Brexit – vesztesek mindkét oldalon az agrárszektorban

A június 23-i brit népszavazás ugyan minimális szavazattöbbséggel, de azzal az eredménnyel zárult, 
hogy az Egyesült Királyság hátat fordít az Európai Uniónak. Bár a pénzpiacok a döntésre a brit font és az euró azonnali leértékelésével reagáltak, a brit kormány és az EU vezetői is még csak találgatják, mi lesz a pontos kimenetele és gazdasági hatása 
a kilépésnek.



Egyre fokozódik azonban az aggodalom uniós berkekben, hogy az Egyesült Királyság kiválása hatalmas kereskedelempolitikai rongyszőnyeget hagy maga után. Ugyanis Nagy-Britannia a legtöbb, eddig rá is érvényes szabadkereskedelmi egyezményt nem önálló országként kötötte, hanem az EU állapodott meg a másik féllel tagállamai nevében is. A kilépéssel így az ország légüres térbe kerülne külkereskedelmi szempontból, hacsak nem tud az előirányzott két éven belül – addig köti az EU-tagság – minden harmadik országgal egyenként megállapodni. Mivel az EU-nak több mint 30 országgal, illetve országcsoporttal van hatályos, további 15-tel már lezárult, de hatályba még nem lépett szabadkereskedelmi megállapodása, emellett jelenleg is hét országgal és országcsoporttal folytat szabadkereskedelmi tárgyalást, ez hatalmas feladatot ró a brit jogászokra és politikusokra.

Bizonytalan a folytatás

Az EU számára sem közömbös, hogy milyen viszonyt sikerül majd kialakítania az újonnan önállósult Egyesült Királysággal, hiszen a tagországok jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak a szigetországgal. A jövőbeli szcenáriók a mostantól folytatott tárgyalásoktól függnek nagymértékben, illetve attól, hogy a két fél milyen szerepkörben fogadja el a másikat. Elképzelhető például, hogy az Egyesült Királyság kilép ugyan az EU-ból, de az EGT (Európai Gazdasági Térség) része marad, mint például Norvégia, Izland és Liechtenstein. Az is lehet, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjaként kíván majd kereskedni az EU-tagországokkal, mint Svájc. Ez a két szcenárió az ipari termékek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását biztosítja, az agrártermékek kereskedelmére viszont külön szabályokat állít fel, illetve a vámrendszer a két fél között fennmaradt.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: Dr. Kürthy Gyöngyi – Wagner Hartmut

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom