Vélemények a földadóról

Polgármesterektől
Ópályi Mátészalkához közeli hátrányos helyzetben lévő település, mintegy 3000 lakossal. Sokan a közeli városba járnak dolgozni, vannak, akik a helyi önkormányzat intézményeinél próbálnak munkát keresni, mások pedig a földből, a mezőgazdaságból igyekeznek megélni.


Erdélyi Miklós már több ciklus óta polgármester a faluban, a földadó kérdéséről a következőket mondta. „Sajnos mára sok minden megváltozott, a föld egyre kevesebb ember tulajdonában van, és mind többen maradtak munka nélkül. Ám ha rákényszeCsoma Tibornérülünk, mi is vetünk ki adót, akár a földre is. A bevételt viszont fejlesztésre, nem pedig segélyezésre fordítanánk, például a határbeli utak felújítására, karbantartására.”

Csoma Tiborné

A Baktalórántházától néhány kilométerre fekvő Nyírkércsen Csoma Tiborné az első önkormányzati választások óta polgármester. A már kevesebb mint 900 lakosú falu életében fontos szerepet tölt be a föld, amely a családok megélhetésének fő forrása. A település határában fekvő földterületeket 5-6 nagyobb gazda és csaknem 100 őstermelő birtokolja, műveli. „A képviselő-testület elé vittem a földadó kérdését, pusztán tájékoztatás céljából – ismerteti Csorma Tiborné. – 
A témában jártas szakemberek véleményét is meghallgattuk, nálunk fel sem vetődött a földadó bevezetésének gondolata, annak ellenére sem, hogy Nyírkércs hátrányos helyzetű település. Sőt, Szabolcs egyik leghátrányosabb települése vagyunk, ráadásul a gazdáink nagyon alacsony aranykorona értékű földterületeken gazdálkodnak. Ha valahol az embereknek meg kell dolgozni az eredményekért, akkor itt Nyírkércsen duplán, és csak szerény eredmények lehetősége mellett. Erre nem lehet adót kivetni. Igyekszünk ezért úgy szervezni a település, az intézményeink működését, az alapellátási feladatainkat, hogy ezt az adót ne kelljen bevezetni, hiszen egy települési önkormányzat akkor lehet „boldog”, ha az itt élő és dolgozó emberek is boldogok, sikeresek, és érvényesülni tudnak.”


Gazdáktól
Laskai János és felesége, Sárika már több mint 20 éve gazdálkodik a nyírkércsi határban. Elsősorban burgonya-, káposzta- és almatermesztéssel foglalkoznak. „Szerintünk a földadóra egyáltalán nincs szükség! Van itt rajtunk épp elég teher, ha még ez is a nyakunkba szakad…” – mondják szinte egyszerre. Szerintük inkább azt a mérhetetlen bürokráciát kellene csökkenteni, ami a gazdálkodókat terheli.

Laskai János és felesége

Balogh Ádám Ópályiban az agrárkamarai bizottság vezetője, gazdálkodó és önkormányzati képviselő is, így helyzetéből adódóan nem tud egyértelműen állást foglalni sem a földadó mellett, sem pedig ellene. „Mint gazda, egyáltalán nem örülök a földadó bevezetésének – mondja –, de mint önkormányzati képviselő, azt kell mondanom, elképzelhető, hogy az önkormányzatok rákényszerülnek az adó kivetésére.”

 

Balogh ÁdámBalogh Ádám

Kiss József Nyírkércsen évtizedek óta gazdálkodik, és igencsak meglepődött a földadó ötletén. „Kellemetlenül érintene bennünket – fogalmaz a gazda. – Remélem, hogy nem vezetik be a faluban. 
A szüleimtől hallottam, hogy korábban volt ilyen, de annak idején mások voltak a viszonyok, nem lehet összehasonlítani 
a két időszakot. Mostani bevezetése igazságtalan lenne a gazdákkal szemben.”
Orosi Sándor évtizedek óta foglalkozik húsmarhatartással, jószágai Ópályi mellett a megye más településeinek legelőin is legelnek. „Van elég fizetnivalónk így is – panaszkodik –, a húsmarhatartás egyébként is meglehetősen mostoha ágazat. 
A földadó bevezetése pedig még inkább növelné a már most is jelentős hátrányunkat a többi uniós országgal szemben.”

Kiss JózsefKiss József

Agócs József párjával, Évával évtizedek óta földművelésből él, őstermelőként. „Ez az adó bennünket is érintene, mégpedig elég kellemetlenül – mondják. – Még egy adó, ami az amúgy is hátrányos helyzetünket még nehezebbé tenné. Ez egy olyan pluszkiadás lenne, ami a gazdálkodás nyereségességét negatívan befolyásolná, hiszen nem túlzás, de sokszor valóban forintokon múlik a nyereségesség. A gazdákat egyébként is sok adó terheli már, példaként csak a környezetterhelési díjat, a szakképzési vagy épp a kárenyhítési hozzájárulást említem. Az amúgy is bizonytalan kimenetelű, az egyik évben sikeres, a másikban sikertelen mezőgazdasági termelést nem lehet kiszámítható jövedelemmel kalkulálni, és elképzelhető, hogy a földadó kivetése a kisebb gazdákat végzetesen érintené.”

Agócs József

Szerző: AgrárUnió © NÉVA

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom