Közmunka pró és kontra – Avagy vissza a munka világába?

Sok érvet hallhatunk a közmunka ellen és mellett. Cikkünkben olyan személyeket kérdeztünk meg tapasztalataikról, véleményükről, akik a közmunkásokkal napi 
kapcsolatban állnak.


Monostorpályi polgármestere, Szabó József szerint komplex gondolkodással, 
a melléktermékek hasznosításával lehet a legjobb eredményeket elérni. Célja, hogy minél több embernek adhasson munkát, bár ettől az évtől némileg nehezíti az önkormányzat dolgát, hogy egy program esetén, ha több mint 15 közmunkást alkalmaz, a dologi költségek egy részét az önkormányzatnak kell állnia. Ez a jelenlegi 199 közmunkás alkalmazása mellett több millió forint többletköltséget jelent.

burgonya
Hasznot hozó projektek
– Milyen programok futnak a településen?
– Mezőgazdasági programjaink vannak. Zöldségféléket saját konyhánk ellátására termelünk, aminek köszönhetően tavaly óta valamennyi iskolás és óvodás a településen ingyen étkezik. Piacra nem szeretnénk termelni, mert nem akarjuk ellehetetleníteni a saját földjükön több munkást foglalkoztató őstermelőket és kisvállalkozókat. Hiszen azáltal, hogy százszázalékos támogatást kapunk a bérekre és a járulékokra, olcsóbban tudjuk előállítani a termékeket. Én azt mondtam azoknak a polgármester-kollégáknak, akik versenyhelyzetet teremtenek a lakossággal, hogy ne csodálkozzanak, ha az az őstermelő, aki eddig 30-40 embernek adott munkát és adót fizetett, egy idő után jelentkezik a közmunkára, mert az önkormányzati termelés miatt elvesztette a piacát. Idén két hektár földet császárfával ültettünk be, ami biztosítja majd a tavaly beszerzett biokazánjaink működéséhez a faanyagot. Szinte minden intézményünkben megszüntettük a gázfűtést, amivel tavaly 11 millió forintot spóroltunk. Alapvetően szalmabála és kukoricabála adja a tüzelőanyagot, és kiegészítésként szükség van fára is. 2000 m2-en fut a sztíviaprojektünk. Ezt a növényt édesítőszerként lehet használni, kalóriatartalma nincs. A termesztéstechnológia sikeres végrehajtásában a Debreceni Egyetem munkatársai segítenek. Ha úgy látjuk, hogy ez a tevékenység jövedelmező, jövőre két-hektáron termesztenénk, és ebben az esetben már érdemes a feldolgozás hátterét is kialakítani. Van egy egyéves levendulaültetvényünk, amelyet a kisebb mennyiség miatt jelenleg szárított virágként, kis csomagokban elajándékozunk, a későbbiekben azonban szeretnénk értékesíteni is a virágból előállított termékeket. Folyamatban van telep kialakítása ötven strucc felneveléséhez, ezek húsát szintén jó áron lehet értékesíteni. Olyan mezőgazdasági projektekbe fogunk, amelyekre nincs példa a térségben, így nem romboljuk más piacát, illetve olyan tevékenységeket folytatunk, amelyeknek hagyományuk van a településünkön, mivel így az idősebb generáció még át tudja adni 
a tapasztalatait a fiatalabbnak.
– Milyen projekteket terveznek a jövőben?
– Szociális szövetkezeti forma keretein belül szeretnénk a későbbiekben több ezer nyulat tartani és annak feldolgozói hátterét kialakítani. Hasonló szerveződésben fóliaházrendszert is kialakítanánk epertermesztéshez, valamint hűtőházat építenénk. Ez a két létesítmény lehetővé teszi az értékesítési időszak meghosszabbítását, hiszen a főszezonon kívül drágábban lehet a termékeket értékesíteni. Fontos, hogy bátorítsuk az alkalmazottakat az otthoni állattenyésztésre és növénytermesztésre, mivel a felvásárlási háttér már adott lesz. Ez biztos jövedelem kiegészítést jelent, láthatják, ha dolgoznak, annak van eredménye.


Lépésről lépésre
– Milyen lehetőségeket lát a munkanélküliség csökkentésére, a közmunkások hatékony alkalmazására?
– Élőmunkával nagyon drága a termelés, viszont ha gépet használunk, jóval kevesebb embernek tudunk munkát biztosítani. Tehát olyan tevékenységet vagy terményt kell találni, amelynél szükség van az élőmunkára, viszont elegendő jövedelmet biztosít a bérek kifizetéséhez. Azért nehéz a szövetkezeteket eredményesen működtetni, mert szükség van képzett munkaerőre is. A közmunkások egy részénél hiányzik a motiváció, úgy vannak vele, hogy 51 000 forintért miért hajtsák magukat. Minden hónapban beszélünk a közfoglalkoztatottakkal, tisztázzuk, ki hol tart a munkájában, és mit kell ezután csinálnia. Itt mindig elmondom, nem lehet pénzkérdés, hogy valaki igényes arra, amit csinál. Fontos, hogy vállalják ezért a felelősséget, hiszen akkor tudunk nagyobb feladatokat rájuk bízni, ha látjuk, hogy jól dolgoznak. A szociális szövetkezet is akkor lehet igazán sikeres, ha mielőbb sikerül haszonra szert tenni. Ebben az esetben szükség lesz állandó alkalmazottakra, így azoknak, akik eddig közfoglalkoztatottként dolgoztak, sikerül visszakerülniük az „igazi munka” világába. Így történt például a töltött káposztát előállító üzemünk esetében. Az állandó munkahely nagyobb bérezést és biztos jövőképet jelent. Helyben van a munka, tudják, hogy szükség van rájuk, ami javítja az önbecsülésüket. Gyakran hallom, hogy a közmunkások megtanulják, hogy be kell tartani a munkarendet. Szerintem az a helyes felfogás, ha azt tudatosítjuk bennük, hogy van egy feladat, amelyet el kell végezni. Hiszen ha a bálát össze kell szedni és lóg az eső lába, akkor nem hagyhatom kint még egy napig, előfordulhat, hogy kicsivel tovább kell maradni, a másik napon viszont hamarabb hazamehetnek.
– Mi a helyzet azokkal, akik rosszul teljesítenek? Lehet szankciókat alkalmazni?
– Némely esetben túl türelmesek vagyunk. Ha ezek a személyek már elkezdik a környezetüket is degradálni, ki kell őket emelni abból a közegből, a hasonlóan teljesítőkkel egy csoportba tenni és szigorú felügyelő mellett olyan munkát bízni rájuk, amelyet el tudnak végezni. Sajnos az is előfordul, hogy alkoholfogyasztáson kapjuk őket. Ha megint megteszik, akkor el kell őket bocsátani. Tudni kell, hogy aki a saját hibájából kénytelen kilépni a közmunkaprogramból, a mi településünkön három hónapig semmiféle segélyben nem részesülhet. Volt is erre példa, és amióta az a személy ismét dolgozik, nincs vele probléma.
Közmunka vagy minimálbér?
– Többször halljuk, hogy sokan nem mennek el cégekhez, mert kevesebbet kell közmunkásként dolgozni, és a minimálbér csak néhány ezer forinttal jelent több pénzt. A közmunkáért járó összeg 51 ezer forint gyerekkedvezmény nélkül, több gyerekkel pedig 67 ezer körül van. Így minimálbérért inkább nem járnak be Debrecenbe, mivel a néhány ezer forint többletet elviszi az utazás költsége.
– Úgy gondolom, hogy érdemesebb elvállalni a munkát, hiszen az hosszabb távon biztosabb megélhetés. A közmunka csak meghatározott ideig biztosít jövedelmet, és kérdéses, hogy a jövőben fennmarad-e ez a lehetőség.
– Gyakran éri az a vád közmunkásokat, hogy nem végeznek hatékony munkát, csak támasztják a lapátot az út szélén.
– Van egy olyan rossz tulajdonságuk az embereknek, hogy csak azt veszik észre, amikor a közmunkás a lapátot támasztja, amikor dolgozik, az természetes. Ha értelmes célokat tudunk kitűzni az emberek elé, akkor nagy részük hasznos munkát fog végezni, ami mind az ő, mind a település érdeke.
– Vannak-e a településen lehetőségek felsőfokú végzettségűek számára?
– Többféle elképzelésünk van ezzel kapcsolatban. Például jelenleg az AKSD telepére, Debrecenbe szállítjuk a szemetet, ami elég költséges, így tervezzük egy napi ötven tonna befogadására alkalmas hulladékfeldolgozó kialakítását. Ennek működése során un. inert gáz képződik, amelyből elektromos energiát, illetve hőt lehet előállítani, a hő segítségével fűteni lehet a fóliaházat, illetve fel lehet használni egy pelletüzem működtetéséhez. A pelletet a gluténmentes tésztaüzemhez termelt kukorica szárából készítenénk, amelynek nagy részét jelenleg csak beszántjuk, azonban a végtermék kedvező ára miatt így hasznot termelne. Tervezzük egy egészségközpont és idősek otthona létrehozását is. Ezeknek a tevékenységeknek az irányításához mindenképpen szükség lesz magasan kvalifikált személyekre. Összegzésként biztatnék minden kollégát, polgármestert, képviselőt, hogy foglalkozzanak a közmunkával, hiszen jelenleg ezt tudjuk nyújtani az embereknek. Néha nem könnyű, én is beleesek abba a hibába, hogy számon kérem, miért nem végezték el jobban, amit rájuk bíztunk. Azonban a közmunkások is emberek, nekik is lehet rosszabb napjuk. Azt is be kell látni, hogy ha értelmesen próbáljuk meg felépíteni a programokat, akkor ők is a társadalom hasznos tagjai lehetnek, és a település fejlődését segítik.

 

Szociális 
szövetkezet

A szociális szövetkezet alapításához hét tag kell, aki lehet természetes személy (akár közmunkás) vagy szervezet. Az alaptőke mértéke nem meghatározott, így akár ezer forinttal is létre lehet hozni. A döntéshozásnál minden tagnak egy szavazata van, a hasznon egyformán osztoznak. Bárki lehet a szövetkezet vezetője, igazgatója. 
A megtermelt hasznot szétoszthatják maguk között, így a közfoglalkoztatott láthatja, ha termel, van bevétele, ha nem termel, nincs bevétele. Ezért fontos, hogy olyan személyek álljanak össze, akik tényleg dolgozni szeretnének. A haszonból az alkalmazottak is részesülhetnek, itt már előtérbe kerül a munkára ösztönzés kérdése is, mert az a közfoglalkoztatott, aki tag a szövetkezetben, nem fogja felvenni azt a korábbi társát, akiről tudja, hogy nem végzi el a feladatát megfelelően.


Értéket teremteni

Polgár Róbert Murakeresztúr település plébánosa. Sokféle kulturális program szervezésében vesz részt. A programok egy részével a figyelemfelkeltés a célja, az, hogy bizonyos mesterségeket bemutasson és felhívja az emberek figyelmét a különböző lehetőségekre.
– Mit gondol a közmunkaprogramról? Ön szerint hasznos?
– Egy jó szándékú törekvés a kormányzat részéről, hogy az arra rászorulókat visszavezessék a munka világába. Hatalmas elhivatottsággal lehet jó eredményeket elérni, azonban ehhez szükséges néhány olyan vezető személy az önkormányzat vagy akár az egyház részéről, aki időt, energiát nem sajnálva felügyeli, akár bemutatja a munkát.
– Ön szerint hogyan lehet kezelni a dolgozni nem akaró személyeket?
– Arra kellene törekedni, hogy akikkel lehet egyről a kettőre jutni, azokat mentsük meg. Sajnos van egy réteg, amelyet már nem lehet ösztönözni a munkára, amelyet el kell tartani. Nagyon nagy a felelőssége az önkormányzatnak vagy nekem mint egyházi személynek, hogy értékteremtő munkát tudjunk adni a közmunkásoknak. Az a megérzésem, hogy a közmunka egy idő után megszűnhet, addig pedig ezeket a szociális szövetkezeteket fel kellene annyira tőkésíteni, hogy valódi munkalehetőséget tudjanak biztosítani.
– Mit gondol, milyen tevékenységet lenne érdemes elkezdeni?
– Véleményem szerint termelővállalkozásokat kell létrehozni, például nyulat, húsgalambot tenyészteni vagy a termelési tevékenységre alapozott befőzőüzemet létrehozni. Kiemelten fontos a helyi lehetőségek kihasználása. Például a Mura vidékén ősi mesterség a kosárfonás, amelynek hagyománya sajnos napjainkban letűnőben van. Mára hiányszakmává vált, és az alapanyag is kevés, pedig vannak olyan magas vízállású területek, amelyek kiválóan alkalmasak a fűz termesztésére. Horvátországban fonott bútorokat készítenek, ezt itt is meg lehetne valósítani. Ezekhez az elképzelésekhez azonban képzett szakembergárda kell, amelynek nem igazán kecsegtető a közmunkások fizetése. Így az is jó megoldás lehet, hogy a közmunkásokat különböző cégeknek kiközvetítik, amelyeknél a szakembergárda megoldott, és munkaerőhiány van. A közmunkások egy részének szakmája is van, így kis odafigyeléssel hasznosan lehetne őket alkalmazni, és elképzelhető, hogy a későbbiekben az adott cégnél lehetőség nyílna tényleges alkalmazottként elhelyezkedni.

Szerző: Tóth Noémi

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom