Brexit – vesztesek mindkét oldalon az agrárszektorban
Agrárgazdaság - 2016.09.05
A június 23-i brit népszavazás ugyan minimális szavazattöbbséggel, de azzal az eredménnyel zárult, hogy az Egyesült Királyság hátat fordít az Európai Uniónak. Bár a pénzpiacok a döntésre a brit font és az euró azonnali leértékelésével reagáltak, a brit kormány és az EU vezetői is még csak találgatják, mi lesz a pontos kimenetele és gazdasági hatása a kilépésnek.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Egyre fokozódik azonban az aggodalom uniós berkekben, hogy az Egyesült Királyság kiválása hatalmas kereskedelempolitikai rongyszőnyeget hagy maga után. Ugyanis Nagy-Britannia a legtöbb, eddig rá is érvényes szabadkereskedelmi egyezményt nem önálló országként kötötte, hanem az EU állapodott meg a másik féllel tagállamai nevében is. A kilépéssel így az ország légüres térbe kerülne külkereskedelmi szempontból, hacsak nem tud az előirányzott két éven belül – addig köti az EU-tagság – minden harmadik országgal egyenként megállapodni. Mivel az EU-nak több mint 30 országgal, illetve országcsoporttal van hatályos, további 15-tel már lezárult, de hatályba még nem lépett szabadkereskedelmi megállapodása, emellett jelenleg is hét országgal és országcsoporttal folytat szabadkereskedelmi tárgyalást, ez hatalmas feladatot ró a brit jogászokra és politikusokra.
Bizonytalan a folytatás
Az EU számára sem közömbös, hogy milyen viszonyt sikerül majd kialakítania az újonnan önállósult Egyesült Királysággal, hiszen a tagországok jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak a szigetországgal. A jövőbeli szcenáriók a mostantól folytatott tárgyalásoktól függnek nagymértékben, illetve attól, hogy a két fél milyen szerepkörben fogadja el a másikat. Elképzelhető például, hogy az Egyesült Királyság kilép ugyan az EU-ból, de az EGT (Európai Gazdasági Térség) része marad, mint például Norvégia, Izland és Liechtenstein. Az is lehet, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjaként kíván majd kereskedni az EU-tagországokkal, mint Svájc. Ez a két szcenárió az ipari termékek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását biztosítja, az agrártermékek kereskedelmére viszont külön szabályokat állít fel, illetve a vámrendszer a két fél között fennmaradt.
Szerző: Dr. Kürthy Gyöngyi – Wagner Hartmut
Címkék:
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Újdonságok Szlovéniából. Egyszerűen a legjobb…
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
