„Totálisan támogatásfüggő a magyar mezőgazdaság” – Interjú Raskó György agrárközgazdásszal

A „Mérlegen a miniszter” rovatban az éppen hivatalban lévő agrárminisztert és az általa vezetett szaktárca teljesítményét értékeljük. Ezúttal Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány államtitkára, az AKI volt munkatársa, növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti nagyüzemet is vezető gazdálkodó veszi górcső alá a Fazekas Sándor irányítása alatt álló minisztérium szakpolitikai döntéseit.

– A rovat előző megszólalója, Németh Imre élesen bírálta a jelenlegi agrártárca szakember-ellátottságát. Ön mit gondol erről?

– A Földművelésügyi Minisztérium vezetői közül két ember – Czerván György és Feldman Zsolt – gondolkodásával, szakmai tudásával nincs semmi probléma. Rajtuk biztosan nem múlna, hogy a mainál sokkal jövőbe nézőbb, versenyorientáltabb, innovatívabb agrárpolitika valósuljon meg Magyarországon.

Alacsony a termelési szint

– Feltételes módot használt. Ezek szerint nem ebbe az irányba tart a magyar mezőgazdaság?

rgyRaskó György (Fotó origo.hu)

 

– A jelenlegi hazai agrárpolitikában nincs innovációs befogadókészség, pedig ez a versenyképesség legfontosabb kritériuma. Nézzük elsőként a termelést! Magyarország jóval több élelmiszert tud előállítani, mint amennyi a hazai lakosság szükséglete. A mai globális világban egy olyan, elvileg exportorientált mezőgazdaságú országban, mint a miénk, az lenne 
a logikus, ha versenyorientált agráriumot építenének fel. Nem szabadna megelégedni a mostani nyolcmilliárd eurós exporttal, amikor a 15 milliárd is bennünk van. A hazai agrárium alulteljesít, 
a termelési szint uniós összehasonlításban is nagyon szerény. Az egy hektárra jutó bruttó termelési érték Hollandiában 14 ezer euró feletti, Belgiumban, Dániában hatezer euró körüli, míg az uniós átlag 2300 euró. Magyarország átlagon felüli jó földekkel, termelési adottságokkal is az uniós átlagnak csak a 70 százalékát érjük el, 1600 eurós teljesítményünkkel csupán Romániát és Bulgáriát, valamint a balti államokat előzzük meg. Eközben Fazekas Sándor hetente elmondja, hogy hazánk mezőgazdaságra termett, és micsoda eredményeink vannak. A dán vagy a holland mezőgazdaság termelékenységét nálunk is meg lehetne csinálni, ha a termelőket hatékonyság- és teljesítménynövelésre, intenzív termelésre ösztönöznék. Ezt az értéket a kormányzat által preferált bio- vagy GMO-mentes termékekkel is el lehetne érni, szervezett és hatékony termelési struktúrával. De még ennél és katasztrofálisabb a mezőgazdaságunk élőmunka-termelékenysége: míg egy dán gazda 200 ezer euró feletti értéket állít elő egy évben, addig a magyar csak 18 ezer eurót.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

 

Szerző: Tóth Krisztina

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom