Bátrabb beruházásra ösztönöz a jelenlegi környezet

A magyar gazda bölcs és óvatos, de a jelenlegi – jó darabig biztosan vissza nem térő – beruházási környezetben vétek lenne nem kihasználni a rendelkezésre álló bőséges forrásokat.

Fórián Zoltán

2020 után a „borítékok” biztosan csökkenni fognak, a támogatási volumenek nem lesznek már többé ilyen nagyvonalúak, aki tehát hezitál, az versenyhátrányba kerül az Erste Bank megújult Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint. Fórián Zoltánnal egy közelmúltban tartott szakmai rendezvényen beszélgettünk.

– Egy pénzintézet számára miért fontos a precíziós gazdálkodás?

– Agrárszakmai szempontból. Az Erste Bank 2015 óta rendelkezik saját agrárszakmai műhellyel, ez az Agrár Kompetencia Központ, amely az agrárstratégia végrehajtását támogatja. Figyelünk arra, hogy a mezőgazdaságot meghatározó trendekben otthon legyünk, márpedig a precíziós gazdálkodás ma folyamatosan napirenden van, gyorsan slágertémává vált. Ezzel kapcsolatban az ismert magyar nóta kissé kifordított szövege jut mindig eszembe: Egy út van előttem, melyiken induljak? Meggyőződésem, hogy a helyspecifikus gazdálkodással kapcsolatban nem az a kérdés, hogy a gazdálkodó belevágjon-e, hanem az, hogy mikor kezdje el. Olyan gyorsak és drámaiak a piaci fejlemények a világ mezőgazdaságában, hogy aki nem tudja hatékonyságban, versenyképességben, és ezzel párhuzamosan környezetgazdálkodási feltételrendszerben tartani a lépést, az kisodródik a főáramból, rengeteget veszít.

– Sokan átjárhatatlan dzsungelnek látják a precíziós gazdálkodást, ezért nem mernek belevágni. Nekik mit tanácsolna?

– Az a lényeg, hogy kezdjük el valahol: legyen egy erőgépünk robotkormányzással, vagy legalább sorvezetővel, és ismerjük meg a talajunkat, az állatállományunk genetikáját, hajtsuk végre a megfelelő adatok begyűjtését, kiértékelését. Apáink, nagyapáink tudását ma a digitális nyelvre átfordítva tudjuk legeredményesebben továbbvinni. Az öreg gazdák tudják, melyik részen szokott sárgállani a föld, hova kell több trágyát szórni, mitől lesz szép egyenletes az állomány, nekünk pedig a matematika nyelvén kell mindezt meghatározni, pontosan, precízen megmérve. Amin nem szabad spórolni, az a talajmintavétel, mert ha nem valós adatokról indítjuk a gazdálkodási folyamatot, akkor saját magunkat csapjuk be. A precíziós gazdálkodásból megtérülés, hatékonyságnövelés, költségmegtakarítás lesz, bár kétségtelen, hogy mindez nem feltétlenül azonnal jelentkezik.

– Miért éppen most vágjanak bele?

– Mindenki számára érzékelhető, hogy ilyen beruházási környezet nem lesz többé. Kiváló a kamatkörnyezet, a külső forráshoz jutási lehetőség, és mellette folyamatosan jönnek ki a Vidékfejlesztési Program pályázatértékelési eredményei, az EU-társfinanszírozott és a nemzeti támogatások szintjére sem lehet panaszunk, és van piaci nyomás is. Minden együtt áll, megfelelő a beruházási környezet, most kell tehát eldönteniük a gazdáknak, milyen célokat akarnak középtávon elérni. A jövőkép meghatározásának azonban helyzetértékeléssel kell indulnia. Kicsit előrébb kell tekinteniük, és mi ebben tudunk segíteni középtávú előrejelzéseinkkel. Nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogyan alakul a főbb termények (búza, kukorica, napraforgó, repce) piaci helyzete, és emellett finanszírozási, illetve egyéb szolgáltatásokkal állunk a termelők rendelkezésére.

– Hol, milyen szinten állnak a hazai gazdálkodók?

– Van hova fejlődni, bár a magyar mezőgazdaság látványos fejlődést mutatott be. De ha mindezt belehelyezzük egy nemzetközi versenykörnyezetbe, már nem olyan szép a kép. Az EU egységes hatékonysági mutatója szerint még van hova javulni, a miénkhez hasonló nyitott gazdaság könnyen sebezhető. Az uniós és világpiaci hatásokat nem tudjuk elkerülni, komoly tétje van tehát annak, hogy átérezzük a mostani beruházási környezet vissza nem térő lehetőségét. Az EU bürokratái már javában dolgoznak a Közös Agrárpolitika következő, 2020-ban kezdődő pénzügyi ciklusán. A hírek aggasztóak, bár a precíziós gazdálkodás és a környezetgazdálkodás továbbra is kiemelt célok lesznek. De a léptékek, a „borítékok” biztosan csökkenni fognak, vagyis arra kell felkészülni, hogy a támogatási volumenek nem lesznek már többé ilyen nagyvonalúak. Mi is ügyelünk arra, hogy időben tudjunk arról, milyen irányba akarja „megreformálni” Brüsszel a Közös Agrárpolitikát.

– A szavaiból az derül ki, hogy a magyar gazdákra is jellemző túlzott óvatosságot, kivárást a jelenlegi környezetben nem tartja jó stratégiának.

– Mindenkit bátorítok a beruházásra, és most talán kicsit a léptéken is lehet emelni. Nyilvánvaló, hogy a kamatszintnek lefelé már nincs igazán nagy mozgástere. Amikor pedig fölfelé kezd mozdulni, akkor másképp fogjuk látni a jelenlegi helyzetet. Természetesen fontos a fokozatosság, a magyar gazda pedig bölcs és óvatos, de – reményeim szerint – ahogy jönnek az eredmények, úgy bátorodnak majd ők is fel. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy nincs két egyforma üzem, így nincs két egyforma precíziós gazdálkodási modell sem, mindig adaptálni kell az adott termelési-gazdálkodási környezetre. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hol, hogyan akarja kezdeni, és meddig szeretne eljutni. Ne feledjük, hogy a kisüzemeknek is számos előnyt kínál a precíziós gazdálkodás, nekik is érdemes belevágniuk, hiszen ők is a hatékonyság növelésére kényszerülnek, csak esetleg más módszerekkel, kisebb költségekkel.

– Az Erste Bank öt év alatt hatvan milliárd forintot fordít az agrárágazat támogatására. Mit jelent mindez a termelőknek?

– Azt, hogy számunkra továbbra is kiemelt stratégiai ágazat az agrárium, és azt a szép kihelyezési ütemet, amit idén is tartottunk, a jövőben folytatni szeretnénk. Szervesen erősítjük pozíciónkat a mezőgazdaságban, mégpedig egy sajátos, tanácsadó pénzintézeti modell alapján. Univerzális bank vagyunk, professzionálisak a felmerülő befektetetési igények kiszolgálásában is. De ugyanakkor tovább is tudunk lépni, megpróbáljuk jobban megismerni az agrárgazdálkodók helyzetét, jövőjét az előrejelzéseinkkel. A hitelbírálatainkban megjelennek az Agrár Kompetencia Központ prognózisai, amelyek könnyebben kezelhetővé teszik az adott projektet egy kockázatkezelő, hitelező számára. De az ügyfél számára is fontos információ, hogy lássa, hogyan ítélik meg vállalkozása helyzetét az adott paraméterek közt, és így mekkora a mozgástere, milyen ütemben tud előrehaladni a fejlesztésekkel. Szeretnénk, ha az a kép erősödne meg az Erstéről, hogy szakértő, tanácsadó bankként szolgáljuk ki az agrárügyfeleket.

Új lendülettel

Gór Arnold Az Erste Bank agrár-hitelállománya két év alatt csaknem 60 százalékkal nőtt, és a pénzintézet az ősz folyamán megújította Agrár Kompetencia Központját is. A szakmai centrumot október 9-től Fórián Zoltán vezeti, aki több mint negyedszázada dolgozik agrárpiaci elemzőként, tanácsadóként. A közelmúltban csatlakozott a csoporthoz Gór Arnold is, a gazdasági agrár végzettségű szakember kutatási témája a precíziós növénytermesztés. Az Agrár Kompetencia Központ által készített előrejelzések nem pusztán „találgatások”, hiszen a hazai és világpiaci helyzet alapos ismeretén és tűpontosságú elemzésén alapulnak. Fórián Zoltánék például már 2014 elején figyelmeztettek a tejpiaci válság kialakulására, majd a 2016 végén bekövetkező pozitív fordulatot is előre jelezték. Az idei esztendő második felére azt prognosztizálták, hogy a nyerstej felvásárlási ára a távol-keleti (kínai) készletek kifogyásával jelentősen emelkedni fog, de nem lépi át a 100 forintos lélektani szintet, és ezek a „jóslatok” tökéletesen be is váltak.

A munkaerő kiváltható, a szaktudás nem

Agrár szakmai estet tartott az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja október végén a Hajdú-Bihar megyei Tégláson. A precíziós gazdálkodásról szóló „minikonferencián” elhangzott, hogy már rövid távon, 2020-ig évi átlagos 12 százalékos növekedésre lehet számítani ennek elterjedésében. Gór Arnold, a bank agrárszakértője szerint a helyspecifikus gazdálkodás kifizetődőbb lehet az intenzív, koncentrált termelést és magasabb hozzáadott értéket produkáló ágazatokban, például a kertészetben és az állattenyésztésben, mint az árunövény-termesztésben. A precíziós gazdálkodás ugyanakkor versenyelőnyt biztosít, kiválthat emberi munkát, segíthet döntéseket hozni is, viszont nem alkalmas a szaktudás kiváltására, ezért a bevezetéséhez előzetes konzultációra, a működtetéséhez pedig folyamatos szaktanácsadásra van szükség.

A nemzetközi trendeket ismertető Popp József úgy látja, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak a hozamot és a fajlagos jövedelmet növeli, valamint a környezeti terhelést csökkenti, de az is elvárás vele szemben, hogy azonnal váljon hasznára a termelőnek, minimális kockázattal járjon, ráadásul egyszerűen alkalmazható legyen. A Debreceni Egyetem agrárprofesszora szerint a leglátványosabb előrelépést a tápanyag-gazdálkodásban lehet elérni általa, de a fenntartható, precíziós állattenyésztés nagyobb térhódítása is komoly haszonnal járhat. Akadályt jelent viszont, hogy az EU-ban mindössze 16 hektár az átlagos táblaméret (az USA-ban ennek a tízszerese), ami kevésbé motiválja a gazdákat az új eljárások alkalmazásában.

Farkas László A szakmai esten a zimányi Farkas László a precíziós gazdálkodás hazai gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól beszélt, mégpedig igen meggyőzően, számokkal alátámasztva, hiszen ő már 2003 óta foglalkozik ezzel a földterületein.

Szerző: AgrárUnió

Tags: támogatások, pályázatok, precíziós gazdálkodás, beruházás, agrárszakma , Erste Bank

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom