethné Csubák Éva, AgrárUnió
Címkék:
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
Mikotoxinok a mezőgazdaságban: kihívások és megoldási ...
Egy kockázattal kevesebb – Megújult a közkedvelt starter ...
Mi várható kukorica és cirok fronton?
Megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség ...
Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között
Változások a traktorok energiaellátásában (4. rész) – A New ...
Akár 89,6 millió forint a fiatal gazdáknak!
Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról
Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza
