Kié lesz a föld? – A kormány szerint közérdek, a kistermelők szerint önérdek az árverés

 

A kormány csendben és gyorsan, a parlamentet megkerülve próbál az állami földvagyon egy jelentős hányadán túladni. A döntés ellenzői szerint a kormánynak inkább gyarapítania kellene az állami földvagyont, mert az ország jövője szempontjából nagyon fontos, stratégiai erőforrást enged ki a kezéből.


Magyarország területének közel nyolcvan százaléka, mintegy 7,4 millió hektár termőföld, amelynek jelentős része magánkézben van, csupán tizenkét százalékának (845 ezer hektár) a tulajdonosa az állam. A kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére ennek közel felét, a nyilatkozatok alapján 300-380 ezer hektárt szeretne értékesíteni.
Magyarország területének közel nyolcvan százaléka, mintegy 7,4 millió hektár termőföld, amelynek jelentős része magánkézben van, csupán tizenkét százalékának (845 ezer hektár) a tulajdonosa az állam. A kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére ennek közel felét, a nyilatkozatok alapján 300-380 ezer hektárt szeretne értékesíteni.

Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik alapító-ügyvezetője is a tiltakozók közé állt (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormány és a MAGOSZ érvei
December elejéig értékesíteni kell az összes eladásra kijelölt állami földet – derül ki a szeptember 21-i keltezésű 1666/2015. kormányhatározatból a Földet a gazdáknak! program keretében. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) indoklása szerint az elmúlt másfél évben hatezer igény érkezett három hektárnál kisebb területekre. „Az állami föld értékesítésével a kormány a kis- és közepes birtokokat, a családi gazdaságokat kívánja erősíteni” – jelentette ki Fazekas Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának október 6-i ülésén. Az agrárminiszter szavait erősítette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint „a magyar állam azokat támogatja, akik hajlandók a magyar földet megművelni, vagyis a magyar földműveseket. Az agrárpolitika lényege, hogy ne alkalmazottak, hanem tulajdonosok legyenek a kis- és közepes birtokok, családi gazdaságok, őket kell megerősíteni.”
Jakab István szerint a cél az, hogy a termőföld jogilag ellenőrzött keretek között végleg a magyar gazdák tulajdonába kerüljön, és mindenki, aki a földforgalmi törvény feltételeinek megfelel, részt vehessen a licitáláson. „A föld adásvétele csak akkor történhet meg, ha azt hatvan napig kifüggesztették – azaz mindenki értesülhetett róla –, és a vevő bizonyította »földszerző képességét«. Ez utóbbi kívánalomnak megfelelést a hatóságok megvizsgálják – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke. – Fontos, hogy a mezőgazdaságban hosszú távú beruházások történjenek, ezek pedig biztonságosan csak saját tulajdonú földön lehetségesek.” (A cikkben szerettük volna megjelentetni a NAK álláspontját is, amelyet azonban ígéretük ellenére nem kaptunk meg.)


Összefogtak az ellenzők
Ángyán József egykori kormánytag, földművelésügyi államtitkár szerint a kormány csak a szavak szintjén támogatja a családi gazdaságokat, kis- és középbirtokokat, intézkedéseivel viszont inkább a politikaközeli nagybirtokosok és nagytőkések gyarapodását segíti. A professzor jelentéseiben kimutatta, hogy többségében ez utóbbiak szerezték meg a nagy állami földterületek bérleti jogát, és nagy valószínűséggel élnek a most megnyíló lehetőséggel is. Ángyán József felelőtlen döntésnek tartja, hogy az állam megválik a termőföldtől, hiszen a vidék fenntartható fejlesztése érdekében inkább gyarapítania kellene a földvagyont.
Az állami földek értékesítésének szándéka több oldalról is ellenállást váltott ki. Az összes ellenzéki párt együtt tiltakozik az állami vagyonelem eladása miatt: közös tüntetést tartottak az Országház előtt október első napjaiban, és sikerült egy parlamenti vitanapot is „kierőszakolniuk” a témában.
A tüntetést is szervező Élőlánc Magyarországért már májusban nyílt levélben fordult az ország közjogi méltóságaihoz, hogy felhívja a figyelmet a közvagyonnal, főként az állami földekkel kapcsolatos visszaélésekre. Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik alapító-ügyvezetője, az ökopárt elnökségi tagja úgy véli, az állami földvagyon privatizációja nem közérdek, és az állami földeknek a nemzet egészének érdekét kellene szolgálniuk.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint is növelni kellene a közösségi földtulajdon arányát. A nemzeti birtokpolitikai célokat akkor lehet legjobban megvalósítani, ha a termőföld jelentős hányada állami tulajdonban van, a szövetség ezért levélben kérte a kormányt, hogy állítsa le az állami földek eladását, és adja a termőföldeket szakmai szervek és helyi közösségek kezelésébe.


Komolyan a zsebbe kell nyúlni
A nagybirtokon, de nem állami földterületen gazdálkodó Raskó György agrárgazdasági szempontból helyes döntésnek tartja, hogy az állam a kicsi, egy-két hektáros termőföldjeit magánkézbe adja, mert így a jelenlegi alacsony, 24-28 ezer forint körüli bérleti díjak emelkedhetnek. Viszont az agrárközgazdász azt gondolja, hogy a nagy, jelentős befektetéseket és innovációkat végrehajtó vállalkozásokat komoly veszteség éri. „Ha megvalósul a kormány szándéka, és az új tulajdonosok felbontják a tartós bérleti szerződéseket és kiviszik az agrárcégek alól földet, akkor a vagyonleértékelődés a mostani bérlőknél százmilliárdos nagyságrendű lesz” – véli Raskó György. Szerinte a kormány földértékesítési akciója egy szűk réteget hoz hihetetlenül kedvező helyzetbe, a hátterében pedig az Orbán–Simicska-háború állhat.
A politikai csatározás miatt a jól prosperáló hazai agrárvállalkozások úgy kerültek rendkívül fura és nehéz szituációba, mint Pilátus a krédóba – ez derült ki több neves hazai mezőgazdasági cég megkereséséből. A földlicitek előtt nem kívántak névvel állást foglalni, viszont egybehangzóan úgy nyilatkoztak, nem tudják, hogy képesek lesznek-e, illetve meg akarják-e majd fizetni a vételárat az árverésen azért a földért, amelyen most gazdálkodnak.
Beke Károly, a szocialisták agrár-szakpolitikusa is úgy véli, kevesek, a kisgazdaságok pedig biztos nem tudják megvásárolni a kalapács alá kerülő földterületeket. „A meghirdetésre kerülő nagyjából 380 ezer hektár 51 ezer parcellából áll. Az apró területek csupán 41 ezer hektárt tesznek ki, a többi egymás mellett lévő, nagy kiterjedésű tábla, vagyis sokan jutnak majd kis területhez, míg kevesen nagy területekhez. Száz hektár átlagára nagyjából százmillió forint. Az árveréshez az ár tíz százalékát le kell tenni, majd kifizetni a vételárat. Erre keveseknek lesz pénzük” – érvelt Beke Károly.
A VI. Ángyán-jelentés szerint a „pályázati kiírás szélesre tárta a kapukat a tisztességtelen magatartás, a visszaélések előtt, és lényegében színlelt pályáztatás folyt”. A földbérleti pályázatokon sokan nem jogszerűen jutottak földhöz, és jó néhány szerződő egyáltalán nem teljesítette például az állattartási kötelezettségét sem. Ezért igencsak jól jön azoknak a jelenlegi bérlőknek az értékesítési akció, akiknek nincs minden rendben a szerződésükkel, a földvásárlással ugyanis a korábbi kötelezettségek és az állam ellenőrzési szerepe is megszűnik.

 Pápán forgalomlassító demonstrációval tiltakoztak (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Ötvenszeres szorzó
A kormány és szaktárca rendre visszautasítja a feltételezéseket, hogy a földet valóban megművelő gazdák helyett a spekulánsok, tőkebefektetők kezére juthat a magyar termőföld. Az állítás valótlanságát csak az első árverések eredményeinek ismeretében tudjuk megállapítani, azonban egy biztos. Jelenleg egy hektár termőföld ára Magyarországon 200 ezer és kétmillió forint között mozog, míg a szomszédos Burgenlandban 10 millió forint. A különbség ötvenszeres!

Erről rendelkezik a törvény

A földrészleteket nyilvános felhívások és árverések keretében értékesítik, egy jelentkező maximum 300 hektárt vásárolhat. Nem értékesíthető állami tulajdonú erdő és erdővel érintett terület, valamint természetvédelmi terület sem. A földekre húszéves elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik, és a magyar államnak visszavásárlási joga van. A haszonbérleteket a tulajdonosváltás nem szünteti meg. A kikiáltási ár a helyben szokásos földár plusz tíz százalék.
A földeladási hirdetményeket október 15-től teszik közzé Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében, és az árverések még idén véget is érnek. Az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül igen kedvező kamatú hitelkonstrukcióval is segíti a vásárlókat.

Szerző: Tóth Krisztina

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom