Az alacsony kamat a kulcs – Beszélgetés Krisán Lászlóval, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójával 
az Agrár Széchenyi Kártyáról

– Hogyan tudja kiszolgálni az Agrár Széchenyi Kártya speciálisan az agrárszektor szereplőinek finanszírozási igényeit? Milyen előnyöket kínál az ágazat szereplőinek 
a többi, piacon elérhető finanszírozási termékhez képest?
– Az agrárium szereplői a szektor sajátossága miatt korábban nagyon nehezen jutottak hitelhez. Az Agrár Széchenyi Kártya bevezetése óta valódi segítséget jelent a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknak, és egyre keresettebb hitelterméknek számít – már csak azért is, mert a konstrukció az eddig „bankidegen” területek, az őstermelők, a fiatal gazdák és a családi kisgazdaságok számára is olcsó, az állami kamattámogatás révén igen vonzó finanszírozási lehetőséget kínál.
A hitelkeret szabad felhasználású
– A konstrukció kapcsolódik a kormány által 2010-ben meghirdetett vidékstratégiához, amelynek célja, hogy ágazati programokkal visszaállítsa a hazai agrárium gazdasági súlyát és versenyképességét. Ennek köszönhetően az Agrár Széchenyi Kártya feltételei számos ponton előnyösebbek a „klasszikus” Széchenyi Kártyáénál: hosszabb futamidőre igényelhető, 15 millió forint hitelösszegig nem szükséges tárgyi biztosíték, magasabb az állami kamattámogatás mértéke, valamint a kisebb összegű hitelkeretek esetében – 4,5 millió forintig – alacsonyabb a kártyadíj is. Az Agrár Széchenyi Kártya egy-, két- vagy hároméves futamidőre igényelhető folyószámlahitel, 4%-os mértékű kamattámogatás és a kezesidíj-támogatás csökkenti a vállalkozások által fizetendő díjakat. Jelenleg 1,35% az ügyfelek által fizetendő nettó éves kamat, ami kiemelkedően kedvező. A hitelkeret szabad felhasználású, a kölcsön bankkártyás vásárlásnál is használható és rulírozó jellegű, azaz az összeg visszafizetés után ismételten igénybe vehető. Kamatot mindig csak a kihasznált rész után kell fizetni.

Az átlagos hitelösszeg 7,3 millió forint, ami csak minimálisan marad el a sima Széchenyi Kártyáétól, amelynél 8 millió az átlag.

– Kik és hogyan igényelhetik?
– Az Agrár Széchenyi Kártyát a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdő-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. A hitelkeret összege minimum 500 000 forint, maximum 25 millió forint. A kérelmezők hitelhez jutását minden esetben az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizető kezességvállalása segíti.
A hiteligénylés előre megszabott feltételekhez kötött; az igénylőnek – egyebek mellett – 15 millió forint hitelösszegig egy, azon felül pedig két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott ügyfélazonosító számmal kell rendelkeznie, nem lehet lejárt köztartozása vagy késedelmes hiteltartozása. A gazdálkodók a hitelkérelmet 
a regisztrálóirodákban, azaz a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a területi kereskedelmi és iparkamarák vagy a KAVOSZ Zrt. irodáiban nyújthatják be országszerte, közel 300 helyszínen.
Tárgyi fedezetre nincs szükség
– Hogyan alakult az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül kihelyezett hitelek volumene és a kibocsátott kártyaszám az elmúlt negyedévekben? Kik igénylik leginkább?
– 2014-ben rendkívül dinamikusan emelkedtek a beérkező igények. Az év végéig közel kétezer ügylet keretében összesen 12,5 milliárd forintnyi forrást helyeztünk ki az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül, és az idei év első öt hónapjában is folyamatos növekedést tapasztalunk az igénylések számában, a kihelyezett hitelek összege május végére elérte a 16,5 milliárd forintot. Az átlagos hitelösszeg 7,3 millió forint, ami csak minimálisan marad el a sima Széchenyi Kártyától, amelynél 8 millió az átlag. Az Agrár Széchenyi Kártya esetében az igénylők nagyobb része családi gazdaságként, egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként működik, kisebb mértékű a társas vállalkozások aránya, mint a klasszikus Széchenyi Kártya esetében. Fele-fele részben egy- vagy hároméves futamidejű ügyletek jönnek létre, elenyésző a kétéves hitelek aránya. A legtöbb ügyfél Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Békés megyéből érkezett.
– Jellemzően mi okoz nehézséget a hitelt kérők esetében, milyen segítséget tudnak nyújtani ezekben az esetekben?
– A magyar kisvállalati hitelezési piacon általános probléma, hogy a hiteligénnyel jelentkező vállalatok nem tudnak megfelelő, illetve elegendő biztosítékot felajánlani. Ezt a problémát orvosolja az Agrár Széchenyi Kártya, hiszen tárgyi fedezet nélkül is igényelhető. A banki kockázatot az AVGHA 80%-os mértékű készfizető kezessége csökkenti, amelynek díjához az állam kezesidíj-támogatást is nyújt. Emellett a hiteligénylők részéről magánszemély készfizető kezességvállalásának biztosítása szükséges. Folyamatosan elemezzük a gazdálkodók visszajelzéseit és igényeit, hogy az elvárásaiknak legjobban megfelelő konstrukciót fejleszthessük ki. Reményeink szerint hamarosan újabb kedvező változásokat jelentünk be a hitellel kapcsolatban.
– Mely bankokon keresztül érhető el ma az Agrár Széchenyi Kártya, és bővülhet-e a banki kör?
– A hitelkonstrukció forgalmazásában az OTP Bank, a Sberbank, a takarékszövetkezeti hálózat, valamint a Budapest Bank vesz részt, és jelenleg is van olyan banki partnerünk, amely tervezi az Agrár Széchenyi Kártya forgalmazását.
Kedvező hitelek az agrárcégeknek
– Hogy ítéli meg az agrárvállalkozások finanszírozási helyzetét?
– A mezőgazdaság kivételes helyzetben van. Az elmúlt két évben húsz százalékkal 377 milliárd forintra nőtt a szektorban dolgozó vállalkozások hitelállománya, ezzel a termelőágazatok közül a legnagyobb mértékben az agrárcégek hitellel való ellátottsága nőtt. Javult a hitelállomány összetétele is, hiszen a két évvel ezelőtti 18 százalékról az elmúlt év végére 12 százalékra csökkent a devizahitel a mezőgazdaságban, a hosszú lejáratú forinthitelek aránya viszont – a beruházási aktivitás növekedésének köszönhetően is – 49-ről 61 százalékra emelkedett. A kedvező változások az élelmiszeriparra is hatottak: a hitelállomány 8 százalékkal nőtt két év alatt, szemben az általános csökkenő tendenciával. A mezőgazdasági vállalkozások forrásigénye szezonális: nyáron nagyobb, télen kisebb a banki tartozásuk.
Az Agrár Széchenyi Kártya bevezetése óta bebizonyosodott, hogy a szabad felhasználású folyószámlahitel komoly segítséget nyújt a vállalkozásoknak a zavartalan működéshez. Tavaly folyamatosan nőtt mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszer-ipari vállalkozások hitelállománya, ami annak is köszönhető, hogy a kereskedelmi bankok is egyre nagyobb fantáziát látnak az agrárfinanszírozásban. Mára a nemzetgazdaság teljes hitelállományának kicsit több mint tíz százalékát mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek használják. Az uniós támogatási rendszernek köszönhetően mind a gazdálkodók, mind a finanszírozók jól vagy legalábbis jobban képesek a folyamatokat tervezni, emiatt a hitelállomány csökkenése egy éve megállt, s azóta folyamatosan bővül a kihelyezések állománya. Vannak ugyanakkor olyan kisebb, felzárkóztatásra váró piaci szereplők, amelyek kiesnek a hitelintézetek fókuszából, számukra jelent megoldást a KAVOSZ által kibocsátott Agrár Széchenyi Kártya.
– Az elmúlt időszakban az agrárszektor szereplőinek a jogszabályi környezet jelentős változásával kellett szembenézniük, például az új földforgalmi törvénnyel, a területalapú támogatások rendszerének átalakításával. Ezek befolyásolják az agrárvállalkozások jövedelmezőségét, illetve hitelfelvevő képességét. Hogyan érinti ez a finanszírozói oldalt?
– A változások mindenképpen érintik a finanszírozókat is. A nagyobb agrárvállalkozásoknak, amelyeket hátrányosan érint a területalapú támogatások degressziója, romolhat a hitelfelvevő képességük, bár ebben az esetben sincs nagy baj, hiszen erős, nyereséges vállalkozásokról beszélünk. A kisebbek esetében viszont továbbra is élénk maradhat a hiteligény, ráadásul a hosszabb távon kiszámítható szabályozási környezet nemcsak a rövid futamidejű hitelek felvételének kedvezhet, mint a folyószámla- vagy forgóeszközhitelek, hanem akár a hosszabb távon megtérülő beruházások indításának és az ezzel együtt járó finanszírozási igény növekedésének is. Különösen az állattenyésztés esetében számíthatunk pozitív hatásokra.

Szerző: AgrárUnió ©